Hol terem a pénz? A hatékony gyümölcstermesztésben?

Hol terem a pénz? Hatékony gyümölcstermesztés és tárolás címmel tartott szakmai összejövetelre invitálta partnereit, az ágazat szereplőit, természetesen elsősorban a gyümölcstermesztőket az LHG Kft. Az esemény apropója nemcsak az ágazat helyzete, a fagykárok kielemzése volt, hanem a kihirdetés előtt álló pályázati felhívások kapcsán a szakma szereplőinek tájékoztatása, leginkább együttgondolkodás.

Bővülnek vagy szűkülnek a lehetőségek almafronton?

Az Almavirág Konferencia- és Rendezvényház, Élménykert adta a rendezvény helyszínét, ami nem véletlen: a modern, jéghálóval és fagyvédelemmel felszerelt, fajtaválasztásra is igényes gyümölcsös mintagazdaság több mint 20 hűtőkamrás hűtőházzal, csomagolóüzemmel, sőt, gyümölcsfeldolgozóval is felszerelt, autentikus helyszíne a szakmabeliek találkozójának.

A gyümölcsnemesítőktől a piac elvárja a jobban színeződő, rezisztens, alacsony hideghatásigényű fajtákat, de ma már a különleges gyümölcsminőség mellett olyan tulajdonságokat is keresnek a termelők, mint a különleges növekedés, a kései virágzás és a nagyobb öntermékenyülési hajlam – foglalta össze előadásában Babicz Szabolcs, a Holland Alma Kft. ügyvezetője. Ahogy arra is felhívta a figyelmet, hogy a fajtaválasztás mégis „csak” egy technológiai elem a gyümölcstermesztésben, legalább ekkora szerep jut a kémiai, biológiai és fizikai védekezésnek, az ültetvénykondíció biztosításának is. Természetesen nem maradtak a résztvevők fajtaajánlat nélkül sem, a számos értékes almafajta közül egyet emelnénk ki beszámolónkban, ez pedig a Galiwa, azaz a szeptemberi Gála, amit a tökéletes rezisztenciája, a korai termőre fordulása, a rendkívüli termékenysége és a gyenge alternaria hajlama miatt is kedvelnek a termelők, de ugyanilyen fontos a spontán virágzási hajlama, a jó színeződése, a kétmenetes szüretelhetősége és nem utolsó sorban a lédús ízvilága.

Ha fajtát és technológiát jól is választunk, nem mehetünk el már a klímaváltozás hatása mellett. Az elmúlt évek tendenciává válásáról, annak olykor fagyos, máskor fagyos, de mindenképpen szélsőséges következményeiről az ismert szaktanácsadó, Kaponyás Ilona tájékoztatta a résztvevőket.

Az akkor még kihirdetés előtt álló pályázatokról és érdekképviseleti témákról Dr. Apáti Ferencet, a Debreceni Egyetem Kertészettudományi Intézetének egyetemi docensét, a FruitVeb (Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet) elnökét kérdezték a termelők, aki válaszában legnagyobb jelentőséget megkerülhetetlen beruházási feladatként a fagyvédelmi védekezésnek tulajdonított. A maga is gyakorló gyümölcstermesztő szakember a paraffingyertyák, a lombkoronaszint feletti öntözés mellett a legsikeresebb és most ráadásul majd támogatott szélgépek előnyeire hívta fel a figyelmet, megjegyezve, hogy egy-egy kályhával, alternatív hőtermelő eszközzel/tevékenységgel ezek hatásfokát tovább lehet növelni. Ennek igazolásául a helyszínen megtekinthettük a Wepifrost Kft. szélgépét és fagyvédelmi fűtőberendezéseit, valamint a derecskei almaültetvény fagyvédelmét biztosító, a HAND Kft. kizárólagos forgalmazásában lévő ORCHARD-RITE típusú nagyteljesítményű szélgépet is.

A 2024-es év komoly kihívás volt a fagyvédelemben, az ország déli részén már februárban meg kellett kezdeni a védekezést, és közel 100 napon keresztül izgulhattunk a termésért. Április 23-án keletkeztek a legsúlyosabb károk Bács-Kiskun és Csongrád vármegyében. A gazdák beszámolója alapján ezeken az éjszakákon sikeresen tudtak védekezni. A fagyvédelmi technológia kiválasztásánál fontos felmérni a helyi klimatikus viszonyokat, az adott ültetvény paramétereit és ezek alapján kell kiválasztani a megfelelő géptípust vagy kombinációs lehetőséget. Nagyon fontos az előzetes tájékozódás, érdemes felkeresni az adott gépet használó gazdatársakat tapasztalataikért. Az öntözéshez és a növényvédelemhez hasonlóan, a fagyvédelem is egy külön szakma, amelyet tanulni kell. A Wepifrost Kft. minden gazdának ingyenes szaktanácsadást biztosít.- foglalta össze Weppert Sándor, a Wepifrost Kft. ügyvezetője.

Házigazdaként Lukács András, az LHG Kft. ügyvezetője a cég gyümölcstárolási megoldásait, hűtőkamráit, az LHG Applesure almatárolóit mutatta be előadásában, majd a Sárándi Almatermesztő Kft. hűtőházát bejárva a gyakorlatban is a résztvevőknek.

Mi lehet a kiút? – interjú Lukács Andrással

A pályázatok ihlették ezt a szakmai összejövetelt vagy inkább az ágazati problémák, amik most az előadásokban is elhangzottak?

