A szántóföldi növénytermesztésben a mezőgazdasági gépek üzemeltetését – a növénytermesztés idényszerűségéből adódóan – ciklikusan végzik. A termelés, illetve az üzemeltetés az egyes munkafolyamatokban gyakran megismétlődve történik.
Az időközben kieső időszakokban el kell végezni a gépek szükségszerű karbantartási és ápolási munkáit, valamint gondoskodni kell szakszerű tárolásukról. A szezon végén pedig fel kell készíteni a gépeket a téli tárolásra, és be kell tárolni azokat. Ennek a karbantartási-ápolási munkának az elvégzése amellett, hogy fontos a gépek állagmegóvása (pl. a korrózió elleni védelem) szempontjából, a következő termelési időszakra való felkészülésre is lehetőséget biztosít.
Komplex technológia
A mezőgazdasági gépek szezon közbeni leállítása, tárolása vagy szezonvégi leállítása, téli tárolása, megfelelő tárolótér kialakítását, biztosítását igényli. A szántóföldi növénytermesztés munkafolyamatainak zavartalan lebonyolítása a kis és nagy termőterületeken, gazdaságokban is komplex gépesítést, nagy számú, különböző konstrukciójú gépek alkalmazását igényli. A meglévő géppark szezon közbeni és szezonvégi karbantartási és betárolási munkáinak elvégzése komplex technológiai folyamat elvégzését jelenti. A különböző konstrukciójú gépek – az egyszerű talajművelő gépektől a GPS- és precíziós alkalmazásokat tartalmazó munkagépekig és erőgépekig – eltérő karbantartási munkák elvégzését és tárolási feltételek elvégzését igényli.
Ezeknek a feladatoknak az elvégzésére a kezelési utasításban, illetve a gépkönyvekben a gyártók pontos utasításokat írnak elő. A mezőgazdasági gépek leállítás előtti karbantartási munkaműveletei és a tárolási feltételek gondos biztosítása jelentős műszaki és munkaráfordítást, költségeket igényel, amik azonban a következő ráfordítási ciklusban feltétlenül megtérülnek.
Alapos tisztítást!
A mezőgazdasági gépek a munkavégzés során a talajjal közvetlenül érintkezve porral és sárral szennyeződnek, a termesztett növények maradványai, valamint az inputanyagok – műtrágya, kötözőanyagok, fólia – is okoznak a gépeken maradandó szennyezést (1. kép).
A leállítás első lépéseként a korábban említett karbantartási munkák és a tárolási feladatok ellátása előtt a gépek alapos tisztítását kell elvégezni. A durva szennyezőket, a nagy méretű szármaradványokat, a szerkezeti részeben maradt vetőmagot, szemtermést, műanyag kötözőanyagot manuálisan, kézi eszközökkel kell eltávolítani (2/a-b. kép). Erre a célra különböző kézi eszközöket, vágó-kaparó szerszámokat, seprűket, keféket vagy akár kézi porszívót is lehet használni. A növényi maradványok eltávolítása nemcsak a tisztaság és a korrózió elleni védelem szempontjából fontos, hanem a rágcsálók távoltartását is elősegíti.
A tisztítási munkákat a magas nyomású vízsugárral is hatékonyan elvégezhetjük. Ez a módszer a talajművelő gépek, járművek, traktorok, betakarítógépek sárral szennyezett munkavégző szerveinek, járószerkezetek, futóművek tisztítására alkalmazható hatékonyan. Az alapos hideg vagy meleg vizes, nagy nyomású vízsugárral történő mosás az inputanyagok okozta korrózió ellen is hatékonyan használható (pl. műtrágyaszórók vagy permetezőgépek tisztítására). A mai korszerű munka- és erőgépekre az elektromos hajtásátvitel, távvezérlés, az elektromos kezelőszervek, az ISOBUS digitális adatátvitel és kezelőfelületek széles körű alkalmazása is jellemző. Ezek nedvesség elleni védelme – a vonatkozó szabványok előírásainak megfelelően – megoldott, megfelelő védelemmel vannak ellátva.
