A precíziós mezőgazdaság területén egyre nagyobb figyelmet kap a papírszalagos vetés. A módszer jól ismert a kertészetekben, egyenletes mélységet és tőtávolságot, biztonságos kelést ígér. Az újdonság a vetőszalag pozíciójában, anyagában és gépi lefektetésében van.
A kisüzemi módszer nagyban alkalmazva
Erik Reijnierse, a Wageningeni Egyetem kutatója jelentős potenciált lát a gépi vetőszalagokban. Olyan növényeket javasol ehhez a módszerhez, amelyek a csírázási időszakban különösen érzékenyek a megfelelő talajnedvességre. Ilyen például a cikória, a hagymafélék, vagy a gyökérzöldségek. A vetőszalag a gyomirtás nehézségeit is megoldja, ugyanis az azonos mélységbe és távolságba lehelyezett magok egyenletesebben csíráznak, így sokkal könnyebben igazítható a fejlettségükhöz a gyomirtás.
Egyetlen csíkot állít bele a barázdába
A hagyományos vetőszalagoktól eltérően, amelyeknél a magok két réteg papír közé kerülnek, itt csak a szalag egyik oldalára rögzítik ezeket. A vetés egy speciális szalagfektető gépet igényel, ami két tárcsa között precízen, függőleges állásban helyezi a talajba a csíkot. Így a cellulózrostok gyorsabban magukba vezetik a talajnedvességet, elősegítve ezzel az egyenletes csírázást. A talajba fektetés után a vetőszalag automatikusan letekeredik, nincs szükség TLT-hajtásra a munkához. Sajnos a fejlesztés annyira titkos, hogy nem találni róla a részletekről árulkodó fotót, vagy videót.
Ismerve a hollandokat, a vetőszalag bizonyára minden talajtípusra alkalmas lesz, a felületén tápanyagok és növényvédő szerek segítik a csírázó magokat, és kísérletek sora fogja igazolni, hogy kevesebb inputtal értek el egyenletes, gyors kelést, ami nagyobb hozamokat eredményezett.
