Gabonák és gyepek fejtrágyázási technológiája és ezek műszaki eszközei

Írta: MezőHír-2022/04. lapszám cikke - 2022 május 01.

Az őszi vetésű növények (repce, kalászos gabonák) az őszi, illetve a kora tavaszi időszakban a nitrogén-hatóanyagot már feldolgozták, elhasználták, felélték, ezért a tervezett, illetve a várható hozamhoz igazítva – a növények fenofázisának megfelelően – fejtrágyázással kell pótolni a hiányzó hatóanyagot. Az évelő gyepek esetében pedig az előző termelési ciklusban elhasznált tápanyagot, a folyamatos növényborítás miatt, szintén fejtrágyázási technológiával lehet pótolni.

Aszántóföldi kultúrák (kalászosok, repce és gyepek) fejtrágyázással kielégítendő tápanyagigényének megállapításánál figyelembe kell venni az adott talajok tápanyag-szolgáltató képességét is. Mindezek mellett a hatóanyag (köztük a nitrogén) mennyiségét több hazai és EU-s jogszabály is korlátozza, illetve tesz ajánlásokat a kijuttatható dózisra (pl. a „nitrátdirektíva” vagy az 59/2008. /IV. 29./ FVM-rendelet). A rendelet ajánlásokat tartalmaz a különböző növények alá kijuttatható – a teljes tenyész-, illetve vegetációs időszakra vonatkozó – nitrogén mennyiségére, figyelembe véve a különböző termőhelyi kategóriákat, illetve a „nitrátdirektíva” korlátozásait. A rendelet – az őszi búzára vonatkozó 3. melléklet szerinti – adatait az 1. táblázat tartalmazza.

ábra
1. ábra. Az őszi búza fejtrágyázásának sémája

Az őszi búza a vegetációs időszak alatt különböző hatékonysággal hasznosítja a különféle hatóanyagokat, így a nitrogént, ezért ezt a tavaszi fejtrágyázás során különböző fenofázisokban javasolt kijuttatni. Ezek a következők lehetnek: első bokrosodás, szárba indulás, virágzás vége–kalászolás kezdete (1. ábra). A különböző fenofázisokban kijuttatott hatóanyag a bokrosodás kezdetén az elérhető terméshozamot befolyásolja, míg a másik két fenofázisban – szárba indulás és virágzás – kiadott anyag a termés minőségére van hatással. A szakirodalom által az őszi búza fejtrágyázása során közepes képességű talajokra és 6 t/ha tervezett hozamra javasolt, a növény fejlettségi állapotához igazodó szükséges hatóanyag mennyiségét, illetve műtrágyadózis-adatokat a 2. táblázat szemlélteti.

táblázat
1. táblázat. Őszi búza alá a vegetációs időszak alatt kijuttatható N-hatóanyag mennyisége a különböző termőhelyi kategóriákban (forrás: 59/2008. / (IV. 29./ FVM-rendelet 3. melléklet)
táblázat
2. táblázat. A fejtrágyázás során kiszórandó műtrágyamennyiség alakulása. Megjegyzés: * a kiszórandó műtrágya mennyisége 34%-os ammónium-nitrát esetén érvényes, természetesen ebben az esetben is korlát a „nitrátdirektíva” előírása

A repce is igényli, illetve meghálálja a tavaszi fejtrágyaként kijuttatott, elsősorban kéntartalmú N-hatóanyagot. A repce esetében a kijuttatás történhet akár két-három részletben, az első kettő 2/3 mennyiség (az elágazások megerősödése), a fennmaradó 1/3-ot pedig a szár megnyúlási időszakára kell ütemezni.

Az évelő gyepek esetében célszerű a vegetációs időszak elejére időzíteni a kijuttatást. A gyepek az állattartó telepeken keletkező hígtrágyák elhelyezésének hasznos felvevőfelületei lehetnek.

A tápanyag-kijuttatásra – ezen belül a tavaszi fejtrágyázásra; különösen a N-hatóanyagra – vonatkozó szabályok előírásának folyamatos szigorítása, de nem utolsósorban a műtrágyaárak drasztikus növekedése a technológia és a megvalósítás műszaki eszközei is jelentős és hatékony innováción mennek keresztül (1. kép).

műtrágyaszóró
1. kép. Korszerű vontatott, röpítőtárcsás műtrágyaszóró gép

A környezetkímélő, szertakarékos és a növényi igényeknek megfelelő hatékony, gazdaságos kijuttatáshoz szükséges hatóanyag mennyisége vagy műtrágyadózisa csak talajvizsgálattal határozható meg. Ennek minél pontosabb és minél mobilabb alkalmazására fejlesztették ki az elektromos vezetőképesség elvén (EC), szenzortechnológián alapuló talajszkennereket. Ezekkel a berendezésekkel már a vetést megelőzően meghatározhatók a kijuttatható adagmennyiségek (2. kép).

