Már jönnek a modern hibridek
Repcében ma a KWS hibridek adják a piaci torta legnagyobb szeletét, de a többi kultúrában még komoly tér van a növekedésre. Merre tart a fejlesztés, milyen szolgáltatások adhatnak pluszt a gazdáknak, és milyen céges értékek, csapat van a KWS Magyarország Kft. mögött? Szanyi Istvánnal, a KWS Magyarország Kft. ügyvezető igazgatójával beszélgettünk.
A KSZE-nél szeretett a kukoricába
– Mikor szerette meg az agrárszakmát?
– Vidéki, bonyhádi srác vagyok, édesapám a Panónnia Mezőgazdasági Termelő Szövetkezetben dolgozott. Otthon is volt mindig kis kert, szőlő, így a pályaválasztásnál úgy döntöttünk, hogy Bajára, a Bereczky Máté Kertészeti Szakközépiskolába lenne érdemes mennem. Én ott megszerettem a szakmát, ugyanakkor nagyon érdekelt tágabb körben is a világ, a gazdaság. Sokat olvastam az akkori HVG-t, a Magyar Hírlap gazdasági rovatát, Zöld Újságot – igazából szerettem volna közgazdasági pályára továbbmenni. De azt is tudtam, hogy azzal a reálos háttérrel, amit a szakközépiskolában kaptam, ez elég nehéz feladat lenne, így inkább a Kertészeti Egyetem mellett döntöttem továbbtanulási lehetőségként. A szőlészet, borászat és az akkoriban indult borturizmus állt az érdeklődésem középpontjában, ez utóbbiból írtam a diplomamunkámat is. Az egyetem után még egy kétéves turisztikai képzést is elvégeztem, nagyon érdekelt az a terület is.
– Ehhez képest, amióta ismerem, inkább a szántóföldi növénytermesztéssel állt szoros szakmai kapcsolatban. Hogyan történt ez?
– A tanulmányok után a KSZE-hez kerültem, és igazából ott szerettem meg nagyon a kukoricatermesztést! A KSZE komoly innovatív szellemi műhely volt, amely vezető cégeket képviselt, mint a Northrup King, a Mycogen, Gutwein, az Asgrow. Megfogott az a környezet, fiatal szakemberként együtt kellett dolgoznom közel 40 rutinos területi képviselővel, emellett a nagy multinacionális vetőmagcégek képviselőivel is én tartottam a kapcsolatot.
Sajnos a KSZE később csődbe ment, akkor kerültem az Asgrowhoz – egy éjszakányi gondolkodási időt kaptam erre a döntésre. Ki kellett építenünk a csapatot, a disztribúciós hálózatot, emellett a marketinges és értékesítési feladatok is hozzám tartoztak – nagyon élveztem azt az időszakot. 1996-ban a Monsanto megvásárolta a céget, így a Cargill, a Dekalb és az Asgrow márkák is a cég portfóliójába kerültek, növényvédelmi termékek is társultak így a vetőmag mellé. A Monsantónál több poszton is helytálltam, majd értékesítési vezető és ügyvezető lettem, később pedig régióvezető. Az elején még nehezen ment a feladatok delegálása, aztán rájöttem, hogy csak akkor lehetek sikeres én is, a cég is, ha az embereim is sikeresek, és segítem őket a fejlődésükben. Sok szakembert tudtam útjára indítani a kollégák közül, többen ma is vezető pozícióban vannak a szakmában Magyarországon és Európában.
A cégen belül volt egy úgynevezett Master Sales program, amelynek során a világból 70–80 embert kiválasztottak, akiknek a legjobb eladási eredményeik voltak – ebben az illusztris társaságban többször szerepeltem én is. Aztán nagyon sok sikeres év után jött egy komoly váltás, és magam is új feladatokat kerestem.
– Ha összegezni kellene, mit kapott a Monsantós évektől?
– Szakmailag és vezetőként mindent ott tanultam, üzletmenedzsmentet, emberek menedzsmentjét, fejlesztését, a nemzetközi tapasztalatokat ott szereztem meg. Persze óriási terhelés is volt folyamatosan, ennek sajnos magánemberként viseltem a negatív következményeit. A legtöbb feladatot ma is ugyanúgy végezném el, de a családi kapcsolatokra sokkal több időt, energiát szánnék, nem lehet mindent feláldozni a „cég” oltárán.
Jó csapatnál kellett átvenni a stafétabotot
– Hol folytatódott a karrierje?
