Egy új gyümölcs piaci bevezetéséről és helyzetéről termelői szemmel lehet szakmailag leghitelesebben hírt adni. Az utóbbi évtized folyamatos változásokat hozott a gyümölcstermesztés terén is, nem csak a növénytermesztésben. Ezt az ismertető anyagot azért állítottuk össze, hogy egy kis kedvet csináljunk azoknak, akik alternatívákban gondolkoznak, és nyitottak az újdonságok és különlegességek termesztésére.
A mézbogyóról – lényegre törően
Hazai ismert nevei: kék mézbogyó, szibériai mézbogyó, szibériai áfonya, kamcsatkai mézbogyó. Tudományos nevén: Lonicera caeruleavar. kamtschatica, Lonicera caerulea var. edulis.
Származását tekintve Szibériában, Kanada északi részén, a tundrán, valamint japán Hokkaido szigetén őshonos loncféle. Fő versenytársa lehet az áfonyának, mivel hazai viszonyok között a semlegesebb talajviszonyokat is elviseli, a pH 5,5–8-as tartományban szinte az ország teljes területén megtermelhető. Gyümölcsmérete és -alakja változatos lehet a kerekebb/oválisabb alakoktól egészen a hosszabb ovális vagy tompa végű hengeres formákig, színe hamvas kék, hasonlóan az áfonyához. A bogyók íze az áfonyás alapíz mellett málna, szeder, szamóca, eper, bodza, szilva, esetenként citrusos ízekkel párosul.
Fagytűrése és ellenálló képessége igen magas. Nyugvó állapotban a -40 °C, kihajtott állapotban -20 °C, míg virágzásban a -8 °C hőmérsékletet is kibírja. Az első tél elejei felmelegedéskor megpattannak a rügyek, amiknek nem okoz gondot a változékony időjárás. Tavasszal a virágzás március elején megindulhat, az első stabil 6–8 °C-os felmelegedés következtében. Már ezek a jellemzők is felkeltik a termesztők érdeklődését, hogy vajon tényleg tudják ezeket a paramétereket a fajták? Napjainkra, 7 év távlatában bebizonyosodott, hogy szinte mindent kibírnak. Az idei tavaszi fagyok már a virágzás közepén, bogyóéréskor érkeztek, és mint kiderült, a bogyó sem fagy le -6–8°C hőmérsékletnél. Előfordult fagysérülés, amit a bogyók kihevertek a későbbiek során. Fagytűrése eredményeként kiválóan termeszthető azokban a régiókban, ahol más gyümölcsök rendszeresen elfagynak tavasszal.
A virágzás ideje fajtától függően változhat, március elejétől május közepéig tarthat.
A fajták 3 éréscsoportra oszthatók:
‑ korai fajták: május 3. hetétől június közepéig;
‑ középérésű fajták: június közepétől július elejéig érnek;
‑ késői fajták: június végétől júliusi időszakban érnek.
A nemzetközi szakirodalmi adatokkal ellentétben a hazai, hirtelen melegedő klimatikus viszonyok és a június 3. hetétől megérkező felmelegedés előbbre hozhatja az érési időket, emiatt az érésidő és szedés optimális idejének meghatározása régiónként és gazdaságonként megfigyelést igényel. Ami biztos, hogy a május közepétől júliusig tartó időszakban lehet széthúzni az érésidőt a különböző éréscsoportokban. Tövenként 2–5 kg-ot terem egy bokor az 5. év után, megfelelő körülmények között.
Felhasználása történhet frissen, fagyasztva, feldolgozva (lé, lekvár, aszalvány, püré), fagylaltokban és süteményekben, élelmiszeripari színezékként, liofilizálva/szárítva különböző müzlik és táplálékkiegészítők alapanyagaként. A belőle történő alkoholgyártás a kiegyenlített sav-cukor és aromaanyagai miatt perspektivikus lehet azoknak, akik a szőlő vagy más gyümölcsök helyett szeretnék felhasználni. Kanadában bor-, a skótoknál gin-, itthon prémium pálinka-alapanyag lehet.