Elektromos vezetőképesség-mérésen alapuló talajszkennelő berendezés
2. kép. Elektromos vezetőképesség-mérésen alapuló talajszkennelő berendezés

A tavaszi fejtrágyázás időszakában a kalászosok, repce és a gyepek esetében a terület már növényzettel borított, és az állomány színéből következtetni lehet a N-hatóanyaggal való ellátottságra. Ennek a jelenségnek a felhasználására fejlesztették ki a színképelemzésen alapuló „optikai szenzor” érzékelésű ISOBUS-terminálokat. A differenciált kijuttatás távérzékelési adatok, GPS-alkalmazással készített képfeldolgozás és NDVI- (a növények normalizált vegetációs indexe) felvétel segítségével oldható meg. A kifejlesztett színfelismerő készülékek vagy terminálok, a színképelemzés elvi megoldását alkalmazó szenzorok a vörös és infravörös interferencia jelenség elvén működnek. A hordozható spektrométerek is a fényvisszaverődés és az interferencia elve alapján épülnek fel. A berendezések alkalmazása során referenciaterületet kell kialakítani a táblán, és a szenzor érzékelései alapján a terminál a zöld és infravörös fény hatására határozza meg a kijuttatható mennyiséget. Az ezen az elven működő szenzorokat a szilárd röpítőtárcsás műtrágyaszórókat vagy a folyékony tápanyag-kijuttató berendezéseket működtető traktorok fülkéjére vagy a vázára külön kiépített keretszerkezeteken is elhelyezik (3/a-b. kép).

A traktor fülkéjén vagy a gépre szerelt kereten elhelyezett fénykibocsátó szenzorok fényforrásai teljes spektrumú fényt bocsátanak a levélzetre. A különböző hullámhosszúságú, elnyelt és visszavert fényt a traktor termináljában vagy egyéb berendezés ISOBUS-termináljában dolgozzák fel. A feldolgozott adatok alapján szabályozza a kijuttatott anyag, illetve hatóanyag mennyiségét. A tavaszi fejtrágyázás során a felhasznált és kijuttatott N- és egyéb hatóanyagok különböző összetételűek és halmazállapotúak lehetnek. A legnagyobb volumenben felhasznált műtrágyák a szilárd, szemcsés műtrágyák. A szilárd, szemcsés műtrágyák kijuttatásának legszélesebb körben elterjedt eszközei a röpítőtárcsás műtrágyaszóró gépek. A minél pontosabb kijuttatásra való törekvés miatt egyre több pneumatikus rendszerű műtrágyaszóró géppel találkozhatunk (4. kép).

traktor
4. kép. Fejtrágyázás pneumatikus géppel

A röpítőtárcsás műtrágyaszóró gépek kiforrott konstrukciók, függesztett és vontatott kivitelben készülnek. Az egész kis (~500 l) tartálytérfogatú gépek egy forgórésszel függesztett változatban készülnek. A nagyobb tartálytérfogatú változatok minden esetben két forgórésszel és röpítőtányérral vannak felszerelve. A ~3000 l tartálytérfogatúak függesztett, míg az ennél nagyobb tartálytérfogatú gépek vontatott kivitelűek (5. kép).

műtrágyaszóró
5. kép. Korszerű, két forgórészes, függesztett, röpítőtárcsás műtrágyaszóró

A korszerű konstrukciók AutoCad, illetve AutoCam lézertechnológiát alkalmazva, CNC-megmunkálású robotokkal és automata tervezésű, gyártástechnológiai és gyártásirányítási módszerekkel készülnek.

Az újabb fejlesztésű röpítőtárcsás, illetve a pneumatikus rendszerű gépek teherviselő szerkezeti részei nagy folyásszilárdságú acélból készülnek, korrózióvédelmüket pedig korrózióálló festés vagy tűzihorganyzás biztosítja. A gépek műtrágyával érintkező alkatrészei korróziónak ellenálló acélszerkezetek. Konstrukciójukat tekintve a műtrágya súrlódási felkúp szögének megfelelően csonkagúla keresztmetszetűek, és rendszerint hajtott boltozódásgátlóval vannak felszerelve (6. kép).

műtrágyaszóró
6. kép. A műtrágyatartályok minden esetben korrózióvédelemmel vannak ellátva

A műtrágya adagolása állítható súberen keresztül történik. A nagyobb gépeknél a műtrágya mozgatása gumihevederes vagy kaparóléces lehordóval történik. Az újabb fejlesztésű gépeken ezt jól szabályozhatóan, hidrosztatikus hajtással oldják meg. Az adagolórés állítása manuálisan, kézi működtetéssel, az újabb fejlesztésű gépeknél pedig távvezérléssel, elektromosan vagy hidraulikusan végezhető el (7. kép).