A mezőgazdasági üzemek többsége rendelkezik nagy nyomású, mobil mosóberendezésekkel. Ezek számos típusban és konstrukciós változatban a kereskedelemben beszerezhetők (3. kép). Egyes mezőgazdasági üzemek gépműhelye közelében kiépített mosóhelyiségek is ki vannak alakítva. Természetesen mind a kiépített, mind a mobil mosóhelyiségekben is gondoskodni kell a mosóvíz biztonságos, környezetszennyezést elkerülő elvezetéséről, különösen vegyszeres mosás alkalmazásakor. Gondoskodni kell a szennyezőanyagok biztonságos, környezetkímélő, az előírásoknak megfelelő eltávolításáról, megsemmisítéséről.
Tisztítás levegővel
Növényi részek, szármaradványok a kézi eszközökkel történő eltávolítás után is maradhatnak, például vetőgépek adagoló-vető szerkezeteiben, betakarítógépek, kombájnok, szecskázók, bálázók funkcionális szerkezeti részeiben. Ezek eltávolítása kompresszoros, nagy nyomású légárammal lehetséges. Az elektronika, az ISOBUS, a digitális adatátvitel és kezelőfelületek széles körű alkalmazása – a korábban említett okok miatt is – egyébként is szükségessé teheti a nagy nyomású, sűrített levegővel történő tisztítás alkalmazását. A sűrített levegőt előállító kompresszorállomások kiépített vezetékhálózattal vagy telepíthető változatai – egyéb más felhasználási okok miatt, például a napi műszak utáni tisztítás elvégzésére – egyébként is rendelkezésre állnak a kisebb és nagyobb üzemekben egyaránt. A telepíthető, mobil, elektromotoros meghajtású kompresszorok – légtartállyal, nyomásszabályzó szeleppel, csővezetékkel és egyéb kiegészítőkkel – széles típusválasztékban kaphatók a kereskedelemben (4. kép).
Egyes arató-cséplő gépekhez ilyen szettek, készletek már szériafelszerelésként is léteznek, akár a napi karbantartások ellátására is. A nagy nyomású kompresszorok és légszállító berendezések egyébként az ápolási munkáknál is fontos szerepet kaphatnak. A tisztítás során a szennyeződések eltávolításának hatékonyságát jelentősen növelheti egyes alkatrészek kiszerelése – pl. arató-cséplő gépek esetében a rostaszerkezet, ferdefelhordó láncok, láncos anyagtovábbítók vagy a betakarítóadapterek füles láncai –, és a szezonon kívüli időszakban zárt helyiségben, raktárban vagy színben való külön tárolása.
Hegesztés, csere, beindítás
A gépek szerkezeti részeinek – vázszerkezet, járószerkezet és egyéb funkcionális szerkezeti részek – megtisztítása után szemrevételezéssel ellenőrizhetjük azok épségét, műszaki állapotát. A szerkezeti részek, kisebb szilárdsági meghibásodásait a különböző hegesztési eljárásokkal javíthatjuk. Figyelembe kell venni azonban, hogy minden hegesztési varrat okozhat anyagminőségi, anyagszerkezeti változásokat, a hegesztett keresztmetszet feszültséggyűjtő hely is lehet, a szerkezet szilárdsági paraméterei, megbízhatósága csökkenhet.
A talajművelő gépek munkaeszközei a talaj fokozott koptató igénybevételének vannak kitéve. Ezért szemre vételezéssel kell ellenőrizni az állapotukat. Ezért ezek a kopó alkatrészek – kultivátorszerszámok, ekevasak, lazítók, tárcsalevelek – cserélhető kivitelben vannak a tartószerkezetre felszerelve. Egyes munkaeszközök pedig megfordítható kivitelűek, nagy mértékű kopás esetén pedig cserélni kell őket. A cserélhető, illetve a megfordítható talajművelő eszközökből a szükségszerű cserékre vonatkozó igényeket a gyártók érzékelik, és számos kialakításban kínálják az alkatrészeket a felhasználók részére (5. kép).
