A kukoricával kapcsolatos termelési és értékesítési kudarcok egész Kelet-Európában a szója felé fordították a gazdálkodókat. Magyarországon különösen megugrott a növény területe, átlépte a 110 ezer hektárt, ami sok új belépővel járt. A kezdők szerencséje, hogy idén július elejéig meglepően csapadékos volt az időjárás. E cikk július első hetében készült, amikor még messze az aratás, de az optimizmus szinte tapintható a termelők körében.
Sok volt a csapadék
„Aki idáig nem szójázott, most az is megpróbálja. A másik ilyen nagy kísérleti növény a cirok. Azt gondolom, az idei borsodi időjárás szerencsés a kezdők számára, nem látok feltűnően kudarcos szójatáblákat. Ami tönkrement, azt a jég verte el” – mondja egy helyi szaktanácsadó. A térség folyó közeli területein sokáig állt a víz idén tavasszal, aminek a száraz időszakra eső vetés idején is érezték a pozitív hatását. A reggelek most is párásak, hiába kanyarodnak el a zivatarfelhők a hegyek felé. A két héttel korábbi virágzáskezdet mellett jól alakul a kötődés. Fontos azonban, hogy esős maradjon az időjárás, mert egy légköri aszályban a kis hüvelyeket is elrúgja a növény.
A térségben a folyók környékén régóta foglalkoznak szójával. Itt eszközparktól függően 45 vagy 75 centi sortávra is elvetik a növényt. A szemenként vetett, pontosan lehelyezett bab egyenletesebben kel, és a kapástávolság a robusztusabb fajták számára is kihasználható teret nyújt. A távolabb eső, esetleg dombos területeken pedig a dupla gabonasortáv a legkedveltebb. Az igen korai érésidejű (00) fajták jellemzően igénylik is ezt szoros vetést, így hamarabb tud záródni az állomány. A 12%-osnál nagyobb lejtőkre, ahová kapásnövény nem kerülhet, szintén felkúszhat a 25 centire elvetett szója. Ilyen táblákból is sok akad most a térségben.
„A dupla nullás érésidő és a dupla gabonasortáv a jellemző Borsodra, de én is ismerek 75 centire vető, csak a sorokat gyomirtó, precízebb termelőt” – folytatja a szaktanácsadó, aki maga is termeli a növényt. Náluk a kalászos betakarítása után egy rövidtárcsát kapott a tábla a zöldítés előtt, amit pedig 60 nap után nehézkultivátorral dolgoztak be. Tavasszal a műtrágyaszórást kombinátoros magágykészítés követte, a vetés pedig május 2-án történt, ami itt korainak számít. Az alapgyomirtás elegendő csapadék híján nem lett tökéletes, állománykezelésre is szükség volt.
„Nekünk 130 ha szójánk volt, nagyjából ennyi is szokott lenni, de most mind elverte a jég. A biztosító már ki is fizette, nincs vele több gondunk” – mondja egy Hernád-menti gazdálkodó. Egy másik, Sajó-parti gazdaságban viszont remek formában vannak a táblák, több mint egyméteresek a növények. „A virágzás június 18. körül kezdődött, jó két héttel hamarabb, mint máskor. Eddig az esők jó ütemben érkeztek. Ha ez így maradna, akkor a nagy meleg sem lenne baj, 3,5–4 tonnás termést is arathatnánk” – vélekedik a termelő, aki minden évben 200–300 hektáron termeli a növényt. A tapasztalt gazdák körében másutt is pozitívak a várakozások.
Szerintük az új próbálkozókat a szója kukoricánál kisebb inputigénye és a fehérjenövény-támogatás motiválta. Emellett a piaca is biztosnak látszik. „Pedig ma már a szója is belekerül 350 ezer forintba, attól függően, hogy szántottunk vagy lazítottunk-e előtte, vagy mennyire sikerült az alapgyomirtás. Idén kapott egy kis bemosó csapadékot az alapkezelés, de nem eleget, felül kellett kezelni Pulsarral, de legalább a Refine-ra vagy speciális egyszikűirtóra nem volt szükség. A térségben jellemzően sok a parlagfű, a selyemmályva, a szerbtövis és a kakaslábfű, már előveteményben gondolni kell a szójára” – teszi hozzá a Sajó-parti termelő. Úgy látja, az „internetről tanuló” új belépők nagyobb részénél ezért most vagy gyomos vagy sárgás az állomány, attól függően, hogy a herbicidet vagy a talajművelő eszközt választották-e meg rosszul. Nagy kudarcok azonban nincsenek, a többséghez eddig kegyes volt az időjárás.
