Amennyiben a szőlő- és gyümölcsültetvények növényvédelmét érintő kutatási, fejlesztési és innovációs tevékenységre gondolunk, nagy biztonsággal állíthatjuk, hogy sok szakembernek eszébe jutnak olyan korszerű műszaki megoldások, amelyek felhasználásával jelentős mértékben csökkenthető a kijuttatott permetlé mennyisége, és jó eséllyel biztosítható a környezetkímélő permetezés.
Környezetkímélő = takarékos
Talán azt sem túlzás kijelenteni, hogy ebben a vonatkozásban a kutatás, a fejlesztés és az innováció fogalma szinte egybeforrt az anyagtakarékosság és a környezetvédelem fogalmával. Kétségtelen tény, hogy az élő és élettelen környezet sikeres megóvásának egyik alapvető feltétele a korszerű, növényvédőszer- és víztakarékos, környezetbarát kijuttatástechnika. Az alábbiakban – rövid általános bevezetést követően – két olyan technikai megoldást ismertetek kivonatosan, amelyek véleményem szerint korszerűnek minősíthetők, és jól alkalmazhatóak szőlő, illetve gyümölcsösök anyagtakarékos és környezetkímélő permetezésére.
Gyümölcsfák permetezésénél, különösen akkor, ha nagy a sor- és tőtávolság, valamint nagyméretű (teljesen kifejlődött) a lombozat, rendszerint jól használhatóak a kívánt hatótávolságot és a megfelelő penetrációt biztosító, hagyományos kialakítású, nagy teljesítményű axiálventilátoros (szállító levegős) szórószerkezetek.
Ne feledjük, hogy a munkasebesség növelésével párhuzamosan csökken a hatótávolság és a penetráció is, ezért, ha azt tapasztaljuk, hogy a permetcseppek nem jutnak el a fák tetejéig, vagy nem jutnak be a lombozat belsejébe, és a ventilátor légteljesítménye már nem növelhető tovább, akkor nem tehetünk mást, csökkentenünk kell a haladási sebességet, mert csak ekképpen érhetünk el kielégítő munkaminőséget.
Szőlőültetvényekben általában nem jelent gondot a hatótávolság biztosítása, sokkal inkább a megfelelőpenetráció elérése okozhat nehézséget. Szőlőben többnyire nem előnyös a hagyományos axiálventilátoros permetezőgépek használata. Ezek többségénél ugyanis a permetezés iránya merőleges a haladási irányra. A ventilátor által keltett légáram hatására ilyenkor a nagyméretű és kevéssé mozgékony szőlőlevelek „zsindelyszerűen egymásra lapulnak”, és a permetcseppek nem képesek eljutni a lombozat belsejébe és a levelek fonák oldalára.
Szőlőpermetezéshez olyan korszerű szórószerkezetet célszerű választani, amely lehetővé teszi, hogy a levegő- és permetáram oldalról-alulról vagy oldalról-felülről érje a lombozatot. Ennek a követelménynek megfelelhetnek a modern kialakítású axiálventilátoros permetezőgépek vagy az állítható szórószerkezetű radiálventilátoros gépek.
A radiálventilátorral felszerelt permetezőgépek légporlasztásúak, ahol a légáram nemcsak a cseppek szállítását végzi el, mint a szállító levegős gépek esetében, hanem magát a csepp képzését is biztosítja. A permetezés iránya rendszerint jól beállítható, azonban a viszonylag kis mennyiségű levegő a kilépés után rövid távolságon belül lefékeződik. Ezért korszerű légporlasztásos gépekkel rendszerint csak szőlőben, illetve kisebb lombfelülettel rendelkező, intenzív művelési módú gyümölcsültetvényekben lehet jó minőségű permetezést végezni.
Lombérzékelő berendezéssel
A szőlő- és gyümölcsültetvényekben alkalmazott hagyományos védekezési eljárások során jelentős, a vonatkozó szakirodalom szerint átlagosan 10–40%, esetenként (például tél végi, nagy permetlémennyiséggel végzett lemosó permetezésnél) azonban akár 80–90%veszteség lép fel. A veszteségek egyik oka az, hogy a kezelt ültetvényekben gyakran nem folytonos és nem egyenletes a lombfal. A telepítési mód sajátosságai, a növényzet eltérő fejlettsége, a fa- vagy tőkehiányok miatt a folyamatos permetezésnél a kijuttatott permetlé jelentős része nem jut el a célfelületre, hanem a talajra kerül, elsodródik, elpárolog.
