Az 53 országból érkező több mint 2600 kiállítóval az Agritechnica a világjárvány kezdete óta első alkalommal került megrendezésre a hagyományos módon, a kiállítók magas számát és a termékek és szolgáltatások széles választékát kínálva, ahogyan 2019-ben is. Ennek apropóján született az alábbi, elsősorban egész Európára összpontosító iparági elemzés.
A mezőgazdaság általános körülményei sajnos nem optimálisak: az orosz-ukrán háború hatásai is új korszakot jelentenek mind a globális mezőgazdaság, mind az összes mezőgazdaságigép-gyártó számára. Emellett az éghajlatváltozás hatásai egyre nyilvánvalóbbá válnak. A Green Deal és a Közös Agrárpolitika (KAP) közelgő változásai is árnyékot vetnek a jövőbeli kilátásokra, a pénzügyi piacok helyzete – különösen a kamatpolitika – pedig kihívást jelentő befektetési környezetet teremt.
Az időjárás és az éghajlat egyre erősebb hatása
Az elmúlt években a világ számos régiójában megnőtt a szélsőséges időjárási események száma. A bolygón jelenleg a valaha mért legmelegebb három hónapos időszak zajlik, a tengerfelszín hőmérséklete és a szélsőséges időjárási események soha nem látott mértékűek. A globális hőmérséklet 2023 augusztusában mintegy 1,5 °C-kal volt magasabb, mint az iparosodás előtti átlag, és az elmúlt kilenc nyár volt a legmelegebb a feljegyzések szerint. A júliusi hűvös esős időszak ellenére 2023 nyara folytatja ezt a tendenciát. Ez a helyzet egyre nagyobb bizonytalanságot okoz a mezőgazdasági termékek terméshozamában és minőségében. Továbbá az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást célzó operatív intézkedések, mint például az öntözés, hosszú távon tovább növelik a termelési költségeket.
Európában a nyarat megelőző aszály jelentős kihívások elé állította a növénytermesztést. A Földközi-tenger nyugati részén 2023 júniusának közepén a 2022-es évinél is súlyosabb aszály volt tapasztalható, míg keletebbre, többek között Olaszországban a kritikus kora tavaszi időszakot követően javultak az időjárási körülmények. Mindazonáltal az aszály Európában 2023-ban és 2022-ben is súlyosabb volt, mint 2021-ben, Észak-Skandinávia kivételével.
2023 augusztusában a nyár előtti aszályt jelentős időjárás-változás követte, ami akadályozta a betakarítást Európában. A nedves és száraz területek eltérő időjárási szélsőségei hatással voltak a nyári és a téli termésre. A heves esőzések, zivatarok és jégesők jelentős károkat okoztak Észak-Olaszországban, Szlovéniában és Horvátországban.
1. A vízgazdálkodást optimalizálni kell, és ennek következtében új talajművelési stratégiákat kell alkalmazni.
2. A növénynemesítőknek új termesztési és nemesítési módszerekre kell összpontosítaniuk.
3. Az éghajlatváltozás a vetésforgók kiigazításához és a ráfordítások hatékonyabb felhasználásához vezet.
4. Összességében jelentős beruházásokra lesz szükség az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás terén.
Milyen a piaci helyzet?
A búza globális piacait szűkös globális kínálat, alacsonyabb kereskedelmi aktivitás és a szokásosnál alacsonyabb készletek jellemzik. A fogyasztás magasabb, mint a termelés. Az EU, Kanada és Kína csökkenő termelését csak részben ellensúlyozza az ukrajnai és kazahsztáni növekedés. Ez azt jelenti, hogy a fontos exportőrök gabonakészletei csökkennek. A fekete-tengeri gabonakezdeményezés lejártával Ukrajna exportja változatlanul csak 10,5 millió tonna marad.
A gabonafélék világkereskedelme csaknem kiegyensúlyozott, bár a készletek még mindig meglehetősen alacsonyak a korábbi évekhez képest. Az egyenlegek – Kína nélkül – enyhe enyhülést mutatnak, de a készletek továbbra is alacsony szinten vannak. Jelenleg nincs jele az árak további csökkenésének.
A globális hőmérséklet 2023 augusztusában mintegy 1,5 °C-kal volt magasabb, mint az iparosodás előtti átlag, és az elmúlt kilenc nyár volt a legmelegebb a feljegyzések szerint
A búza ára a MATIF-on ismét csökkent, miután a spekuláció és a bizonytalanság miatt az ukrajnai orosz invázió kezdetén nagyon magasak voltak. Az árak további alakulását illetően nagy a bizonytalanság – a gabonaértékesítés ezért nehezen kiszámítható üzlet a termelők számára.
A tejárak 2023-ban nagyon magas szintről indulva csökkentek. A Global Dairy Trade (GDT) tejárindexe augusztusban elérte az elmúlt öt év legalacsonyabb szintjét. A termelői árak követni fogják ezt a tendenciát, ami végső soron a zöldtakarmány-technológia piacára is hatással lesz.
Mezőgazdasági beruházási szándékok
Európában2023 augusztusában a DLG az „Agrifuture Insights rövid tanulmány” keretében több mint 2300 európai gazdálkodót kérdezett meg az üzleti környezetről és a beruházási szándékaikról. A szántóföldi gazdaságok többnyire gazdaságilag jónak értékelték működési helyzetüket, míg a jövőbeli üzleti környezetet kevésbé kedvezőnek ítélték. A sertéstartó gazdaságok körében a jelenlegi üzleti helyzetet pozitívan ítélik meg, ami a magasabb áraknak köszönhető, de hiányolják a stabil általános feltételeket a további működési fejlődéshez. Összességében a hiányzó lendület negatívan befolyásolja az üzleti klímát.
