A nagyszülőknél tapasztalt vadkár adta az inspirációt
Pannonhalma közelében, Nyalka településen található a Doxmand Kft. székhelye. Az ultrahangos vadriasztók gyártásával és forgalmazásával foglalkozó cég ügyvezetője, Nagy Tamás mutatta be a nem igazán szokványos, de annál hasznosabb tevékenységet és a céget.
– Ha valaki megkérdezi gyermekkorában, mivel fog foglalkozni, nem gondolom, hogy az ultrahangos vadriasztást említette volna. Honnan jött az ötlet?
– Valóban, engem elsősorban az elektronika érdekelt, villamosmérnöknek tanultam. Ugyanakkor nagyszüleim mezőgazdasággal foglalkoztak a Rábaközben, és mindig jelentős probléma volt számukra a vadkár. Így én is sokat gondolkodtam, hogy lehetne tenni ez ellen, és természetesen a saját tudásom, képzettségem felől igyekeztem erre megoldást találni. Az ultrahang használatát tartottam a legcélszerűbbnek. Ultrahangnak a 20 000 Hz feletti hangokat nevezzük. Az ember 20 Hztől 20 000 Hz tartományban képes hangokat érzékelni, tehát az ultrahang az ember számára nem hallható, de egyes állatok (köztük a magyarországi vadfajok is) rendkívül nagy tartományban is hallhatnak, a nyúl például 360–42 000 Hz között.
Voltak egyébként már hasonló elven működő rendszerek a piacon, de igazából a legtöbb nem bizonyult elég hatásosnak, például az akkumulátora merült le túl hamar, ezért én a napelemes, ultrahangos készüléket próbáltam ki, és a nagyszülők legnagyobb örömére a prototípus jól működött.
– Mikor debütált az első készülék?
– 2014-ben készült el, és pár hónap után már láttuk, hogy erre komolyabb igény is jelentkezik. 2017 nyarán már webshopot indítottunk a termékekkel, és a mai napig elsősorban ezen keresztül érjük el a vásárlóinkat.
– Elfogadott már a módszerük?
– Az elején természetesen voltak kérdőjelek, hisz a gazdálkodó azt szereti elhinni, amit lát és hall – nos, az ultrahang nem tartozik ezek közé… A folyamatos tesztelések és felhasználók beszámolói elősegítették a vadriasztók terjedését, és ma már nem kell bizonygatni a módszer létjogosultságát. Vannak ügyes termelők, akik az esetleges rosszabb minőségű területeiken vadlegelőt biztosítanak, és onnan nem hajtják el a vadakat – gazdálkodóként ezekkel érdemes tisztában lenni, bármilyen módszert választunk a vadak elriasztására.
A seregély és a nyest sem fogyaszthat már nyugodtan…
– Mekkorára becsülik egy évben a mezőgazdaságban okozott vadkár mértékét?
– A mezőgazdasági és erdei vadkárok például az OVA (Országos Vadgazdálkodási Adattár) szerint a 2021-es évben már 2,54 milliárd forintnyi összegre rúgtak.
A statisztikákat vizsgálva a károkozások mértéke növekvő tendenciát mutat, csakúgy, mint nagyvadállományunk létszáma. Ebbe a kárösszegbe a magánszemélyeknél és az otthoni kertekben okozott kiesések nem tartoznak bele. A rágáskár a vegetáció kezdetén még kinőhető, azonban ha a termést éri kár, vagy a vetés után a vaddisznó kitúrja a magot, akkor termésveszteség keletkezik.
– A vadkároknak, gondolom, van egy szezonális jellege. Mit tudnak tenni annak érdekében, hogy a vállalkozásuk folyamatosan tudjon működni?
– Alapvetően a vadkár nem szezonális, viszont a termelők általában tavasszal kezdenek el a leginkább érdeklődni a vadriasztók iránt. Ez a mezőgazdaság szezonalitása, ami a keresletet alakítja, ám a vadak egész évben tudnak kárt okozni. Mivel célunk folyamatosan fejlődni, ezért nem kizárólag a vadkár ellen kínálunk védelmet, hanem seregélyek okozta termésvesztésre és a rágcsálók miatti kellemetlenségre is fejlesztettünk riasztókat. Ezek mellett sikeres termékünk a beltéri nyestriasztó, aminek a kültéri változatán is dolgozunk.
Fő termékcsoportunk a vadriasztók, ebből négy típust kínálunk, emellett a rágcsálóriasztóra is igény mutatkozott – ez esetben három típusból választhatjuk ki a megfelelőt. Az utóbbit inkább magánszemélyek vásárolják, de van ipari használatra, mezőgazdasági gépek védelmére is megoldásunk.