Az anyagtakarékosságot – ebből fakadóan a környezetvédelmet is – szolgálják a lombérzékelő berendezéssel felszerelt ültetvénypermetező gépek. Permetezés során általában a gép elején, tartókonzolokon, különböző magasságokban elhelyezett infravörös vagy ultrahangos szenzorok (általában 1 vagy 2 pár érzékelőt szerelnek fel, de természetesen több pár érzékelő is felszerelhető, amennyiben ez indokolt és célszerű) érzékelik a lombozatot, illetve annak hiányát.
A központi egység ennek alapján vezérli a szórófejekre szerelt szelepeket. Ha egy vagy több szórófej magasságában nincs lombozat, akkor a szelep pillanatszerűen lezárja a szórófeje(ke)t, majd, ha ismét növényi felületet érzékel a szenzor, ugyanúgy visszakapcsolja az(oka)t, tehát csak ott történik permetezés, ahol van lombozat. Napjainkban az ultrahangos érzékelők alkalmazása a gyakoribb, a nagyobb érzékelési távolság és a szélesebb érzékelési szög miatt.
Az 1. a-b képen hazai fejlesztésű, ultrahangos lombérzékelőkkel felszerelt, vontatott kivitelű ültetvénypermetező gép látható.
Vizsgálatok szerint a lombérzékelő berendezés segítségével végzett permetezés munkaminősége egyenértékű a hagyományos védekezésével. A permetlé-megtakarítás nagysága nagymértékben függ az ültetvénylombozat folytonossága mértékétől. Fiatal ültetvényekben, amelyekben a növények lombozata még nem ér össze, vagy például tavaszi első permetezéseknél a megtakarítás elérheti akár az 50–75%-ot. Összefüggő lombozat kezelésénél 5–20% közötti megtakarítással lehet számolni. További előny, hogy a permetlémegtakarítás, illetve az üzemidő jobb kihasználása eredményeként a területteljesítmény 10–20%-os növelése érhető el. A berendezés alkalmazását elősegítheti, hogy használt gépekre könnyen és viszonylag olcsón felszerelhető.
Alagútpermetező gépek
Az elsodródás minimalizálását és a veszteségek jelentős mértékű csökkentését teszik lehetővé az alagútpermetező gépek, amelyek kifejezetten környezetbarátnak ítélhetőek. Ezeknél a gépeknél a lombozatot „burkoló elemekkel” veszik körül. Ezek az elemek alkalmasak a lombozaton átjutó permetcseppek felfogására. A lecsapódott permetlé a burkoló elemek aljára lefolyik, ott összegyűlik, majd szűrés után visszakerül a gép permetlétartályába.
Az alagútpermetező gépek egy- vagy többsoros változatban készülnek. Kifejlett lombozat esetén a visszanyert permetlé aránya általában 20–30%, kisebb méretű lombozatnál a megtakarítás akár 50–70% is lehet.
Az alagútpermetező gépeket leggyakrabban szőlőültetvényekben alkalmazzák, de vannak gyümölcsültetvényekben használható típusok is. A hidraulikus szórószerkezettel felszerelt alagútpermetező gépek mellett léteznek ventilátoros gépek is. Ezeknél a felesleges permetlé összegyűjtése olyan ún. cseppcsapdákban történik meg, amelyek a folyadékot felfogják, a levegőt ugyanakkor átengedik.
A 2. képen német gyártmányú, kétsoros kivitelű alagútpermetező gép látható szőlőben, permetezés közben.
Ehelyütt is érdemes hangsúlyozni, hogy az alagútpermetező gépek hatékony alkalmazásának feltétele a gondos ültetvényápolás (pl. szőlőben az idejében és szakszerűen elvégzett zöldmunkák).
A permetezőgépek piaci kínálata széles és számos olyan korszerű műszaki megoldás rendszeres alkalmazására van mód, amelyek révén a munkaminőség javításában, a növényvédő szerek és a víz gazdaságos felhasználásában, illetve a környezetvédelem területén nagy előrelépést lehet elérni. A korszerű permetezőgépek használata jelentős megtakarítást eredményezhet, ezért az ilyen jellegű beruházások viszonylag gyorsan megtérülhetnek.
SZERZŐ: DR. GULYÁS ZOLTÁN OKL. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI AGRÁRMÉRNÖK, NÖVÉNYVÉDELMI MÉRNÖKSZAKÉRTŐ •NÉBIH MGEI FGO
