Az agrárminiszter is örömmel becsüli 500-550 ezer tonnásra az idei almatermést, amire nagy szükség volt a tavalyi katasztrófa után. Finoman szólva kérdéses viszont, hogy az árak is megerősítik-e majd a termelői kedvet.
Erős termés, gyenge árak
Az idén jó almatermés várható, mennyisége 500-550 ezer tonna lehet, ami a tavalyi, aszályos évben elértnek csaknem a duplája – mondta az agrárminiszter csütörtökön a Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei Nagykállóban. Nagy István az 5. Őszköszöntő jótékonysági szabolcsi almanap megnyitóján elmondta: étkezési almából az előrejelzések szerint 100-120 ezer tonna teremhet, ami elegendő a hazai fogyasztók ellátására. Az ipari alma mennyisége mintegy 400 és 430 ezer tonna között várható, ami a hazai feldolgozói kapacitás 80-90 százalékára lesz elég. Az ipari alma felvásárlása augusztus közepén kezdődött el, és bár a felvásárlási árak kismértékben emelkedtek (a tavalyi 38-ról 44-47 forintra), ám ezek az árak sem adják vissza a termelők hitét és kedvét – tette hozzá a miniszter.
„Mi lesz, ha befejezzük…?”
Márpedig a termelők kedve igencsak borús, amit önmagában a termés volumene valóban nem árnyal. A zöldség-gyömölcs ágazati terméktanács korábbi vezetője, Csizmadia György 2021-ben is kertelés nélkül úgy fogalmazott: „az alma teljes zsákutca”. Vázlatos kalkulációjának strukturális elemei sajnos azóta sem változtak sokat, sőt, a költségarányok még nőttek is. Mint kifejtette, ha a termelő zsebében 20-30 forint marad kilónként a léalmáért, akkor „mire elég 6-800 ezer forint hektáronként? Ezért nincs értelme csinálni…! Ahogy bejön a pénz, már fizetem is ki a munkásoknak, és a végén nem marad semmi… Sokan vagyunk ezzel így” – összegezte az ágazat helyzetét velős tömörséggel a szakember. A hazai almatermesztés összeomlásától, az import térhódításától tart évek óta az almaágazati tömörülés, a Penta egy korábbi közlése, ami szerint a gázolaj- és műtrágyarárak emelkedése egy szempillantás alatt eltüntette a munkájuk maradék értékét is – mindez 2021-ben, az akkori, a maihoz képest jóval kedvezőbb árak között. „Ha befejezzük az almatermelést, újabb drágulás jön a boltok polcain azzal az indokkal, hogy most már több ezer kilométerről kell idehozni, a szállítás pedig drága”. A FruitVeb elemzése mindezt kiegészíti azzal, hogy a munkaerőhiány miatt nincs lehetőség a megfelelő biológiai határidőben, minőségben leszedni az almát, a késői szüretek miatt – időjárástól függetlenül – az étkezési alma általában ipari alapanyaggá minősül át.
Nő a korszerű ültetvények aránya
Az agrárminiszter elmondta, hogy folyamatosan újulnak meg az ültetvények, így magasabb hozamokat tudnak elérni a gazdák, az ágazat pedig az elmúlt 10-15 évben a korábbinál jóval egységesebbé és hatékonyabbá vált. Nő a modern jég- és fagyvédelmi berendezésekkel, öntözőrendszerrel ellátott új és korszerű ültetvények területe, részarányuk már 25 százalék körüli. A vidékfejlesztési támogatások keretében kiírt pályázatok révén megvalósult 452 ezer köbméternyi hűtőházi kapacitás, emellett az ágazat összesen csaknem 14 ezer betakarítógéppel, erőgéppel, traktorral és egyéb kertészeti tevékenységet segítő eszközzel bővült. Az ültetvénytelepítésre vonatkozó támogatás eredményeként 3 ezer hektár új gyümölcsös jött létre, ebből 918 hektárra 155 termelő igényelt almaültetvény létrehozásához összesen 4,8 milliárd forintot – sorolta Nagy István. Hozzátette, mintegy 900 hektáron épült ki jéghálós védelmi rendszer és 280, tavaszi fagykárt megelőző rendszert vezettek be, és a mezőgazdasági és feldolgozóüzemek energiahatékonyságának javítására 101 kertészeti üzem részesült 6,2 milliárd forint támogatásban.
Nagy támogatás a kertészeti ágazatban
Nagy István hozzátette: a 2021-es Megújuló vidék, megújuló agrárium vidékfejlesztési program keretében mintegy 1500 milliárd forint forráskerettel hirdettek meg a kertészeti ágazat számára is elérhető felhívásokat, ezzel csaknem 500 hektár új almaültetvény telepítésére nyertek el a termelők mintegy 3,5 milliárd forint támogatást, és várhatóan 38 ezer négyzetméternyi új hűtőház létesül. A kertészeti gazdaságok technológiai megújulására 2219 termelő részesül 25,9 milliárd forint támogatásban, emellett a kertészeti gazdálkodóknak is lehetőségük volt precíziós gazdálkodási technológiák beszerzésére támogatást igényelni.
