A tenger bezárultával Ukrajna a szárazföldi és folyami exportmennyiségek megduplázásában bízik. Csakhogy ez sokba kerül. Most arra kérik az EU-t, hogy a szállítás költségeinek kompenzálásával tegye versenyképesebbé az ukrán gabonát. Mivel csak így tarthatják fenn a hazai termelői árakat és termelési kedvet.
Itt írtunk róla, hogy a tengeri útvonalak nélkül dupla terhelés hárul az ukrán export alternatív szállítási útvonalaira, amit nehéz menedzselni. Ukrajna mégis magabiztosan állítja, hogy ez sikerülhet. Ehhez azonban rengeteg, a logisztikába ölt pénzre van szükség, különben a szállítás drágulása fojtaná meg az ukrán termelést. (Erről pedig a repcecunami kapcsán írtunk itt.)
Tonnánként 13 ezer forinttal drágul az ukrán áru
Az Ukrán Gabonaszövetség elnöke, Mikola Gorbacsev szerint a havi 2 millió tonnás dunai exportot hamarosan megduplázzák, talán a 4,5 millió tonnás kiszállítást is elérhetik a folyón keresztül. Augusztusban már rekord mennyiséggel, 3 tonnával számoltak Reni és Izmail kikötőiből. Aztán jött az orosz dróntámadás. Ezt követően különösen a vasúti szállítás értékelődött fel.
Az Ukrán Gabonaszövetség szerint a szállítmányozóknak olyan kikötőket kell megcélozniuk az áruval, amelyek most nincsenek leterhelve (mint Konstanca). Ilyenek például az orosz iparinyersanyag-szállítmányokat elvesztő, litván Klaipeda, a német Rostock, Hamburg és a holland Rotterdam, továbbá a kevésbé leterhelt horvát Rijeka, az olasz Trieszt és a szlovén Koper. Ezek mind sokkal bonyolultabban megközelíthetők, mint a román Konstanca, ami az ide szállított gabona árát tonnánként 30-40 euróval emeli meg. De a muszáj nagy úr.
Az árumozgatás uniós támogatását várják
A szárazföldön eddig átlagosan 1,5-2 millió tonnás tempót tartottak a vonatok és a kamionok. A kapacitások csak úgy növelhetők, ha a fuvardíjak egy részét magára vállalja az európai közösség. Szükség lehet továbbá az európai kikötők részleges kompenzálására is az ukrán gabonaterhelés fokozódása miatt, valamint infrastrukturális fejlesztésekre.
„Ez a gabonaszállítás költségeinek jelentős csökkenéséhez vezetne, és lehetővé tenné az ukrán gazdálkodók számára, hogy árufeleslegüket nyereségesen exportálják” – mondta Mikola Gorbacsev. Értsd: a célállomáson tapasztalható végösszeg az árumozgatás reális költségét tükrözné, de a támogatások révén a gabonaárból a korábbinál nagyobb arányban részesülnének az ukrán gazdák, közben valamivel laposabb lenne az európai polgárok zsebe. A magyar gazdák számára az azonban jó hír, hogy a fuvardíjak nem „tüntethetők el”, ténylegesen drágább mostantól az ukrán gabona.
Az export gyorsítására további javaslat az, hogy a kötelező növény- és állategészségügyi ellenőrzéseket az ukrán határon lévő pontokról tegyék át a célország területére. Ukrajna idén mintegy 45 millió tonnányi terményt, továbbá 9-10 millió tonnányi lisztet és napraforgóolajat szeretne kijuttatni a határokon.