Ezen a piacon dolgozunk 20-25 éve, folyamatosan látjuk, mekkora értéket termelnek a gazdák, de mégsem tudják a termelési értéküket megkapni a piacról bizonyos technológiák, eszközök alkalmazása nélkül. És ilyenkor, amikor vannak pályázati lehetőségek, akkor kifejezetten hasznos, ha közösen áttekintjük ezeket, akár a fajtaválasztást egy új telepítésnél, akár a védekezést, a post harvest lehetőségeket, az áruvá készítés folyamatát, annak fejlődési irányait. A pályázatokon való szereplést ugyanis megfelelően kell(ene) irányítani a saját céljaik felé.

Hány termelőt vagy mekkora termőterületet fog össze ez a szakmai közösség?

Magyarországon kb. 800 ezer tonna alma terem évente, amiből 75 ezer tonna előállításában vagyunk érintettek, gyakorlatilag az LHG Kft. így a termelés/termelők 10%-át éri el. A most megjelent – és előadó – cégek együttműködése már több évre visszamenő szakmai kapcsolat, egyfajta szövetség a háttérben az egyetemmel, a faiskolával, a beszállítókkal és a piaci szereplőkkel. Így együtt tudunk javaslatot tenni a termelőknek.

És mit látnak, mi a legnagyobb kihívás ma az almapiacon?

Két dologra van szüksége a piacnak: mennyiségre és minőségre. A minőséget meg tudják a magyar gazdák termelni. A mennyiséghez viszont összefogás, integráció kell, a különféle felvásárlókat pedig fel kell készítenünk arra, hogy a beszerzési irányukat változtassák meg. Például egy hipermarket ma a budapesti központjába szeretné beszállítva látni az összes fajta összes mennyiségét, mondván, majd ő onnan leszállítja a saját áruházaiba. Ilyenkor kénytelenek vagyunk adni egy olyan javaslatot, hogy a helyszínen válogatott és csomagolt almát képesek vagyunk garantálni Nyugat-Magyarországon, és azzal egyidőben Kelet-Magyarországon is anélkül, hogy az ő központját érintené ez az áru. Körkörös beszállítással ugyanazt a minőséget mindenhol garantálnánk, egalizált, ugyanolyan fedőszínszázalékkal, méretben, időben. Akkor a hipermarket logisztikai költsége csökkenne, a termelő profitja pedig nőne. De ehhez technológiára van szükség. Ráadásul eközben az almára vetített CO₂-lábnyom is harmadára esne vissza.

Ezzel a megoldással hány hektártól lehetne rentábilis almatermesztőnek lenni?

Egy hektár almaültetvény optimális esetben 50 tonnát terem. Ezzel, ha beszáll a termelő egy közeli csomagolóházhoz, akkor komoly jövedelemre tehet szert. Az integrátor szerepeket viszont érdemes egy-egy csomagolóház köré építeni, ahol központilag, nagytételben vásárolják az inputanyagokat, az időjárásjelentést, és a körülményekre is egyben tudnak reagálni. Ebben az esetben egy családot 3-4 hektár alma is el tudna tartani.

Jelenleg milyen szomszédságunk van, hova tehető a régióban a hazai almatermesztés?

A lengyelek úgy tűnik, hogy előttünk járnak, mi még mindig sokat tudunk harcolni, leginkább magunkkal, úgy szoktam fogalmazni: a gőzt a dudára tettük, nem a lapátkerekekre. A lengyelek előnye a termőterületbeli nagyságukból és a belső piacuk nagyságából adódik, de a belső piac méretét nem tartom egy egységes Európában akadálynak. A célok meghatározása, az irány helyes megválasztása fontosabb lenne.

A rendezvény nemcsak előadásokból és tanácsadásokból, együttgondolkodásból állt Derecskén, a nagyhírű almáshoz üzletileg is kapcsolódó hűtőházba, csomagolóüzembe is ellátogathattak a résztvevők, ahol Kelemen Péter, a MAF Roda almaosztályozó gépsort is forgalmazó ITO Technik Kft. ügyvezetője gyakorlat közben mutatta be a nemrégiben beépített technológiát.

És aminek a hivatalos bejelentését Derecskén még csak vártuk: PÁLYÁZAT!

A 2027-ig tartó KAP Stratégiai Terv keretei között összesen 200 milliárd forint keretösszeggel, két új pályázati felhívás jelent meg a feldolgozóüzemek fejlesztéseinek támogatására. A nagyobb, komplex projekteket támogató „Feldolgozó üzemek komplex fejlesztésének támogatása” című felhívást 150, míg a kisebb léptékű beruházásokra fókuszáló „Feldolgozó üzemek fejlesztésének támogatása” című kiírást 50 milliárd forint forráskerettel hirdetik meg. Előbbiben a fejleszteni szándékozók 200 millió és 5 milliárd forint közötti, utóbbiban legfeljebb 200 millió forint támogatásra pályázhatnak, vagyis a két kiírás egymásra épül, kiegészítik egymást. Mindkét megjelent felhívás támogatja a mezőgazdasági termékek feldolgozásával kapcsolatosan épületek kialakítását, felújítását, új eszközök, gépek beszerzését, új technológiai rendszerek kialakítását, valamint az energetikai korszerűsítéseket is. A fejlesztésekhez kapcsolódóan az alap támogatási intenzitás mértéke 50%, de ez bizonyos esetekben 70%-ig növekedhet.

A támogatási kérelmek benyújtására a kisebb léptékű projekteket támogató felhívás esetén 2024. augusztus 13-tól, a komplex projekteket támogató felhívás esetén 2024. szeptember 17-től lesz lehetőség.