A felmérésben részt vevő tejtermelő gazdaságok közül sokat a jelentős bővítési beruházásokat követően magas adósságszolgálat és magasabb kamatlábak terhelnek. Az alacsonyabb termelői árak mellett ez 2023-ban az előző évhez képest alacsonyabb likviditást eredményezett.
Különösen a szántóföldi növénytermesztők és a sertéstenyésztők látják az erősödő szabályozást és az agrárpolitikát a legnagyobb kihívásnak a vállalkozásuk számára. A szántóföldi gazdálkodók számára az éghajlatváltozás hasonlóan jelentős kihívásnak számít, nem beszélve a ráfordítások és a termőföldek költségnövekedéséről. Az állattenyésztésben a kamatlábak jövőbeli alakulása hatással lesz a refinanszírozásra és a rövid távú finanszírozási feladatokra.
Hol jönnek a beruházások?
A válaszadók közel fele nyilatkozott úgy, hogy a következő két évben új traktor vásárlását tervezi. A mezőgazdasági gépek, különösen a munkagépek esetében a válaszadók elsősorban az olyan technológiákkal foglalkoznak, mint a precíziós gazdálkodás és az automatizálás.
Milyen újításokra van igény a szántóföldi gazdálkodásban?
Az energiahatékonyság a felmérésben részt vevő valamennyi csoport érdeklődésének a középpontjában áll, mivel a költségek óriási hatással vannak a gazdaságosságra. Az átlagon felüli érdeklődés a hígtrágya-innovációk iránt azt mutatja, hogy a környezetvédelem még további technológiai fejlesztéseket igényel.
A növekvő inputköltségek miatt az intelligens gazdálkodás és a precíziós gazdálkodás áll a figyelem középpontjában. Olyan innovációkra van szükség, amelyek optimalizálják az inputok felhasználását. A válaszadók az egyre szigorúbb szabályozás következtében is mindinkább a hatékony és célzott input- és erőforrás-felhasználásra kívánnak összpontosítani.
A mechanikus növényvédelem egyre inkább a növénytermesztési stratégiák részévé válik, vagy kiváltja, vagy kiegészíti a vegyszeres növényvédelmet.
A hálózatba kapcsolt mezőgazdasági gépek közötti átjárhatóság és kompatibilitás folyamatos témáját a tanácsadás, a kutatás és az ipar képviselői sokkal fontosabbnak tartják, mint a gazdálkodók. A felmérés során kapott visszajelzések szerint utóbbiak érdeklődése a téma iránt egyre inkább csökken, mivel a kutatási eredmények kielégítő gyakorlati megvalósítása időbe telik. Sok megoldás még ma is csak részben működik, az adatok összesítésével és feldolgozásával még mindig vannak problémák. Mindazonáltal a „Big Data” és a mesterséges intelligencia (AI) a mezőgazdaságban a jövő innovációjának számít.
A válaszadók általában véve üdvözölnék az innovatív technikai megoldásokat az egyre inkább szabályozott területeken, különösen a növényvédelemben. Emellett azonban a növénynemesítéstől is több innovatív megoldást várnak az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás és a növénybetegségek (rezisztencia) terén. A műtrágya-gazdálkodás területén az új technológiák fejlesztését a válaszadók a fenti témákhoz képest valamivel kevésbé tartják prioritásnak. A szenzoralapú rendszerekkel kapcsolatos innovációk és az adatkezelés javítása iránti igényt a gazdálkodók kevésbé tartják fontosnak, mint a tanácsadási szolgáltatások, a tudomány vagy az ipar válaszadói. A válaszok szerint több kezelői képzésre lenne szükség, és a funkcionalitás gyakran még javításra szorul.
Jelenleg nagy a politikai érdeklődés a mechanikus növényvédelem új megoldásai iránt, ezért a szakemberek szerint további fejlesztésekre van szükség ezen a területen.
A szántóföldi növénytermesztésben alkalmazott zöldintézkedések értékelése
A szántóföldi növénytermesztésben már ma is számos „zöldintézkedést” hajtanak végre az erőforrások hatékony felhasználása és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás érdekében. A válaszadók több mint a fele már alkalmazza a dízelüzemanyag-takarékossági intézkedéseket, és további 40 százalékuk tervezi ezt. A megkérdezett gazdaságok 38 százalékánál már használják a helyspecifikus inputanyagokat, és további 40 százalék tervez ilyen intézkedéseket. A vízgazdálkodás a válaszadók egyharmadánál már napi szintű működési kérdés, míg 40 százalékuknál a jövőben lesz szükség intézkedésekre.
Az európai mezőgazdasági vállalkozások már most is szembesülnek az éghajlatváltozás hatásaival, vagy készülnek rájuk. Több mint 90 százalékuk tervezi, hogy a következő két évben új technológiába fektet be. Mezőgazdasági stratégiáikat az emelkedő ráfordítási költségekhez igazítják, hatékonyabban használják fel azokat, így fenntartva a termelékenységet.
Az Agritechnica 2023 a „Zöldtermelékenység” vezérmotívummal átfogóan foglalkozott ezzel a témával a szakmai programjában, és számos vitarendezvény, spotlight, „szakértői színpad” segítségével megosztotta a gyakorlati know-how-t, s így segíti a jövőbiztos beruházásokhoz szükséges személyre szabott döntések meghozatalát.
SZERZŐ: DR. LOTHAR HÖVELMANN VEZÉRIGAZGATÓ, DLG (NÉMET MEZŐGAZDASÁGI TÁRSASÁG), FRANKFURT AM MAIN, NÉMETORSZÁG
FORDÍTOTTA: FODOR MIHÁLY