– A Syngentánál is töltöttem egy rövidebb időszakot, de amikor a fejvadász cég megkeresett a KWS-hez való csatlakozás lehetőségével, szöget ütött a fejembe: lehet, hogy érdemes lenne egy nagyot váltani. Azon gondolkodtam, hogy hol, mikor éreztem igazán kiteljesedettnek magam, ahol lelkileg, emberileg, szakmailag a csúcson voltam. Korábban a világ vezető vállalatánál lehettem, jó hibridjeink voltak, emellett magánemberként is több területen szerepeltem a szakmában, pl. a Magyar Kukoricaklub vagy a Kukorica Termésverseny megszervezésében. Előbbiben azóta is tiszteletbeli tag vagyok, a Vetőmagszövetség és Terméktanácsban pedig akkoriban vittem a hibridszekciót. Tehát sikeres voltam a cégemmel, de már volt arra is lehetőségem, hogy a szakmát kicsit szélesebb körben is képviseljem, ne csak az üzletiben. Ezt a komplex eredményességet kerestem, és volt egy olyan megérzésem, hogy a KWS-nél ez megvalósítható.
– Mit tudott a cégről?
– Egyértelmű volt a visszajelzés, hogy jó a csapat, családias a hangulat a cégen belül. Megnéztem a Nébih kísérleteket, láttam, hogy jó termékeik vannak, amelyekből szép portfólió állhat össze. Egy jó csapatot láttam, amelynek van jövőképe és elhivatottsága, amelyet szép feladat lehet irányítani, tovább építeni. A KWS abban különbözik a multinacionális cégektől, hogy családi tulajdonban van, így alapértéke a család, a függetlenség. Magyarországon alig több mint hatvanan vagyunk a vállalkozásban, ismerjük egymást, és nem csak szlogen, hogy nálunk a termelő áll a középpontban. Főleg családi tulajdonú, jól ismert vállalkozásokkal állunk kapcsolatban. Ki tudunk menni a szántóföldre, szaktanácsot adunk – könnyen, rugalmasan hozunk döntéseket, nagy szabadsági fokkal rendelkezhetünk. A KWS vállalati kultúrája nagyon megfogott!
– Mennyi idő volt megszokni, hogy egészen más méretű, vállalati kultúrájú céget kell vezetnie?
– Nem sokáig tartott, mert az alapértékei egyeztek az enyéimmel, ehhez nagyon gyorsan tudtam csatlakozni. Életem egyik legnagyobb vezetői kihívása volt, hogy a Pallós Mihály által 20 éven keresztül szépen épített céget átvegyem, és kihozzam a csapatból a legjobbat. Ő a kezelések után is bejött dolgozni, adta át a tudnivalókat, felkészített a feladatra – 2021-ben azonban a szervezete feladta a küzdelmet. Azóta minden csapatépítésen, évzáráson, szezonindítón megemlékezünk róla. Nemcsak egy kiváló szakember hanem egy igazán jó ember is volt.
Az ő álma volt, hogy 100 ezer zsák vetőmagot forgalmazzon a KWS egy szezonban – ezt 2021-ben meg is csináltuk, tavaly pedig már 116 ezer zsákot teljesítettünk. Szépen teljesít a cég, minden területen. Mindenkivel leültem beszélgetni, régióvezetőkkel, termékmenedzserekkel, hogy megismerjem, kit milyen terület érdekel leginkább, merre szeretne fejlődni, mik az erősségei. Az első meetingeken sokat foglalkoztunk a céges vízióval, misszióval. Nagyon tetszett a kollégák hozzáállása, sokszor még a csapatépítéses borozgatás alatt is ezt a témát boncolgatták – azért ez nem annyira szokványos. Két év alatt fogalmaztuk meg közösen azt, hogy a KWS az első számú alternatíva a vetőmagpiacon.
Jó termékek mellett széles szolgáltatási lehetőségek
– Mennyit változott a csapat az elmúlt években, mivel vannak jelen a piacon?
– Minimális volt a fluktuáció, szeretnek itt dolgozni az emberek. Szépek az eredményeink: a bevételek 70%-a kukorica, 20%-a repce, a többi a napraforgó, cirok, köztesnövények között oszlik meg. Mi az árbevétel 16%-át költjük fejlesztésre, nagyon komolyan vesszük ezt a területet. Jók a termékek, jó a kapcsolatunk a vevőkkel, és ki tudunk és akarunk menni a földekre. Rugalmasak, szakmaiak vagyunk, és sok egyéb szolgáltatással is segítjük a gazdák munkáját.
