A vetőmag ára a termelési költségek mindössze 8-10 százalékát adja. Nagy a baj, ha már ezen is spórolnak a gazdálkodók. A számok azt mutatják, hogy tényleg ez történik. Idén ősszel kevesebb fémzárolt vetőmagot vetettek a gazdák, és tavasszal tovább csökkenhet a kereslet a kukorica vetőmagja iránt is. A Vetőmagszövetség meghúzta a vészharangot.
Nem tudunk eladni annyi kukoricavetőmagot
A magyar vetőmag keresett exporttermék, mennyisége 310 ezer tonna körül alakul évente. Az ország regionális előállító és logisztikai központ is, ami azt jelenti, hogy a hazánkba érkező vetőmagalapanyagot nálunk kondicionálják, csomagolják, fémzárolják. Az ágazat 2022-ben 356 ezer tonna vetőmagot fémzároltatott (ebben benne foglaltatik az előző évben termelt, de raktáron lévő vetőmag újraminősítése is), amelyből 210 ezer tonna az exportpiacokra került. Ez 60 százalék körüli arány, ami jelzi, hogy a vetőmagágazat kiemelten exportorientált.
A kukoricavetőmagból korábban jelentős mennyiséget exportáltunk Oroszországba és Ukrajnába, ám a háború kitörése óta nagyot zuhant a kivitel, mintegy egymillió zsákkal csökkent az ebbe a térségbe irányuló kiszállításunk. A kukoricavetőmag legnagyobb felvevőpiaca így az Európai Unió lett. Mivel a takarmánykukorica árának alakulása nem kedvező a termelők számára, így az EU-tagországokban nem várható a vetésterület emelkedése, sőt csökkenésre lehet számítani, ami a felhasznált vetőmag tekintetében is visszaesést jósol.
A napraforgóvetőmag elsősorban az Európai Unióba és az EU-n kívüli országokba irányul, kis mértékben néhány ázsiai országba is kerül belőle. Az őszi káposztarepce esetében már jóval szélesebb a külpiaci érdeklődés, a magyar vetőmagra Ausztráliában, Chilében és Törökországban is van igény.
Csökkenő terület
Az elmúlt évtizedekben jelentősen visszaesett a vetőmagtermesztésre használt terület nagysága Magyarországon. Míg a nyolcvanas években megközelítette a 350 ezer hektárt a termőterület, napjainkban 120 ezer hektárnál is kisebb területen foglalkoznak vetőmagtermesztéssel a gazdálkodók. Ezzel párhuzamosan ugyanakkor jelentősen emelkedett az egy hektáron elért hozam.
A kalászos vetőmagok területi aránya 2018-22 között csökkenő tendenciát mutat, az őszi káposztarepcéé ötödére esett vissza, míg a kukorica, a tavaszi árpa és a borsó vetőmag-előállító területe lényegében stagnált, a cukorrépa vetőmagelőállítása pedig megszűnt. Kismértékű növekedés a napraforgó, az őszi árpa esetében tapasztalható. A fehérjenövények közül a szója és a lucerna területe évről évre jelentős változást mutat, jelenleg épp emelkedés tapasztalható ebben a szegmensben.
Már a vetőmagon sprórolunk
A vetőmagok ára 2013-tól kezdve egy egyenletes emelkedést mutat, az ukrán-orosz konfliktus nyomán pedig a duplájára nőtt. Idén ősszel – a terményárakkal párhuzamosan – a vetőmagok ára is sokat mérséklődött, különösen az őszi árpa és tritikálé esetében. A gazdálkodás pénzügyi nehézségei azonban meglátszanak a termelők vetőmagvásárlási hajlandóságán. Kevesebb fémzárolt vetőmag került a földbe a szántóföldi növénytermesztésben.
Ennek hátterében több tényező áll: a 2022-es év rendkívül súlyos aszálykára, az ennek nyomán kialakult bevételkiesés, a termények alacsony felvásárlási ára és az inputok még mindig magas költsége. Mindez likviditási problémákhoz vezetett a termelőknél. Ezért sokan már a vetőmagokon spórolnak, pedig ez a teljes termelési költség mindössze 8–10 százalékát teszi ki.
A Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács nem javasolja, hogy a fémzárolás és vetőmagkezelés költségein spóroljanak a gazdák. A fémzárolt vetőmag biztos eredetű, faj- és fajtaazonos, szennyező anyagoktól és gyommagoktól mentes, magas csírázási erélyű szaporítóanyag, a minőségi árutermesztés alapköve – áll az Agrárkamara sajtóközleményében. A szakmai szervezetek minden évben objektív fajtakísérleti eredményekkel is segítik a gazdálkodókat a megfelelő fajta kiválasztásában.
