„Mi is az integrált növényvédelem? Olyan kevés növényvédő szert használunk, amennyire csak lehet, és olyan sokat, amennyi szükséges” – sokadik megfogalmazása ez korunk legelfogadhatóbb mezőgazdasági szemléletének. Minderről Najat Attilával és Szász Péterrel, a Biocont Magyarország eddigi és frissen kinevezett ügyvezetőjével beszélgettünk, a Keszthelyi Növényvédelmi Fórum szünetében.
A szabad ég alatt megpróbálni
– A Green Deal, az európai zöldmegállapodás okán erősödik a zöldelvárás, ezzel együtt egy társadalmi igény, amit viszont termelői tiltakozások is kísértek. Mára pedig szinte népharaggá erősödött az egyébként jó irányelv. Mi az oka a disszonanciának?
N. A.: – A fő cél az lett volna, hogy Európa – világelsőként – klímasemleges kontinenssé váljon. Ennek egyébként csak részhalmaza a biológiai növényvédelem vagy a biotermesztés. Mielőtt a biológiai növényvédelmet is az elvakult „európai sötétzöldeknek” tudnánk be, azt azért szögezzük le, hogy a leginkább Észak-Amerikában terjedt el a biológiai növényvédő szerek használata. Szét kellene választani több fogalmat, már rögtön az elején. A Green Deal „A termelőtől a fogyasztóig” elnevezésű stratégiáj keretében az Európai Bizottság célul tűzte ki, hogy 2030-ra a mezőgazdasági földterületek 25%-a ökológiai gazdálkodás alatt álljon. Ugyanez a stratégia azt is előirányozza, hogy a mezőgazdasági ágazat szereplői 2030-ra a kémiai növényvédő szerekből a jelenleginél 50%-kal, műtrágyából pedig 20%-kal kevesebbet használjanak fel.
Ha ezeket a számokat egy egyébként konvencionális termelő elé tesszük, pláne minden háttériformáció és alternatíva nélkül, természetes, hogy felkapja a fejét – és ma már mást is. A kommunikáció és a tudás hiánya vezetett odáig, hogy kiéleződtek az ellentétek a fogyasztó és a mezőgazdasági termelő között. De nem is kell elmenni idáig! Szakmai berkekben is maradtak még edukációs feladatok, hisz amíg a biológiai készítményeinket egy termelő azzal az indokkal utasítja vissza, hogy bocs, nem vagyok biotermesztő, akkor messzebbről kell kezdeni a magyarázatot.
– Magyarázni kell? Mi a leggyakrabban előforduló kérdés a termelőknél, hisz azt gondolnánk, hogy a „biológiai növényvédő szerek” kifejezés magáért beszél. Nem csak kifogáskeresésről van szó?
Sz. P.: – Nem. A termelői kifogást gyakorlatilag nem igazán kell kezelnünk, hisz a megfelelő tudás birtokában, főleg megtapasztalás után magyarázatra nem sok szükség van. Viszont az alapfogalmakat, de még a termelésünk célját is sokszor tisztáznunk kell, sajnos szakmai berkekben is. Mert amikor azt halljuk, hogy „a biológiai növényvédelem csak zárt térben használható, próbálnánk meg bezzeg a szabad ég alatt”, ezt kikérjük magunknak a biotermesztők, a sikeres referenciagazdaságok, valamint a gyümölcstermesztők, szőlészek nevében is. Szóval, van mit tanulni és tanítani.
Briliáns – és fenntartható
– A Biocont Magyarország Kft. két évtizede azzal a szándékkal alakult, hogy a biológiai növényvédelem hazánkban kevésbé ismert technológiáit, készítményeit meghonosítsa. A stafétabot átadásakor sikeresnek ítéli meg a feladat teljesítését?
N. A.: – Nem kérdés, hogy a növénytermesztésre szükség van, de a minél kisebb környezetterheléssel előállított és valóban egészséges, tehát kemikáliáktól minél inkább mentes élelmiszerek iránt is nő a kereslet, ez tény. A társadalmi igényeket persze hamar felfedezte a piac, lereagálta, és tudomásul kell venni, ez az expresszvonat javában robog már, a jövő, sőt, a jelen is a valódi integrált és ökológiai gazdálkodásé, melynek kulcsfontosságú eleme a biológiai növényvédelem. Ennek az irányvonalnak vagyunk az úttörői, a Biocont cégcsoport tagjaként, piacvezető szereplőként, visszajelzéseink szerint a termelők és a fogyasztók megelégedésére. Tehát alapvetően sikeresnek tartom a munkánkat.