Van pl. egy MyKWS felületünk, ahol ingyenesen biztosítjuk az NDVI-térképeket. Azokra alapozva is tudunk ajánlásokat tenni, menedzsmentzónákat tudunk kijelölni, adatalapon támogatjuk a gazdák döntéseit. Vagy kiemelhetem a KWS Weather Shield szolgáltatást is, ezt a prémium kukoricahibridjeinkhez adjuk. A tavalyi aszályos év után ez egy komoly garancia a termelőnek: ha olyanok a körülmények, hogy az alacsony csapadékszint miatt a kukorica kevesebbet teremhet, akkor a termelő visszakaphat pénzt a vetőmagárból. A gazda a rendszerben a GPS-koordináták alapján minden nap meg tudja nézni, hogy hol áll a talaj nedvességtartalma a területén, ez adja az esetleges visszatérítés alapját. Van egy drónos programunk, aDigital4Cast. Ennek igénybevételekor azokon a területeken, ahol az új hibrideket bevezetjük, a drónos flottánkkal megnézzük a termő tőszámot, célzott gyomirtási előrejelzést adhatunk ennek alapján. Más irányú tevékenységeink kapcsán érdemes megemlíteni, hogy például a Magyar Kukoricaklub Termékversenyébe is beneveztünk, emellett a Magyarország Legszebb Birtoka díj szántóföldi kategóriájának támogatói vagyunk. Ha nincs széles pozitív ismertsége a mezőgazdaságnak, akkor nehéz lesz jól lobbizni az ágazatért, ezért tartjuk fontosnak ezek támogatását.
– Ha pár legerősebb terméket kellene kiemelnie a KWS-portfólióból, melyek lennének azok?
– Magyarországon ma a legtöbb termelőnek a repcék közül a KWS és az Umberto KWS jut eszébe. A hazai bevezetése óta már 190 ezer hektáron vetették, annyin, mint az idei repceterület. Kukoricában jön egy új generáció, ennek első igazi képviselője a KWS Kashmir, ami a Top 10-be is bekerült, azután pedig a KWS Inteligens, majd az új generációs modern hibridek követelményeinek megfelelő a KWS Hypolito. Ez a Magyar Kukoricaklub termésversenyén a FAO 300-as éréscsoportban az első évben elhozta az első helyet! Napraforgóból is jönnek az újak, itt a Suvex hozta fel a térképre a KWS-t.
– Látni már a fejlesztés során a következő 3–5 év nagy neveit?
– Hazánkban két nemesítőállomásunk is a kutatást szolgálja. Kozármislenyben a napraforgós, itt van az európai központ, Muronyban pedig a kukoricanemesítési központ található, amelynek nagy szerepe van a hazánkban használható éréscsoportú kukoricák nemesítésében. Van már egy olyan új kukoricahibridünk, amely nagy jövő előtt áll, ez a KWS Oltenio, amely már nem az első számú alternatíva, hanem az első számú választás lesz! Idén már bevezetjük így részesei leszünk a széles körű európai indulásának.
– Az elmúlt évek igen nehezek voltak minden területen. Hogyan élte ezt meg a KWS Magyarországon? El tudták látni a gazdákat megfelelő mennyiségű vetőmaggal, megfelelő időben?
– Kettéválasztanám a választ, mert az idei év nehéz és különleges volt, az azt megelőző kettő pedig más miatt volt problémás. A piaci lehetőségek, a Covid és az orosz-ukrán háború külön nehézséget jelent. Hiányok voltak a vetőmagpiacon, de mi felkészültünk a helyzetre, és ki tudtuk szolgálni a gazdákat. Kukoricából még növelni is tudtuk a részesedésünket. A legutolsó év már a háború kőkemény negatív hatásait hozta, és ez csak az eleje az egész szomorú történetnek. Nagyon erős versenybe kerülnek a termelőink, és ez nemcsak az alacsony árakon látszik meg, hanem a vetésterületeken is. A repceterület is nagyon leesett, a kukorica vetésterülete pedig 25%-kal csökkent. A költségeket tekintve nagyon szoros gazdálkodást kell folytatnunk, mert minden költség nagyot emelkedett – hatékonyabban kell működnünk, mint eddig.
– Mi a reális perspektíva, hová juthat el a cég a következő években?
– Világos a képünk ezen a téren: nagyon megerősödött és megkérdőjelezhetetlen elsőszámú alternatíva kell hogy legyünk például kukoricában – a mostani harmadik helyezetthez szeretnénk közel kerülni. Repcében a toronymagas piacvezetők akarunk maradni, napraforgóban pedig előrébb fogunk lépni. Ezek mellett fontos, hogy ne csak a partnerekre figyeljünk, hanem a KWS csapatában továbbra is jó legyen dolgozni – vezetőként erre külön is szeretnék figyelni.
SZERZŐ: FODOR MIHÁLY