A TLT-hajtású gépeknél a hajtáslánc elemeit is fokozottan ellenőrizni kell. A hajtott és szabadonfutó tengelyek zsírzógombbal szerelt csapágyházait zsírral fel kell tölteni. A lánchajtások épségét, lánckerekek, láncok kopását ellenőrizni, szükség esetén cserélni kell, a láncokat olajjal le kell kenni. Ezt a munkát megkönnyíti, hogy legtöbb bonyolultabb lánchajtású gép már központi kenőberendezéssel van felszerelve (6. kép).
Az ékszíjhajtások hajtó szíjtárcsáinak a szabadonfutók épségét, csapágyazását kell ellenőrizni, szükség esetén a javításokat, illetve cseréket elvégezni. A hajtószíjak, ékszíjak esetében a felületi sérült és kitöredezett szíjakat ki kell cserélni. A szíj- és lánchajtások lánc- és szíjfeszítő elemeit fel kell lazítani. Amennyiben lehetőség van rá, a szíjakat és láncokat kiszerelve, páramentes helyen célszerű tárolni. A szabadban tárolt betakarítóadapterek behordó fülesláncait is célszerű a kiszerelés és konzerválás után páramentes helyen tárolni. A magajáró gépek fémből készült üzemanyagtartályait a korrózió, illetve a rozsdásodás ellen feltöltéssel, a műanyag tartályokat pedig a páralecsapódás ellen kell védeni páramentesítő szeleppel.
Az üzemen kívül helyezett gépek savas akkumulátorait ki kell szerelni, és az elektrolitsűrűséget, töltöttséget ellenőrizni kell, szükség esetén az utántöltést el kell végezni, és védett fagymentes helyen kell tárolni. Újabban a savas akkumulátorok többsége nem igényel kezelést, mint a zselés akkumulátorok sem. Ellenőrizni kell a hűtőrendszer fagyálló folyadékának töménységét. A nem fagyálló hűtővizet pedig le kell engedni, és figyelmeztető táblát kell kitenni. Az újabb, egyre több AdBlue-rendszerrel ellátott gépeket – a szakirodalom szerint – havonta egyszer tanácsos beindítani.
Szabad téren
A szántóföldi növénytermesztésben alkalmazott gépek többségének tárolása – a nagy helyigény miatt – nyílt területen, szabad téren gépudvarban történik. A szabadtéri tárolókat, gépudvarokat lehetőleg sík fekvésű területen, jól megközelítő helyen kell kialakítani. A gépek elhelyezésére megfelelő területet kell biztosítani. A gépudvar stabil talajú legyen, akár füvesített terület, de előnyösebb a murvás burkolat. A stabil talajállapot biztosítására pedig gondoskodni kell a biztonságos csapadékvíz-elvezetéséről. A szezonban a használaton kívüli vagy a téli leállás során tárolt gépek biztonságos megközelítésére, esetleg szükségszerű mozgatására pedig megfelelő közlekedési utakat kell kialakítani. A vagyonvédelem biztonságosan zárható kapukkal ellátott kerítéseket igényel. Az újonnan épített és a növénytermesztéshez kapcsolódó tárolóterületek gyakran szilárd burkolattal vannak ellátva, és ezek a területek a gépek átmeneti, elsősorban az üzemek anyagmozgatási, rakodási, szállítási feladatait ellátó rakodógépek, járművek biztonságos tárolását is megoldják (7/a-b. kép).
A szabad téren, gépudvarban tárolt gépek esetében gondoskodni kell a gépek korrózióvédelméről, valamilyen korrózióálló anyag felvitelével. A talajművelő gépek – tárcsák, ekék, kultivátorok – munkaszerszámait gépzsírral történő lekenéssel, a kaszaszerkezetek és egyéb berendezések védelmét pedig olajos keverékkel történő permetezéssel kell karbantartani. Kerülni kell a növényi olajok használatát. A sérült festési helyeket utánfestéssel kell javítani, a festett felületeket pedig viaszos emulzióval kell védeni. A gumikerekes gépeket – a gumiabroncsok tehermentesítése céljából – fel kell bakolni vagy raklapra kell helyezni, és a gumiabroncsokban lévő nyomást le kell csökkenteni (8. kép).
