A bolgár mezőgazdaságban nagy hagyománya van a kertészetnek, de az elmúlt évtizedben visszaesett a saját termelés és nőtt az import. Ennek oka, hogy az országban gyenge a szövetkezés, kevés a munkaerő, és nem költenek üvegházépítésre. Most kereskedelem-korlátozással akarnak változtatni a helyzeten.
Minden fontos zöldségből importra szorulnak
A korábban oly híres bolgár kertészetre nézve szégyen, hogy ma a Bulgáriában elfogyasztott gyümölcsök és zöldségek közel 80%-a külföldről, főként Török-, Görög-, Német- és Lengyelországból származik. A zöldségimport zömét a paradicsom, burgonya, hagyma, uborka és a karfiol teszi ki, de érkezik káposzta, retek és saláta is az országba. Tavaly 265 millió dollár értékben szállítottak az országba zöldségeket, és csak 175 millió dollár értékben exportáltak. Gyümölcsök terén a behozatal nem ennyire megrendítő, az importált termékek 75%-át a citrusfélék és banán képezi, ami érthető. Ezek szerint a belső termelésük a többiből nagyjából megfelelő.
Az import korlátozásában és a fiatalokban látják a megoldást
A helyi termelés ösztönzése reményében Kiril Vatev bolgár mezőgazdasági miniszter ezért meg kívánja fékezni a behozatalt. Úgy véli, az importszámok azt bizonyítják, hogy hiányoznak a megfelelő törvényi szabályok a mezőgazdasági termékek kereskedelmére vonatkozóan. A szakminiszter szerint Bulgáriának azt az előnyét kellene kihasználnia, hogy az egész EU-ban itt regisztrálták a legkevesebb ételmérgezést, vagyis kiváló az élelmiszerbiztonság.
A bolgár mezőgazdaság a 2027-ig tartó uniós pénzügyi ciklusban 8 milliárd eurót költhet a mezőgazdaság fejlesztésére. A bolgárok az új generáció termelésbe lépésétől várják, hogy az ágazat lendületet kapjon, ezért a fiatal gazdálkodók évente és fejenként 40 000 eurót kapnak, induló támogatásként pedig 30 000 eurót. A bolgár kormány a pénzek átcsoportosításával nem az ökológiai termelést erőlteti, hanem a peszticid-felhasználás csökkentését támogatja.
Lásd még a témát több adattal itt: Már bolgár kertészetből is túl kevés van.