műtrágyaszóró
7. kép. Távvezérléssel ellátott mennyiségszabályozó berendezés

A kalászosok és a repce fejtrágyázásakor a szórásszélesség beállítása ISOBUS-adatátviteli technológiával történik. A kalászosok fejtrágyázására nálunk is széles körben alkalmazott Sulky gyártmányú, kettőtárcsás műtrágyaszórók esetében a szórótárcsák fölött elhelyezett kiömlőgarat helyzetének változtatásával történik a műtrágya vezetése, ezzel változtatható a gépek szórásszélessége. A géphez kifejlesztett Vision-X monitor segítségével a vezetőülésből állítható a ráfolyási pont helyzete. A kiömlőgarat helyzetének változtatása a műtrágya ráfolyási, áramlási irányát változtatja meg. A Vision WPB alkalmazásával a gépkezelő a vezetőülésből automatikusan szabályozhatja az adagmennyiséget, a beépített, felbélyegzett elektronikus mérleg és a lejtőhatást is kompenzáló mérőbélyegek által adott jel segítségével. Az adagmennyiség szabályozása sebességarányos fordulatszámú elektromos motorokkal történik. A táblavégi fordulókban a „súber” elzárása hidraulikus munkahengerrel történik. A Tribord 3D vezérlőberendezéssel a Sulky műtrágyaszórók esetében is lehetőség van a normálüzemű, a táblaszéli és a környezetbarát határvonal menti szórás beállítására (8. kép).

ábra
8. kép. A fejtrágyázás során is fontos a különböző üzemmódok betartása

A Sulky műtrágyaszórók vezérlése is alkalmas a táblatérképhez igazodó műholdas GPS-vezérlésre azzal, hogy a STOP&GO rendszer a fordulóknál a súber GEOspread automatikus elzárását is biztosítja.

Szinte valamennyi gyártó röpítőtárcsás műtrágyaszóróinak elektronikája kompatibilis az üzemeltető traktorokon keresztül elérhető műholdas GPS-rendszerekkel, terminálokkal (pl. GreenStar, Leica, Geosystems, TopCon, Trimble stb.).

Az itt leírt konstrukciók és technológiák eltérő formában, de természetesen hasonló hatékonysággal az Amazone, Bogballe, Kuhn, Rauch stb. gyártmányoknál is alkalmazásra kerülnek.

A gyepek és gyepterületek a tavaszi fejtrágyázás során a hígtrágya biztonságos felvevőfelületét jelentik. A hígtrágyatárolás, -elhelyezés, -kijuttatás azonban szigorúan szabályozott és engedélykötelezett tevékenység. A tavaszi fejtrágyázás során ezeket a szabályokat, előírásokat be kell tartani, különös tekintettel a „Helyes gazdasági gyakorlat”, vagyis az előzőekben ismertetett jogszabály és a „nitrátdirektíva” előírásaira. A gyepek tavaszi fejtrágyázása során a kijuttatás történhet csővezetéken történő szállítással, kiépített vagy telepített öntözőberendezéssel, tengelyen történő szállítással és tartálykocsis kijuttatással, felszínre vagy felszín közeli, illetve talajba injektálással. A két kijuttatás, az olcsó, csővezetéken történő szállítás és a tartálykocsis szállítás logisztikai előnyeit egyesítheti a szivattyúállomáshoz telepíthető, kiépíthető gerincvezetékhez vagy telepíthető tárolókonténerhez kapcsolódó köldökcsöves kijuttatás is (9. kép).

traktor
9. kép. A köldökcsöves hígtrágya-kijuttatás a fejtrágyázás technológiájába is hatékonyan beépíthető

A köldökcsöves kijuttatás eszköze, az említett gerincvezetékhez csatlakozó köldökcső, amely az üzemeltető traktor hidraulikus hárompontjához csatlakoztatható, felszínre vagy talajba juttató, különböző konstrukciójú adapter, valamint az üzemeltető univerzális, illetve nehéz univerzális traktor. A gyepek fejtrágyázására, illetve tápanyag-viszszapótlására az említett adapterek közül elsősorban a lengőcsöves felszíni, illetve az egyenes tárcsás vagy tárcsás csoroszlyás adapterek használata jelent előnyt. Ez utóbbi adapter üzemeltetésével egyben bizonyos ápolási feladatok is megoldódnak (10. kép).

traktor
10. kép. A köldökcsöves talajba juttatás egyéb ápolási szempontokból is előnyös lehet

Az őszi vetésű kalászosok, repce, gyepek tavaszi fejtrágyázása bonyolult technológiai feladat, amely meghatározza az elérhető hozamokat és a termesztés eredményességét. A feladat gondos, optimális logisztikával történő, a hatósági előírásoknak megfelelő végrehajtásához a mezőgazdasági vállalkozók magas színvonalú, korszerű eszközök széles konstrukciós és típusválasztékából választhatnak.

Szerző: Dr. Kelemen Zsolt műszaki szakértő