Nála részint a Karintia igen rövid tenyészidejű fajtái váltak be, mint a dupla gabonasortávra ajánlott Sigalia vagy a szárazabb viszonyokat is tűrő Atacama, részint az örök klasszikus, a Mentor a Lideától (korábbi Euralis), valamint az RAGT akár 120 centisre megnövő, szimpla nullás Speeda fajtája, amit nagyobb sortávra vethet. „Jóval több a szója, mint máskor” – érzékeli egy Győr-Moson-Sopron vármegyei szaktanácsadó is. Nemcsak a régi termelők bővítették a területeiket, új belépők is akadnak. Mivel a térségben cukorrépa-termelők is dolgoznak, vannak 45 centire vetett állományok is, de a többség itt is sima vagy dupla gabonasortávot alkalmaz. A fajták többsége a dupla nullás érésidőbe tartozik. Július elején – Borsoddal ellentétben –itt még épphogy csak egy-egy virág tűnik fel. Az alapkezelés működött a táblák többségében, az állományokat szépnek látják a helyiek. A kezdők is bíznak a 2,5 tonnás termésben, a tapasztaltak pedig 3,5-4 tonnát remélnek.
Szabolcs-Szatmár-Bereget szinte minden évben elveri a jégeső, idén is kaptak belőle. Egy gazdálkodó, aki a szója páraigénye miatt döntően az árteret választotta a növény számára, most fogja a fejét: „Idén túl sok a csapadék. Amit nem vert el a jég, az senyved az ártéri magas talajvízszinttől.” Annyira azért még sincs világvége: a szokásos hozam náluk 3,5 tonna, ami idén 3 tonnára mérséklődhet a 60 hektár átlagában. Ebben a gazdaságban 45 és 76 centi sortávra vetik a növényt, természetesen a koraibbak kerülnek a szűkebb térbe. Ezt a szegmenst a Mentor képviseli, valamivel hosszabb tenyészidejű a Diletta, és bevállalták a középérésű, bő termést ígérő Palladort is a 76 centis sortávra. Ebben a vármegyében egyrészt költségtakarékosak a technológiai rendszerek, másrészt nem is szokott működni az alapgyomirtás, úgyhogy ezt el is hagyják. A sortávok viszont lehetővé teszik a kapálást is, amit imád a szója.
Az állománykezelést Pulsarral, Refine-nal, Agillal vagy Panterával oldják meg, attól függően, hogy mely kétszikű- és egyszikűfajok dominálják a táblát. Mivel a térség nagy napraforgó-termelő, és akár kétévente is visszakerül a növény ugyanabba a táblába, ennek árvakelését és a parlagfüvet a legnehezebb kordában tartaniuk. (A gyomirtásra alkalmazható hatóanyagokat lásd márciusi cikkünkben: Szójapiac és a termelés technológiai kihívásai.)
Óvatos száraz régiók
Az alföldi megyék többsége túl száraz a szójának, de egy-egy járás 5–10 hektárjában most még itt is felbukkan a szója. Békés vármegyében jobbára a Mezőberény környéki, öntözött földekre korlátozódik a termesztése. A térségben egyébként olyan szárazak a földek, hogy még a szarvaskereppel sem igen próbálkoznak, nemhogy szójával. Veszprém vármegye sem egy szójás vidék, de idén akad egy-két próbálkozó itt is. „A gabonapiac miatt alakult így, és még az is lehet, hogy bejön nekik az idei év. Ahogy elnézem, szépek az állományok, pedig 300 ezernél nem költöttek többet rájuk. De ez hosszú távon nem változtat semmit. Elég öreg vagyok már, és nem emlékszem, mikor fordult elő utoljára, hogy júniusban 170 mm csapadékot kaptunk volna, nem is lesz több ilyen…” – halljuk a józan véleményt egy helyi szakembertől.
A szója fellegvárai
Bács-Kiskun óriási területének nagy része szintén alkalmatlan a szójatermesztésre, de lent, a Mohácsi-sziget környékén szinte mást sem ismernek az emberek, mint a szója-kukorica-szója vetésforgót – állítja Horváth Mihály.
