Az Európában is egyedülálló kukorica- és kalászos kutatások elmúlt négy évtizedének tiszteletére konferenciát rendezett az agrárkar, ahol megtudtuk: a mesterséges intelligencia bevonásával folytatódik az agrárkutatás és a szántóföldi tartamkísérlet-sorozat.
Az 1983-ban megkezdett, nemzetközi téren is kiemelkedő jelentőségű tartamkísérletek a kezdetek óta szolgáltatnak adatokat a tudomány, az egyetemi oktatás és az innováció-szaktanácsadás számára. A kutatás-fejlesztési folyamatok felgyorsulásával pedig a tudományos vizsgálatok eredményei sikeresen jelentek meg a gyakorlati felhasználás területén, a termelésben – hangzott el a Debreceni Egyetem (DE) szakmai konferenciáját megelőző sajtótájékoztatón.
A tartamkísérletek alapítói Nagy János, a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudomány és Környezetgazdálkodási Kar (MÉK) professor emeritusa, valamint Pepó Péter egyetemi tanár, a DE Agrártudományi Doktori Tanácsának elnöke. A kutatás Kakuszi-Széles Adrienn, a DE MÉK Földhasznosítási, Műszaki és Precíziós Technológiai Intézet vezetőjének koordinálásával folytatódik. Magyarország agrártudományi seregszemléjének nevezte az ünnepi konferenciát Nagy János, hiszen 8 egyetem, 24 professzor, 71 kutató, 37 vállalatvezető és további 160 cég képviselője tisztelte meg jelenlétével az eseményt. A tét pedig óriási, hisz a tudományos eredmények gyakorlatba történő beépítésével hektáronként akár egy tonnával is lehetne növelni a kukoricatermést, így hazánkban akár egy millió tonnával is nőhetne az árukukorica mennyisége évente, foglalta össze a potenciális előnyöket a professzor. Dr. Pepó Péter professzor pedig a műtrágyázás nélküli parcellák 5 tonnás átlagára hívta fel a sajtó figyelmét. A látszólag alacsony termésátlag jelentősége abban rejlik, 10 tonnás elméleti termésátlaggal kalkulálva a maradék „másik” 5 tonna érdekében kell termőhelyspecifikusan fajtát, hibridet, tápanyag-utánpótlást és teljes technológiát választani a termelőnek, és ebben tud segítséget nyújtani tapasztalataival a 40 éves tartamkísérlet.
„Az elmúlt negyven évben elvégzett kutatások a precíziós gazdálkodás innovációja mellett a talajtani, növényvédelmi, növényfiziológiai, agrokémiai és meteorológiai témákban is egyre részletesebb vizsgálatokkal bővültek. Ezek megbízható, tudományos alapot szolgáltatnak a gyakorlat számára is. Ahogy a kutatásaink eredményeit összefoglaló Kukorica, a nemzet aranya című könyvünkben 16 szerzőtársammal leírtuk, az eredményeink felhasználásával országosan akár egymillió tonna terméstöbbletet lehetne elérni. A tartamkísérletek során több tízmillió adat keletkezett, ezek egy részét, elsősorban a meteorológiai információkat a DE Informatikai Kar segítségével dolgozzuk most fel, kihasználva a számítógépes kapacitásokat, mélytanulásos módszerrel szakértő eredményprogramot hozunk létre” – fejtette ki Nagy János.
A debreceni tartamkísérlet közel egyidős a KITE Zrt. alapításával. „Ötven évvel ezelőtt azzal a céllal hozták létre a Kukorica és Iparinövény Termelési Együttműködést, hogy a világon fellelhető innovatív technikai és technológiai megoldásokat elhozzák Magyarországra és adaptálják. Több mint negyven éve született meg az első szerződés a vállalat és az egyetem között, és azóta évről évre figyelemmel követjük a kutatás eredményeit, hasznosítjuk, adaptáljuk, továbbítjuk a megszerzett tudást. A tartamkísérletek kutatói és eredményeik hozzájárultak ahhoz, hogy ma a KITE képviseli hazánkban a legmodernebb technológiát” – jelentette ki Szabó Levente, a KITE Zrt. vezérigazgatója.
Az elmúlt negyven év kutatásai során egyre bővülő agronómiai, in situ, non-destruktív fiziológiai, talaj víz- és tápanyaggazdálkodási, környezetvédelmi és egyéb a vizsgálatokat végeztek el, melyek eredményei a technikai és technológiai fejlődés révén egyre több és részletesebb információt biztosítottak a növénytermesztési térben lezajló folyamatok ok-okozati összefüggéseinek feltárásához. A tartamkísérletek eredményei alapján eltérő intenzitású növényi modellek összeállítására, gyakorlati alkalmazására nyílik lehetőség, valamint a klímaváltozás aktuális, fontos kérdéseire adhatnak releváns válaszokat.
Ez a debreceni cikkünk is érdekelheti: Középpontban a növényorvosok