Az aranyláz mintájára akár bodzaláznak is nevezhetnék a közelmúlt eseményeit, árait a termelők. A Covid okán megugrott kereslet, a meglepően magas felvásárlási ár rövid időn belül nemcsak termesztési kedvet, de spekulánsokat is generált a bodzatermelők körül. Aztán jött a kijózanodás, az alacsony ár, az új bodzaültetvények, az AKG, a kötelezettségek, a beragadt készletek, a költségek viszont maradtak. A bodzatermesztők ezért ismét találkoztak Kecelen a Fresh Fruit TÉSZ telephelyén, hogy a lehetőségekről kapjanak új információkat.
A bodzatermesztőnél már csak a kajszitermelő az optimistább
Csizmadia György (Botész) és Juhos Csaba (Fresh Fruit TÉSZ) előadóktól valószínűleg az árakat várták volna leginkább a bodzatermesztők, de varázsgömb hiányában a szakértők sem tudtak még ezekre a kérdésekre válaszolni. Az biztos ugyan, hogy „bodzalázként” a történelemkönyvbe is bevonulnak a 2021-22-es árak, mint ahogy az is várható, de legalábbis kikövetkeztethető volt, hogy azok az árak tartósan nem fognak maradni. A Covid felsrófolta az árakat, drasztikusan megnőtt a vitaminkészítmények iránti igény, így az addig élelmiszerfestékként ismert bodza hirtelen egészségmegőrző, megelőző, gyakorlatilag gyógyszeralapanyaggá avanzsált. Nem látva a covidból kivezető utat, a vevők egymásra ígértek, a felvásárlók pedig mentek az árral, könnyen hozzászoktak a magas számokhoz. A megugrott keresleten felbátorodtak a termelők, beindultak a bodzatelepítések, új ágazat kezdett kibontakozni körülöttünk. Aztán megjelent az ukrán bodza is a piacon, bár eleinte csak vadbodza formájában, de innen csak egy hosszabb pillanat, és a piacot látva az ukrán bodzatermesztői kedv is megindul. Mivel ezzel párhuzamosan egészségessé nyilvánították Európát, sem új bodzaszállítmányokra, de még a bennragadt készletekre sem tart igényt az egészségügy (már másért aggódunk időközben, nem az egészségünkért). A biztosnak tűnő színezékpiac is ráadásul megtalálta időközben a maga helyettesítő termékét, pl. a sokkal olcsóbb fekete répában.
Mi lesz a következő lépés?
A szomorú tény kijózanítóan hangzott Kecelen: 10-15 év múlva biztos nem lesz szükség ennyi bodzatermelőre, sőt, ennyi (6000 hektárnyi) bodzára sem! A hatékonyságfokozást ez az ágazat sem úszhatja meg, ezt viszont csak durva technológiai váltással tudja meglépni a termelő. A felvásárlóknak, az érdekképviseletnek, a TÉSZ-nek pedig az a feladata, hogy a hazai bodzának hosszú távú felvevő piacot találjanak. Csizmadia György szerint még nem reménytelen a piac, külföldi kiállításokon szerzett tapasztalatai szerint a koncentrátumokban, az NFC levekben, a porított liofilizátumokban vagy a szárított bodzaporban, mint feldolgozott termékben van piaci rés, találhatunk még felvevő országot. Ehhez azonban a hektáronkénti 3 tonna bodzatermés már nem lesz elegendő, min. a 8 tonnát kell megcélozni. A szakértő szerint kb. 6-8 éve maradt a magyar termelőknek eldönteni és megvalósítani, hogy a korszerűsítés vagy a feladás mellett döntenek, ugyanis kb. addig tér magához az ukrán gazda, méri fel reálisan a piacát, és némi vadbodzagyűjtés után állítja be saját ültetvényeit, letörve az egyébként is ingatag árainkat.
A nemtörődést a bodza megbosszulja
Kaponyás Ilona független szaktanácsadót jól ismerik a hazai bodzatermesztők, sőt, ma már akár Afrikában is hallgatnak a szavára, nemrégiben pedig Gran Canariáról tért haza, a Kanári-szigeteken is kertészeket szaktanácsolt, ott leginkább a paradicsomtermesztésről. A szaktanácsadó a termesztéstechnológiában tudja támogatni a hozzá forduló termelőket, az alacsony átvételi árakhoz mérten magas növényvédelmi költségeket érti, a termelői reakciókat is, viszont a bodzapusztulással vagy a hőség miatt korábban érkező keleti gyümölcsmollyal, a foltos szárnyú muslicával vagy takácsatkával akkor is fel kell venni a versenyt, ha a bevételünk már nem fedezi a költségeinket. Különben az ültetvényünket hosszú távon fogjuk elveszíteni, ahogy fogalmazott: „A nemtörődést a bodza megbosszulja”.
Biológiai megoldások nemcsak biotermesztőknek
A növényvédelmi trendek, a Green Deal, a Termőföldtől az asztalig programok irányelvei mind a biológiai alapanyagú növényvédő szerek, adjuvánsok alkalmazását támogatják, „vegyszermentes” növénytermesztésre van piaci igény. A Biocont Magyarország Kft. egy még kevésbé ismert technológiát hozott el hazánkba, ráadásul abban is hatalmas edukációs tevékenységet felvállalva, hogy megértsük: a biológiai szerek alkalmazása nem egyenlő a biogazdálkodással. Gyuris Ármin területi képviselő a keceli rendezvényre is elhozta a cég legfrissebb termékpalettáját, amin az Activstart bioaktivátor, a Welcités Heliosol adjuvánsok, a NeemAzal és Pyregard rovarölők és a lepkehernyók ellen kifejlesztett DiPel DF kontakt hatású baktériumkészítmény is szerepeltek.
Az árakat figyeljük, a termelői kedv még megvan, a felvásárlói magatartásért viszont aggódunk. Folytatás következik…Addig egy kis nosztalgia, nézzük, hogy láttuk ugyanezt 2022-ben: Bodzabiznisz: tovább fut a szekér?