– Hogyan viszonyulnak a többi vadriasztási módhoz, kémiai, fizikai megoldáshoz?
– Alapvetően több megoldásnál is problémát jelenthet, hogy folyamatos emberi tevékenységet igényelnek. Szagriasztóknál ki kell menni, kenegetni vagy rongydarabokat itatni, granulátumot kihelyezni. De a villanypásztort is ellenőrizni kell stb. Van a gázágyús megoldás, azt lakott terület közelében nem ajánlatos használni, továbbá az állatok is könnyen hozzászoknak. Az ultrahangos megoldás jó kompromisszum, hisz az állatnak is megvan a szabad átjárási lehetősége, de nem fog a beriasztott területen tartózkodni folyamatosan, így a fogyasztásából adódó kár nagy része elkerülhető. Egyszer kell telepíteni, és később akár másik kultúrára is áthelyezhető – ezért mindig ott használhatja a felhasználó a vadriasztót, ahol szüksége van rá. Természetesen 100%-ban ez sem szünteti meg a vadkárt, de jelentősen csökkenti, az ultrahangnak köszönhetően.
Általában olyan területeken használják ezeket az ultrahangos riasztókat, ahol a villanypásztor vagy a kerítés építése alapvetően nem megengedett, vagy pedig jelentős költségekkel járna. Az ultrahangos megoldás költsége töredéke a terület körbekerítésének. Az ultrahangos vadriasztók önállóan is megállják a helyüket, de a leghatásosabb riasztás érdekében már meglévő villanypásztor és/vagy kerítés mellé is erősen ajánlottak. Hiszen minél több módon, minél több érzékszervét zavarjuk egy állatnak, annál eredményesebb a riasztás.
– Most nagyon divatos dolog az állatvédelem. Nem éri önöket támadás erről az oldalról?
– Nem, mert a készülékünk nem tesz az állatban kárt. Állatbarát, kíméletes módszer, semmilyen fizikai sérülést nem okoz.
Ha szükséges, ma már telepítenek is
– Egy készülék mekkora területen veheti el az állatok kedvét a rágcsálástól?
– Kiviteltől függően, a legkisebbel kb. 1 hektárt lehet védeni, a legnagyobb pedig 6 hektárt óvhat meg. Persze ez is sok mindentől függ, hiszen figyelembe kell venni a terület nagyságát, elhelyezkedését, a növényi vegetációt, a vadgazdálkodási helyzetet – ha a vadászok foglalkoznak az állatállománnyal, és az nem túlszaporodott, akkor eredményesebb lehet a vadkárvédelem. Télen megfelelően kell etetni a vadállatokat, mert ha a vadászok nem tesznek meg mindent, hogy élelemhez jussanak a vadak, akkor azok máshol keresnek táplálékot, ami pedig vadkárhoz vezet.
– Hogy megy végig egy telepítési projekt?
– Minden tényezőt megvizsgálva el tudjuk dönteni, hogy a területet milyen stratégiával érdemes védeni. Lehetőség van a terület teljes védelmére – ez a leginkább ajánlott, de amennyiben tudjuk, honnan érkeznek a vadak, akkor az útjukba kihelyezett vadriasztóval megakadályozhatjuk a jövőben, hogy a területünkre jöjjenek. A telepítést megkönnyíti a védelemtervezőnk (Doxmand Védelemtervező), ahol meg tudjuk nézni egy Google Maps-alapú rendszeren a területet, és megtervezhetjük, hogy melyik készülékkel milyen részt védhetünk meg. Már van telepítési szolgáltatásunk is, de alapvetően mi leginkább fejlesztjük, gyártjuk és webshopon keresztül forgalmazzuk a készülékeket. A telepítést pedig a felhasználó is könnyen elvégezheti a profi útmutató alapján.
– Mekkora tartalék van a rendszerekben, mennyire üzembiztosak?
– Borús idő esetén is tudják hasznosítani az energiát, legrosszabb esetben, ha nincs napfény, akkor egy hétig üzemelnek. Télen, amikor nagyon kevés a napsütéses órák száma, akkor lehetőségünk van kiegészítő napelemre, és külső forrásból is tölthetjük, akár egy powerbank használatával.
– Nem szoknak hozzá egyébként az állatok a készülék által kibocsátott hanghoz?