„Mi még repcét és napraforgó is termelünk, még sincs gond a fehérpenésszel, legfeljebb 10 évente egyszer” – fűzi hozzá. Úgy látja, a vidék alkalmas a szója másodvetésére is. Idén, amikor különösen korán lekerült az árpa, többen bele is vágtak egy tripla nullás fajtával. „65–75 ezerért már kapható egy hektárnyi vetőmag. Ha 160 ezer forintos babárral számolunk, és 120 ezer forint a hektárköltség, akkor támogatással együtt másfél tonnától már értelmezhető hasznot hoz a másodvetés. Feltéve, hogy nem kell sokat szárítani a babot, és nem 120 ezer hektár a támogatott terület. Idén nagyon össze kell kapnia magát annak, aki erre adja a fejét.”
A térségben egyébként a nullás és az I. érésidejű fajták válnak be a leginkább, utóbbira példa a már klasszikusnak számító Isidor. Ezen már a 9. emelet virágzik július első napjaiban, és akár 5 tonnás termésre is képes. Aratása szeptember végén esedékes, nem jellemző, hogy szárítani kellene. „Április 10-e és 20-a között szokott a földbe kerülni, nálam 45, míg másoknál 75 centi sortávra is. Ennek nem tulajdonítok akkora jelentőséget, mint a növény tenyészidejének, genetikai képességeinek. Egy jó fajta szinte ugyanannyit tud dupla gabonatávon, mint 75 centin” – avat be a szakember.
Náluk az a cél, hogy mire a vetés eljön, a lehető legtöbb gyommag kicsírázzon és megsemmisüljön, így már ősszel szinte magágyminőségűre művelik a földet. A környékben sok a parlagfű. Kelés előtt ezért olyan talajherbicidekkel dolgoznak, mint a Sencor, Command, Spectrum és Pledge. Állományban a Refine és a Corum Next (imazamox + bentazon) jöhet. Horváth Mihály szerint az idei év túl szeszélyesen alakult ahhoz, hogy tökéletes legyen a végeredmény. „Bármelyik kultúrát és táblát nézem, két egyforma fejlettségű növényt nem látni benne. Az az érzésem, közepes lesz a termés, ami itt 3,5–4 tonnát jelent.”
Vas vármegyében is hagyománya van a szójatermesztésnek, de itt a sok eső miatt gyakran elhúzódik az érés, a szárítási költséget csak a legkorábbi fajtákkal van esélyük elkerülni a helyieknek, ezért a dupla és a tripla nullás fajták váltak be. A legjellemzőbb a sima gabonasortávra történő vetés, ritka a 45 centis sortávolság. „A gabonavető géppel egyszerűen kivitelezhető a munka, egy kezdő gazdálkodó is megoldja, és sokkal gyorsabban záródik az állomány. A gyomkérdés a szójatermesztés sarokpontja, ezért nálunk ez vált be. Az alapkezeléshez a mi környékünkön általában elég eső esik, most is inkább azért kellett a sorzáródás előtt felülkezelni az állományokat, mert túl sok volt a csapadék, és hosszan, mélyből keltek a gyomok” – magyarázza Károlyi Beatrix növényvédelmi szakmérnök.
Most egy picit előrébb járnak fejlettségben az állományok, mint máskor, július első napjaiban már az első hüvelyek is megjelentek a dús zöldtömeget fejlesztő növényeken. A kezdő szójázók is tele vannak sikerélménnyel, és több mint 2 tonnás termést várnak. A tapasztaltak pedig növelték a szójaterületeiket, és legalább 3 tonnás átlagot remélnek. „Annyira jó ez az év, hogy még az árpa után is látok szójátmásodvetésben, és abból is össze fog jönni a támogatáshoz szükséges minimum egy tonna. 2017-tel ellentétben, amikor szintén sok volt az új próbálkozó, most nagy szerencsénk van az időjárással. Sokan lesznek elégedettek a szójával, azzal együtt is, hogy a fehérjenövény-támogatás nagyjából megfeleződik.”
Hasonló lelkesedést tapasztalnak Baranyában, a szójatermesztés fellegvárában. Nemcsak a Dráva menti öntözött földeket foglalja el a szója, hanem a távolabbi, csakis az esőkre és a párára hagyatkozó táblákban is ott van. Egy szaktanácsadó szerint a kukorica alternatívájaként szóba jövő növénynek számos előnye van. „A legnyilvánvalóbb a kis inputigény, a fehérjenövény-támogatás és a stabil piac, de előny az is, hogy jellemzően nem kell szárítani. Furcsán hangozhat, de megfelelő termőhelyen klímastabilabb, mint a kukorica, és ezt a hosszú, csaknem egyhónapos virágzásnak és folyamatos kötődésnek köszönheti. Ezzel a szemben a kukoricatermés egyetlen hét időjárásán múlik” – mutat rá a szója eddig kevéssé tudatosított előnyös vonására a szakember.
