Még úgy igazán ki sem tört a kánikula, amikor a július 7-i műholdképek alapján már lejjebb korrigálták a várható kukoricatermést a térségünkben. Romániában nálunk is rosszabb a helyzet.
A kukorica egyre kockázatosabb növénnyé válik
Délkelet-Európában a szántóföldi termelés egyik kulcsfontosságú növénye a kukorica, ám az utóbbi években tapasztalt hőség és aszály egyre többször okoz kudarcot a termesztésében. Az öntözött területek korlátozott volta miatt a gazdálkodók egyre inkább az őszi vetésű növények felé fordulnak, a tavasziak közül pedig a szárazságtűrőbb napraforgót részesítik előnyben – már amennyire ezt a vetésforgó engedi.
Most a műholdképek alapján végig a Duna mentén egyre rosszabb állapotban vannak a kukoricatáblák. Romániában, Bulgáriában és magyar Alföldön a legrosszabb a helyzet, de Észak-Szerbia és Horvátország keleti része is érintett. Ezekben a régiókban a hőmérséklet tartósan magasabb volt 35 Celsius-foknál, csapadékból pedig csak minimális érkezett az utóbbi hetekben. A táblák július elején már virágzásban voltak.
Az aszály következtében lejjebb kellett korrigálni a várható hozamokat. A román termést 400 ezer tonnával, a magyart 250 ezer tonnával, a horvátot 100 ezer tonnával és a bolgárt 50 ezer tonnával módosították lefelé az elemzők. A szerb termést 150 ezer tonnával mérsékelték. (Lásd még: Oda a kukoricatermés?)
Egyelőre nincs pánik
Az Európai Unió egészében még így is összejöhet a 64 millió tonnás termés. Mivel tavalyhoz képest 4%-kal bővült a növény termőterülete, az össztermés el fogja érni az ötéves átlagot. A hozamot jelenleg hektáronként 7,4 tonnára becsülik.
Az orosz kukoricatermésről is szólnak az elemzők. Ez pillanatnyilag 15 millió tonnának ígérkezik, ami 10%-kal kevesebb a tavalyinál. A hektáronkénti hozamot 6 tonnára teszik, ami 13%-kal lenne gyengébb a múlt évinél. A visszaesés oka itt is a meleg és a csapadékhiány.
