Nem kedveznek az időjárási viszonyok az idei termésnek: felére csökkenhet a betakarítható málna mennyisége Szerbiában. Mivel a világ elsőszámú fagyasztottmálna-exportőréről van szó, az európai boltokban is kevés és drága árura számíthatunk.
Kicsiben nagyok
Szerbia mezőgazdasági területe 3,23 millió hektár, amin több mint félmillió mezőgazdasági üzem működik, túlnyomórészt családi gazdaságok. A kis területeken az agrárium egyik húzónövénye a málna. Az idei termelést azonban „az ág is húzza”.
Dobrivoje Radovic, a Málnatermelők Szövetségének elnöke arról számolt be, hogy a közelmúltbeli jégeső és árvíz a potenciális termés 15%-át károsította, de a málna területében és termőképességében is lényeges változások álltak be tavaly óta. Egyes régiókban 40-70%-os terméscsökkenés következett be az alacsony terményárak és az agrotechnikai hiányosságok miatt. Magyarán a gazdák kisebb területen és jóval kevesebb ráfordítással dolgoztak, mint máskor, az eleve szerényebbnek ígérkező termést pedig még az időjárás is sújtotta.
Történelmi mélypont
Ha nem kapnak több jeget, akkor 25-30 ezer tonna málnára számítanak. A tavalyi termelés elérte az 55 ezer tonnát, a készletekkel együtt 65 ezer tonnás árualapot (frissen és fagyasztva) csaknem teljes egészében exportálták. A történelmi csúcsot 2018-ban állította be a szerb málnaágazat, amikor 127 ezer tonnát termeltek belőle. az eddigi negatív rekordot pedig a 2014-es év tartotta 61,7 ezer tonnával. Most ezt is alul fogják múlni.
A világ vezető fagyasztottmálna-exportőre
Az elmúlt 3 évben 2021-ben volt a legerősebb a szerb málna exportja, ami hajszál híján elérte 100 ezer tonnát. Ebből csak szűk 2000 tonna volt a friss termék, a többi fagyasztott, és több mint félmillió dollárt kaszáltak vele. A felzárkózó országok között ott találjuk Lengyelországot, Chilét és Ukrajnát is. Magyarán, ha a legnagyobb exportőrnek nincs áruja, akkor azt világszinten megérzik a boltok. Különösen az első számú importőröknél: Németországban, az USA-ban és Franciaországban.
