Az ember a legfontosabb érték a gazdaságban. Az ő egészsége és tudása a fejlődés motorja. Ugyanezért fontos az ország képessége/hajlandósága a kutatás-fejlesztésre. De vajon mennyit és mire is költünk pontosan?
(fotó: Horizont Média)
Sereghajtók vagyunk a kutatási ráfordításokban
Legutóbb itt írtunk arról, hogy a hazai agrárkutatásban dolgozók szerint kevés a gazdaszemléletű, gyakorlatorientált fajta- és termesztéstechnológiai kísérlet az országban. Arról is beszámoltunk, hogy uniós források bevonásával, bemutatóüzemként nyertek támogatást a magyar kutatóállomások. Hogy végülis mennyi pénze lehet az államnak a kutatásra, arról pontosabb képet nyerünk Csath Magdolna írásából. A közgazdász az Eurostat augusztus 6-án megjelent adatait összegezte a Növekedés.hu oldalán.
Eszerint 2023-ban az uniós államok 2022-höz képest együttesen 5 százalékkal növelték az innovációt támogató ráfordításokat. A teljes költségvetésből egy lakosra vetítve 275,6 euró támogatás jutott. Kiemelkedik a mezőnyből a luxemburgi és a dán kormány K+F költekezése, ahol egy főre vetítve 646,6 és 552,4 euró forrás jutott a célra. Ezzel szemben Magyarország fejenként 48,1 eurót áldozott rá, amivel csak Bulgáriát (33,1 euró/fő) és Romániát (21,2 euró/fő) előzzük meg.
Lengyelország közel dupla annyi pénzt (93,3 euró/fő) áldoz az innovációra, mint mi, miután idén bő 18 százalékkal megemelték a célra fordítható összeget. Szlovákia 76,5 eurót költ rá fejenként, a csehek pedig 146,8 eurót. Ausztriával összevetve (458,5 euró/fő) pedig már egy nagyságrendnyi a lemaradásunk, miután ők 57 százalékos emelést hajtottak végre idén. Az Eurostat kiemeli, hogy a magyar ráfordításnemcsak tavalyhoz képest csökkent, hanem az elmúlt évtizedben is, összesen 28 százalékkal esett vissza (66,9 euróról 48,1 euró/főre). Évtizedes távlatban nézve az egész EU-ban egyedül Magyarországon szűkültek az állami K+F ráfordítások.
Mire megy el a kevéske pénz?
A részletes adatok szerint azonban vannak olyan kutatási területek, amelyekre szívesen költ a magyar állam. Tavalyhoz képest kiemelkedően –59, illetve 250(!) százalékkal– nőtt az ipari és űrkutatási projektek egy főre jutó állami finanszírozása, ezzel szemben drasztikusan, 42 százalékkal csökkent az egészségügyi kutatásoké. 2022-ben még messze a leginkább támogatott kutatási terület volt az egészségügy, 2023-ra viszont a közlekedés/kommunikáció és az ipar területe mögé szorult. Az egészségügyi ráfordításokat az űrkutatás és a honvédelem követi a finanszírozás élbolyában. Az oktással vagy a környezetvédelemmel kapcsolatos újítások harmadannyi K+F forráshoz jutnak, mint a magyar űrkutatás.
Csath Magdolna szerint a magas ipari kutatási támogatás sem eredményezi a hozzáadott érték növekedését a hazai gazdaságban. 2011-hez képest ugyanis a teljes exporton belül 20,85 százalékról 14,77 százalékra csökkent a technológia- és tudásigényes termékek aránya.
