Idén december 15-én lejárt volt a glifozát felhasználási engedélye. Az EU Bizottságban – az októberi sikertelen nekifutás után – végül létrejött a döntéshez szükséges minősített többség, és meghosszabbították a totális gyomirtóhatóanyag engedélyét.
Kelet-Európa mellette állt
A szavazáson hét tagállam tartózkodott: Franciaország, Németország, Hollandia, Belgium, Olaszország. Bulgária és Málta. Három ellenzését fejezte ki Ausztria, Luxemburg és Horvátország. A többiek, köztük olyan fontos agrártermelők, mint Spanyolország, Portugália, Görögország vagy Dánia a glifozát mellett szavaztak, ahogy a kelet-európai államok többsége is (Bulgária kivételével).
Meghasonlott németek
Németországban a zöldpárti agrárminiszter, Cem Özdemir korábban azt hangsúlyozta, hogy a bizottsági döntéstől függetlenül 2024-től megtiltaná a német gazdáknak a hatóanyag használatát. Ausztria 4 éve, Luxemburg pedig 3 éve próbálkozik azzal, hogy a glifozátot teljesen betiltsa, de az uniós jogszabályok miatt ez nem lehetséges.
A német kormányzó pártok koalíciós szerződése szimbolikusan tartalmazza a glifozát betiltását 2024-től, de most a koalíciós partnerek arra intik az agrárminisztert, hogy „az európai jogokat és kötelezettségeket nemcsak akkor kell betartani, amikor illeszkednek a politikai koncepciónkba.” Sokat mond az is, hogy Bajorország elsőként üdvözölte a bizottsági döntést.
Nincs több deszikkálás!
Nem volt tehát sima ügy a glifozát sorsa. Végül a felhasználás feltétteleinek szigorítása mellett születhetett meg a többségi határozat: a kért 15 év helyett 10 évre engedélyezik a glifozát mezőgazdasági felhasználását Európában. A szigorítás szerint a totális gyomirtó csak tarlókezelésre használható, állományszárírtásra nem, és az élővizektől legalább 5-10 méteres távolságot kell vele tartani. Az egy hektárra kijuttatható dózist és a kezelések számát a tagállamok saját hatáskörben szabályozhatják.