A növénynek szinte bármely része felhasználható. Beltartalma 2-3-szor koncentráltabb az áfonyáéhoz képest. Leveléből szemcsepp és tea, kérgéből főzet készíthető, a bogyókat az orosz népi gyógyászatban általános roborálószerként, műtétek utáni felépülésben, sugárzási ártalom csökkentésére használják. Magas antioxidáns-, polifenol- és flavanoidtartalma miatt szív- és érrendszeri betegségek ellen, rákmegelőzésre és a szem erősítésére használják. Tartalmaz továbbá egy inozitol nevezetű anyagot, amely a vércukorszintet szabályozza, ami miatt cukorbetegek is fogyaszthatják. A sportolók teljesítményét 2%-os mértékben képes növelni egy friss kutatás szerint.
A mézbogyó növényvédelme és tápanyag-utánpótlása
Eddigi tapasztalataink azt mutatják, hogy a szakirodalommal megegyezően a levéltetvek kisebb mértékben veszélyeztetik, a pajzstetvek (kaliforniai pajzstetű, eperfa-pajzstetű, kagylós pajzstetű) fokozatosan növekvő kártételt okoznak, ami azonban a termésmennyiségben nem hozott számottevő csökkenést. Ellenük biológiai megoldásokkal és lemosó permetezéssel lehet védekezni. 7 év után viszont vesszőkárosítóként az idősebb, vastagabb vesszőkön megjelent a kis farontó lepke (Zeuzera pyrina) mint polifág kártevő. A hernyó magától megoldja a természetes vesszőritkítás problémáját. Első látszatra semmi tünet nem vehető észre, mivel a hernyók a faszövetet károsítják, míg a háncsszövet továbbra is életben marad. Majd ahogy fokozatosan járja az ember az ültetvényét, néhány tő alatt fűrészporszerű halom tűnik fel. Ahol fűrészpor van, ott meg kell vizsgálni, hogy mely vesszők azok, amik sérültek, és könnyen letörnek tőből. Ezeket érdemes eltávolítani, hogy megakadályozzuk a lárvák és lepkék további szaporodását. Védekezés előrejelzéssel és a károsított részek eltávolítása által történhet. Az erdők és az elhanyagolt ültetvények fokozott veszélyforrásnak minősülnek.
A lisztharmat ellen a legtöbb fajta szerencsére ellenálló, csak szélsőséges csapadékos, párás időjárás esetén fordul elő. A védekezésre eddig nem kellett jelentős energiát fordítani, ami annak is köszönhető, hogy biológiai alapokra helyezzük a tápanyag-utánpótlást is, így egy jó kondícióban levő állományt nehezen fertőznek meg a kórokozók.
Szürkepenészes ágelhalás szélsőségesen csapadékos, párás és szeles időjárásban fordulhat elő. Nem okoz számottevő problémát. A károkozása mértéke az eddigi tapasztalatok alapján 1% alatti.
Kis farontó lepke hernyója a vesszőben
A szürkepenész az elmúlt 7 évben nem okozott számottevő problémát. 2023 tavasza volt az első olyan csapadékos tavasz/nyár eleje, amikor fajtától függően 2–20% kártételt tudott okozni a bogyók repedése és penészesedése. A fajták vizsgálatához ellenállóság szempontjából további megfigyelés szükséges. Egy átlagos évben maximum 5% kártétel fordulhat el. Madarak: amíg a madarak nem ismerik a bogyókat, nem jelentenek számottevő veszélyt, ha viszont igen, onnantól kezdve már növekvő termésveszteséget okoznak, hasonlóan a cseresznyéhez, ahol részben vagy egészben belecsípnek a bogyókba, mechanikai sérüléseket okozva, ami később a szürkepenész-fertőzés forrása lehet. A védekezés hálózással oldható meg.
