Spanyolország egyik nagy gombatermesztője a szalmahiánnyal okolja, miért ennyire drága a gomba. Az áremelkedés Magyarországon is megfigyelhető, noha nálunk biztosan nincs szalmahiány, és az energiaárak is normalizálódtak.
A spanyolok a szalmával magyarázzák
A gombatermesztéshez használt komposzt egyik fő összetevőjéből, a szalmából hiány van Spanyolországban az évek óta tartó aszály és a visszaeső gabonatermesztés miatt „A szalma ára megháromszorozódott, és a komposztgyártók franciaországi importra kényszerültek” – mondja Aitor Sanzol, az Ayecue igazgatóhelyettese. Spanyolország második legnagyobb gombatermesztő vállalkozása éves szinten 14 millió kiló gombát állít elő.
Ezek után nem meglepő, hogy a spanyol gomba lényegesen drágult. Sanzol az európai szerkivonást is felhozza, mint hozamcsökkentő és árnövelő tényezőt a gombatermesztésben. Ezek a hatások az ágazatban dolgozó összes termelőt érintik, azokat is, akik a friss piacra, és azokat is, akik a konzervgyáraknak szállítanak.
A magyar árak 2 év alatt 52 százalékkal nőttek
A magyarországi gombaárak a nemzetközi trendek függvényében szintén látványosan emelkednek, noha itt nincs gond a szalmaellátással. A 2021-ről 2022-re megvalósult 20 százalékos áremelkedést 2023-ban egy 26 százalékos drágulás követte – mintegy utolérve az egyéb zöldségszegmensekben bekövetkezett 40-100 százalékos ugrást (lásd uborka, -paradicsom, burgonya, répa, hagyma). Ma a legtöbb szupermarketben a fehér csiperkét 1700-2000 forint körüli kilós áron kínálják, míg a barna változat 2000-2700 forintot ér. Már meg sem lepődünk, ha egy kiló zöldség annyiba kerül, mint egy kiló hús.
A különlegesebb gombákra már nincs pénz
Sanzol is úgy látja, hogy az áremelkedésekhez hozzászokott vásárlók már nem csökkentik a fogyasztásukat, sőt, inkább enyhe emelkedést tapasztalnak. „A spanyol piacon – összevetve olyan országokkal, mint például Portugália, Hollandia vagy Németország – még bőven van tere a fogyasztás bővülésének. Folyamatban van egy európai promóció a gombafogyasztás ösztönzésére, és reméljük, hogy ez segíteni fog a termék jótékony egészségügyi tulajdonságairól szóló információk terjesztésében.”
A bizakodás azonban csak a legszélesebb körben termelt kalapos fajok esetében indokolt. Az egzotikusabb gombák és a bio szegmens iránti kereslet visszaesett a gazdasági válság miatt – állapítja meg Sanzol. A cég komoly erőfeszítéseket tesz a termékeik márkázására, ennek eredménye, hogy a spanyolországi Év Íze díjat most először egy gomba nyerte el, méghozzá az ő kínálatukból. Az előző két évben zsinórban a Princesa Amandine burgonya hozta el a kitüntető címet.