Úgy véli, ma már a növény gyomirtása sem olyan hatalmas kihívás, mint egy évtizeddel ezelőtt, és ez leginkább a bőséges tapasztalatnak és azoknak a növényvédősöknek köszönhető, akiket egy-egy támogatási előírás miatt alkalmazniuk kell a gazdaságoknak. „Ha a termelő nem tudja, elmondjuk, mikor érdemes a Pulsart, mikor a Basagrant vagy a kettő kombinációját használni, vagy esetleg Refine-ra van szükség. Ahol pedig fenyércirkos a tábla, ott a szója – a kukoricával szemben – remek alkalmat ad az egyszikűirtásra” – teszi hozzá. Idén szerencsés ütemben érkeztek az esők, az új belépők számára is kedvező helyzetet teremtve a pozitív élményekkel teli tanulásra. Ami a tenyészidőt illeti, a szuperkoraitól a későn érő szójákig mindenféle akad a térségben.
„Ez inkább munkaszervezési és táblaadottsági kérdés. Tavaly a vetés idején sokan megcsúsztak a munkával, emiatt volt, aki november elején aratta a szóját, ekkor persze már szárítania is kellett. Idén rendben elvetett mindenki, nem lesz gond. A szeptemberi-októberi állományszárításra bőven elég a dikvát, ami az AKG-s gazdaságok kivételével szükséghelyzeti engedéllyel még használható. Ha ezt végképp kivezetik, csak a glifozát marad, ami szakmai szempontból kevésbé jó, bár tény, hogy a gyomkérdést lerendezi.” A 45 centire vető gép itt is ritkaságnak számít. A szaktanácsadó szerint a dupla gabonatáv alkalmazása a legjellemzőbb, vagy öntözött körülmények között, a hosszú tenyészidejű fajtákkal a 76 centi.
Egész Kelet-Európa váltott
Eddig a valaha feljegyezett legnagyobb szójaterület 75,6 ezer hektár volt az országban (2017), a legjobb termésátlagot pedig tavaly értük el 3 t/ha-ral. Az idei Egységes kérelmek alapján 112 ezer hektárra bővült a hazai szójaterület, és az időjárás eddig kedvezett az új belépőknek is. Történelmi rekordtermésre van tehát esélyünk, ha marad az esőkkel tarkított meleg. Feltéve, hogy a tapasztalt termelők elérik a 3,1 tonnás országos átlagot, az újaknak pedig sikerül a 2 tonna, bő 300 ezer tonnás termést arathatunk. Eddig a legjobb eredményünk 185 ezer tonna volt 2016-ban.
Tudni érdemes, hogy az EU teljes keleti fele hasonlóan döntött, mint a magyar termelők: a horvátoktól az osztrákokon át a románokig 8–26 százalékos termelésbővülésről számolnak be. A teljes uniós termés átlépheti a 3 millió tonnát, amire még nem volt példa. Ukrajnától az elemzők 5,5 millió tonnás termést várnak, ami 12 százalékkal lenne több a tavalyinál, és 4 millió tonnás exportra ad lehetőséget (+21%). Ha a jelenlegi értékesítési arányok maradnak, akkor az ukrán bab harmada érkezhet az EU-ba, harmada Egyiptomba és harmada Törökországba.
Európa a termelésbővülés ellenére erősen rászorul az importszójára, június végéig mintegy 13 millió tonna bab behozatalára került sor. Vagyis az EU és Ukrajna együttes termelése is kevés lenne a közösségnek. Túlkínálatról tehát nem beszélhetünk a közvetlen környezetünkben, főként nem GMO-mentes szójából, de az árakat az amerikai kontinens termése határozza meg. Ott május végén csúcsosodtak a jegyzések, majd július elejére 11 százalékot zuhantak. E cikk zárásakor, július első dekádjában 405–412 között mozog Chicagóban a szeptemberi szója kötése, az ukránok pedig 424 dollárért szállítanak le egy tonna babot az országhatárra. A pillanatnyi kilátások alapján szeptemberre 164 és 170 ezer forint közé várható a termény hazai ára.
Gönczi Krisztina