– Előadásában viszont nem igazán helyezte az élvonalba a magyar eredményeket. Hogy is van ez akkor?
N. A.: – Nincs ezen mit szépíteni, a hazai biológiai növényvédelmi megoldások alkalmazása csak kullog az európai átlag mögött. Mi tudjuk, hogy tevékenységünk aktívan és hatékonyan szolgálja mind a természet, mind az emberi egészség védelmét, miközben a biológiai növényvédelem jól alkalmazott megoldásaival a termelők is jól járnak. Azt is felismertük, hogy az oktatást, a szakma edukálását is át kell venni, de legalábbis aktívan segíteni kell. A termelőnek meg kell tanítani, hogy a kultúrnövények megvédéséhez minden esetben, igenis tervre van szükség. És erre briliáns és fenntartható eszközünk van, ez a sokat emlegetett integrált növénytermesztés, az integrált növényvédelem. Ahogy azt is tanítanunk kell – ha már a biológiai növényvédelmet választottuk hivatásnak –, hogy a megfigyelés, a tapasztalás, sőt, a megelőzés is már növényvédelem, ráadásul abszolút biológiai növényvédelem. A komplexen alkalmazott integrált növényvédelem „csak” eszközöket és stratégiát kínál a károk minimalizálására, az eredmény fenntartható maximalizálása mellett. Az összes többi döntés a termelőé.
Tilos, ami nincs engedélyezve
– Védjük meg egy kicsit a termelőt! Minden adott egyébként valóban a zöldebb gondolkodáshoz?
N. A.: – A növényvédelmi trendek folyamatos változását valóban a fenntarthatóság filozófiája határozza meg. A „kémiai” szerek kínálatának fokozatos csökkenése mellett a biológiai módszerek térnyerésének lehetünk szemtanúi, ami mind a gyártók, mind a gazdálkodók eddigi bevett gyakorlatainak a teljes átalakulását jelenti. Az viszont nem biztos, hogy jó megoldás, hogy a hatóanyag-kivonások kényszerítik „csak” a termelőt a szemléletváltás irányába. Ráadásul erősen hiányosak a közös EU-s szabályozások és az irányelvek. A tagállamok hatóságai sokszor eltérő döntéseket hoznak. Ha ez még nem lenne elég, akkor az unióban mindent szabad, ami nincs tételesen tiltva, tehát ami nem engedélyköteles, azt nem akadályozzák. Ezzel szemben tagállami szinten (nálunk) amire nincs EU-s szabály, arra írunk saját korlátozást.
– Az év elején kaptuk a hírt a vezetőváltásról. A tapasztalatai alapján mély víznek látja, különösen a fenti feltételek mellett a feladatot?
SZ. P.: – Már három éve a Biocont Magyarország Kft.-nél dolgozom, a feladattal és a szemlélettel is volt időm azonosulni, sőt, Erdélyből érkeztem, alapvetően természetközeli életfilozófiával; gyakorlatilag már akkor ezt vallottam, mikor a Green Deal fogalma fel sem merült. Itt pedig az anyavállalat, valamint Attila vezetése alatt a hazai csapat is lefektette az alapokat, az irány egyértelmű, kihívás pedig mindig akad, sőt, most lesz igazán. Az elkövetkező időszakban további piaci szegmensekre is belépünk, mint például az állattenyésztési szektor, és nagyobb hangsúlyt fektetünk majd a szántóföldi gazdálkodást folytató partnereink kiszolgálására is.
N. A.: – Én pedig új szakmai kihívásokkal, elsősorban a teljes cégcsoportot érintő stratégiai feladatokkal foglalkozom majd a jövőben, a nemzetközi stratégiai projektekért fogok felelni. A szinergiák jobb kihasználása, az erőforrás-optimalizálás és portfóliófejlesztés lesz elsősorban az új feladatom, ezért adom át a hazai ügyvezetői feladatokat kollégámnak. Ezt az évet átmenetnek szánjuk, a teljes szezonon keresztül Péter mellett állok, és garantáljuk, hogy partnereink a váltásból csak pozitívumokat fognak érzékelni.
Sándor Ildikó