– Véletlenszerűen generált frekvenciát és változó hangeffektust bocsát ki a készülék, továbbá a riasztási időtartamokat és a riasztás hosszát is változtatjuk, ezzel is megakadályozva, hogy a vadállatok hozzászokjanak a vadriasztóhoz. Érdemes néha áthelyezni a készüléket, ezzel tovább csökkentve a megszokás esélyét.
– Felprogramozottak a készülékek, vagy távoli eléréssel módosíthatók a beállítások?
– Előre programozottan működnek. Van egy saját fejlesztésű szoftverünk, ami érzékeli a napszakot, és aszerint módosítja a riasztási paramétereket. A legújabb szoftver az évszakot is képes felismerni, így automatikusan optimalizálja a leghatékonyabb riasztást.
– Milyen a termék időjárás-állósága?
–A vadriasztók tervezésekor nagy gondot fordítunk az időjárás-állóságra. A Doxmand vadriasztók ellenállnak az időjárási viszontagságoknak. Természetesen nem elpusztíthatatlanok, sajnos volt már villámcsapásból eredő megsemmisülés, ami ellen még mi sem tudunk védekezni. Az ilyen extrém esetektől eltekintve a vadriasztóink kiválóan teljesítenek a különböző időjárási viszonyok között.
A gyártás ezen a területen sem lett egyszerűbb
– Ha új kártevőt „vesznek célba”, hogyan kezdik? Gondolom, állatfajonként változik az érzékenységük.
– Elsősorban az ügyfelek visszajelzései és a saját teszteléseink alapján fejlesztjük a készülékeket. Természetesen a piaci igényeknek is igyekszünk megfelelni, ezért mindig vannak újabb és újabb állatfajok, amik képesek károkat okozni – ezért riasztásuk szükségessé válhat. Új kártevőfajok esetén szükséges megvizsgálnunk az adott állat viselkedését és élőhelyét, felmérni a károkozást és azt is, hogy elsősorban hol okoz kárt. Természetesen állatfajonként változik az ultrahangra – és más környezeti tényezőkre is a válaszreakció. Nekünk tisztában kell lennünk a megfelelő hangtartománnyal ahhoz, hogy hatékony vadriasztókat tudjunk gyártani.
– A készüléket önök gyártják vagy bérmunkában készülnek?
– Vannak komponensek, amiket külsős magyarországi partnerek szerelnek össze, de a nagy részük nálunk készül, és saját telephelyünkön kerül összeszerelésre és ellenőrzésre az összes vadriasztó.
– Mostanában a gépipar, autóipar sokat szenved az alkatrészproblémák miatt. Az önök munkáját mennyire befolyásolják a jelenlegi világgazdasági folyamatok?
– Sajnos jelentősen. Az alkatrészek hiánya miatt többször újra kellett tervezni a termékeket. A tavalyi főszezonban, május-júniusban volt kis késés, de szerencsére gyorsan tudtuk kezelni. Jelenleg a háborús helyzet miatt más problémák vannak kialakulóban – még keressük a megoldásokat. Annak ellenére, hogy az autógyárak is állnak le, mivel a beszállítóktól nem kapják meg a megfelelő alkatrészeket, mi még nem tudunk arról, hogy a készülékeink alkatrészeiből valami hiányozna. A biztonság kedvéért a készleteinket feltöltöttük, és kiemelt hangsúlyt fektetünk a beszerzési és gyártási folyamatokra.
Jelenleg tízen vagyunk a cégben, akik a gyártással és kereskedelemmel foglalkoznak. Futárszolgálattal szállíttatunk, amivel akár másnapra az ország egész területén képesek vagyunk elérni a vásárlókat.
– Mi volt a legfurcsább feladat, amivel megkeresték önöket?
– Kettőt említenék: az első az emberriasztó, de azt fogjuk fel viccnek, azzal nem foglalkoztunk. De az izgalmas volt, amikor egy cirkuszban kellett egereket riasztani úgy, hogy az oroszlánokat és az elefántokat semmilyen kellemetlen hatás ne érje.
– Most mi a legnagyobb szakmai kihívás, amivel szembenéznek?
– A növényzet sűrűsége a vegetáció előrehaladtával leárnyékolhatja az ultrahangot, így csökkentheti a hatótávot – ennek kiküszöbölésén is folyamatosan dolgozunk. Ezen kívül, mint már említettem, a folyamatos fejlődést az ügyfeleink visszajelzései és az újabb igények ihletik. A különböző fajok viselkedésének kiismerése és a riasztáshoz szükséges hatékony megoldás kidolgozása mindig újabb kihívás elé állít minket.
Szerző: Fodor Mihály