Tárolószínben
A leállított mezőgazdasági gépek a tisztítás utáni, téli szezonon kívüli tárolása nyitott vagy félig nyitott, lebetonozott színekben is biztonságosan megoldható. Az újabban kialakított nyitott tárolószínek fő tartószerkezete nagy szilárdságú és teherbírású, melegen hegesztett profilokból, pl. „I” profilú tartóoszlopból, illetve tartógerendából kialakított tartóváz. A tetőfedés pedig például trapézlemezes fedéssel történik. Az ezekbe a színekbe történő betárolás során a gépeket szintén fel kell bakolni, de a raklapokon történő tárolás is jó megoldás. A betárolás során kerülni kell a gépek zsúfolt elhelyezését, és a megközelítésükre megfelelő közlekedési utakat kell kialakítani (9. kép).
A nyitott tárolószínek átjárhatók a széljárásoknak és a huzatnak is kitették. Ez a tulajdonság előnyös lehet a rágcsálók elleni védelem szempontjából. A rágcsálók odavonzását megtelepedését éppen a korábban már említett növény-, illetve a szemtermés tisztítással történő maximális eltávolításával korlátozhatjuk, illetve érhetjük el, illetve alkalmazhatunk különböző, a kereskedelemben kapható irtóeszközöket. Emellett a géptároló színek közelében lehetőleg ne tároljunk, pl. Big-Bag zsákokban vagy egyéb módon szemes terményt.
Újabbat – zártan
Az újabb fejlesztésű erőgépekre, traktorokra, betakarítógépekre vagy egyéb magajáró gépekre, de sok munkagépre is az elektronikus megoldások, digitális alkalmazások jellemzőek. Ezért ezeknél a gépeknél, törekedni kell a zárt épületekben, színekben történő tárolásra. A kereskedelemben az utóbbi időben a mezőgazdasági gépek és egyéb anyagok tárolására számos, könnyen telepíthető és az üzemek igényeihez maximálisan igazítható könnyűszerkezetes, acélvázas, több szekcióból összeállítható zárt szín kapható a különböző szolgáltatók kínálatában (10. kép).
Ezek a színek ívelt vagy egyéb oldalfallal és tetőszerkezettel különböző, akár 60 m fesztávolsággal, hőszigetelt vagy hőszigetelés nélküli kivitelben, természetes megvilágítással készülnek. Felszerelhetők különböző épületgépészeti elemekkel, füstelvezető és szellőztetőrendszerrel, a csöpögést antikondenzációs rendszer akadályozza meg. Itt kell felhívni a figyelmet arra, hogy akár nyitott vagy zárt színben tároljuk a gépeket, mellettük semmiképp ne legyen szemes termény vagy takarmány, a rágcsálók távoltartása miatt. A zárt színekben is kihelyezhetők a már említett, kereskedelemben kapható rágcsálóirtó eszközök. Hatékonyak lehetnek a betonalapzatra helyezett biológiai ragacsok, ragasztószalagok is.
Az említett karbantartási műveleteken túl a téli leállási vagy tárolási időszakban lehetőség van egyéb munkák kibővítésére, különös tekintettel a kezelési utasításban előírt, a teljesített üzemórákhoz igazodó feladatokra. A karbantartási és kisebb javításokat szinte valamennyi üzemeltető a saját szakműhelyében is el tudja végezni. A nagyobb üzemeknél pedig a nagyobb, akár fődarabcserés javítások elvégzésére is van lehetőség, megfelelő felszerelés és szakembergárda segítségével (11. kép).
SZERZŐ: DR. KELEMEN ZSOLT MŰSZAKI SZAKÉRTŐ