A tápanyag-utánpótlásával kapcsolatban kevés kutatási adat áll rendelkezésre. Inkább a megfigyelés és tapasztalat volt eddig a legfőbb támasz a növénytáplálás terén. Ami viszont hatalmas segítségünkre volt, az a növényinedv-analízis! Ebből 23 paraméterre 2–5 napon belül bárki célirányosan megkaphatja az adatokat arról, hogy mi kering a növényben. Így 1–1,5 héten belül pontosan kiderül, mi az, amire a növényeknek szükségük van, így szezonra és fenológiára lebontva történhet a tápanyag-utánpótlás. Tápanyagok szempontjából biológiailag hasznosuló tápanyagokat használunk, mint különböző mikrobiológiai készítmények, aminosavak, huminsav és különböző mikroelemek.
Betakarítás
A betakarítása a kisebb ültetvényekben kézi szedéssel, rázással vagy pedig félautomata megoldásokkal, kézzel vagy akkumulátoros/benzines kézi rázógéppel és egy szedőkocsival történhet. Kézi betakarítású gyümölcs, amely megfelelő hűtéssel akár 2-3 hétig is tárolható.
Nagyobb ültetvények esetében fél vagy egész soros levegős vagy pálcás rázógéppel (ribizlikombájn) történhet a betakarítás. Az ilyen gyümölcs rövid időn belül értékesítendő vagy feldolgozandó.
Piaci lehetőségek
A kezdeti nehézségek ellenére, az elmúlt 7 év szakmai munkájának köszönhetően, az igények első körben a kiskerttulajdonosok körében fokozatosan növekedtek. A kisebb, önfenntartás iránt érdeklődő termelők, a kosárközösségek kiszolgálásának kínálatbővítésére szolgáló 10–100 db-os növényszámú miniültetvények, valamint az innovatív fejlesztésekben, valamint piacbővítésben gondolkozó nagyobb, 0,5–10 ha méretekben tervező kis- és nagytermelők részéről is növekszik az igény, hogy kitörjenek a jelenlegi monoton és egyoldalú gyümölcstermesztési körből.
Nagyban segíti az ültetvénytelepítés iránt érdeklődőket, hogy 2021 ősze óta az ültetvénytelepítési támogatásokban a támogatható növények sorába került. Így innentől kezdve a növény termesztése hivatalosan is zöld utat kapott!
Piacilag szemlélve elmondható, hogy az utóbbi 5 évben, részben a COVID-nak is „köszönhetően”, kialakult a fogyasztók egy olyan egészségtudatos vagy újdonságokat kereső rétege, akik tudatosan és természetes módszerekkel akarják egészségük karbantartását fenntartani, vagy megoldásokat keresnek a kialakult problémák megoldására. A fogyasztók egyre nagyobb igényt mutatnak, amit a jelenlegi hazai termőfelület nem képes teljesen lefedni, így a termesztésében bőven van piaci potenciál. Erre az is bizonyíték, hogy korlátozottan már a nagyobb áruházak polcain is megjelent a külföldről behozott, friss fogyasztásra szánt 125 g kiszerelésben kapható mézbogyó.
A piaci igények folyamatosan növekednek főleg a fogyasztók részéről, de ugyanúgy igény mutatkozik rá a jövőben a feldolgozóipar részéről is, amint nagyobb, piaci alapon működő ültetvények létesülnek belőle. Kulcs ehhez a megfelelő marketing és oktatás, hogy minél többen ismerjék meg ennek a csodálatos növénynek a termesztését és fogyasztási kultúráját. Cél, hogy a mézbogyó neve bekerüljön a köztudatba, és az áfonya részbeni vagy teljes kiváltása által egy újabb egészséges gyümölcs kerüljön piacra.
SZERZŐ: VINCZE AMBRUS • VAM FARMS CONSULTING KFT.
