Egy norvég kutatócsapat a NIBIO intézeten belül fenntarthatósági problémákkal foglalkozik, például termőhely- és klímafüggetlen, hatékony termelési rendszereket kutat. Egy Nature-cikk szerint legutóbb a burgonya hidroponikus termesztésével értek el elképesztő eredményeket.
Terméspotenciál
A kísérlet során 35 centi magas és 45 centi átmérőjű műanyagdobozokban, három különböző faroston helyezték el a vízben úszkáló gumókat, és a rendszert két eltérő tápanyagpótlási stratégia mentén, kívülről tápoldatozták. Két burgonyafajtát teszteltek, ezeket kontrollként hagyományos módon is elvetették. Kiderült, hogy vizes közegben akár a szántóföldi hozam négyszerese is kifejlődik, ám a gumók beltartalma nem olyan koncentrált. Szárazanyagtartalmukat az befolyásolta elsősorban, hogy a gyökérzóna mely pontjain és milyen összetételű tápoldatot kaptak.
Beltartalom
A hiproponikus rendszerben „túlságosan jól” hasznosul a nitrogén, a gumók szövete lazább, érettsége kevésbé volt előrehaladott a betakarításkor, mint szántóföldi társaiké. Konvencionális termelésben a gumók nitrogén- és foszfortartalma is alacsonyabb volt, míg a káliumtartalom mindkét rendszerben hasonló volt. A legtöbb mikrotápanyag mennyisége is hasonló volt, kivéve a molibdént, amelyik a vizes rendszerben termelt gumókban volt lényegesen több, és a vasat, amelyik a szárazban. A vízben termesztett burgonya ásványianyag-tartalma akkor hasonlított a leginkább a szárazföldiéhez, amikor a tápanyagokat két különböző gyökérzónában adagolták számára, noha ez 30 százalékkal kisebb hozamokat eredményezett.
Méret
Feltűnőek voltak a gumóméretbeli különbségek a kétféle rendszerben. A hagyományos termelésben a gumók mintegy 80%-át a kisebb méretű, 25-50 g-os kategóriába sorolták, míg a hidroponikus termelésben a gumók egyenletesebb méretűek voltak, és a termés 20%-át a 60 grammnál nagyobb méretű gumók adták. Viszont a gumók alakja 6 százalékban mutatott olyan deformációkat, amik a konyhai feldolgozást alaposan megnehezítenék. Nagyon fontos a tartály színe is, mivel a falán nővő gumók a legkisebb fény hatására elszíneződnek. Három hónapos tárolás után a teljes hidroponikus gumótermés 5 százaléka viselkedett úgy, mint a nedves termőhelyi körülmények között fejlődött szabadföldi társaik, azaz rothadásokra hajlamossá vált.
Kidolgozandó rendszer
A jelek szerint a mennyiség és minőség konfliktusa megkerülhetetlen a világban, ám az a tény, hogy van olyan módszer, amelyik képes a talajtól függetlenül három-négyszeres hozamokat eredményezni, figyelemre méltó. A hidroponikus rendszer úgy működik, mint egy inkubátor: ha kikísérletezik, melyik tápanyagból mikor, hol, mennyire van szüksége a növénynek, akkor a szabadföldihez egészen hasonló krumplikat kaphatunk sokkal nagyobb és állandó mennyiségben.
Ez a cikk is érdekelheti a témában: Van remény, 2025-re elkészülhet a klímarezisztens krumpli.
