fbpx

Vigyázó szemetek keletre vessétek: Románia az új vetélytárs

Írta: MezőHír-2023/04. lapszám cikke - 2023 április 06.

Keleti szomszédunk gyors ütemben fejlődik, amiben az országba áramló jelentős külföldi tőke nagy szerepet játszik. Nem várt lehetőségeket hozott Románia számára az orosz-ukrán háború is. Kell-e tartania a magyar agráriumnak a román konkurenciától? Ezt a kérdést járjuk körbe az MKB Bank–Takarékbank segítségével.

Nettó importőr

Románia mezőgazdasági területe 14,7 millió hektár, ebből 9,4 millió hektárt tesz ki a szántóföld, és a becslések szerint egymillió hektár marad minden évben parlagon. Az ország lakosságának csaknem negyedét foglalkoztatja a mezőgazdaság, de az átlagos gazdaságméret az öt hektárt sem éri el. Ennek ellenére Románia biztosítja az EU gabona- és olajmagtermelésének 10 százalékát, és viharos tempóban jön fel. Keleti szomszédunk az EU legnagyobb napraforgó-termesztője, második legnagyobb kukorica- és szója-előállítója. Ennek ellenére nettó importőr mezőgazdasági termékekből, rendszerint egymilliárd dollár körüli negatív kereskedelmi egyenleggel zárja az évet. Legfőképp kertészeti termékeket, húst és tejtermékeket kell behoznia az országba, miközben gabonákat, olajmagokat és élő állatot visz ki. Ezek az adatok arról árulkodnak: valami baj lehet a feldolgozóiparral. De, mint látni fogjuk, valójában már az alapanyagok megtermelése sem túl hatékony.

Az EU legnagyobb napraforgó-termelői (forrás: nuseed.com)

„A román gazdaság általános fejlettsége elmarad a miénkétől. A Világbank becslése szerint tavaly az egy főre jutó nominális GDP Magyarországon közel 19 ezer dollár volt, ugyanez Romániában mintegy 15 ezer dollár. Viszont ők komoly fejlődési pályát írtak le az elmúlt időszakban, és minden lehetőségük megvan a lendület fokozására is” – kezdi a helyzet bemutatását Héjja Csaba, az MKB Bank és a Takarékbank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának elemzője. A román mezőgazdaság legnagyobb baja az elaprózott birtokszerkezet. Másfelől vannak itt óriásfarmok is, de jobbára külföldi kézben, ami társadalmi feszültségeket szül.

Nagy földek – kevesek kezében

A szocializmus bukását követően itt is végbement a kárpótlási folyamat, ami rengeteg apró birtokot szült. 2019-ben az Eurostat Romániában 3 millió 400 ezer gazdaságot tartott nyilván, ez az összes uniós gazdaság egynegyede (!). Magyarországon nagyjából 400 ezer mezőgazdasági vállalkozás van, beleértve az őstermelőket. Míg a mezőgazdaság csaknem 1,9 millió embert foglalkoztat Romániában, Magyarországon alig 190 ezret. A 2007-ben csatlakozott Románia 2014-ben liberalizálta a földpiacát. Az ingatlanok központi nyilvántartásának és nyilvános meghirdetésének igénye csak ekkor merült fel az országban, mindaddig a „zavarosban halásztak” az üzletfelek. 2015-ben, amikor a hivatalos adatfelvételezés elkezdődött, az EU Bizottság számításai szerint már a román mezőgazdasági terület 40 százaléka (közel 6 millió hektár) külföldi kézben volt, ennek tizedrésze nem is uniós állampolgár tulajdonában. A birtokok 92 százaléka most sem éri el az 5 hektáros méretet, miközben a legnagyobb gazdaság 57 ezer hektárt művel, és arab kézben van. (A világ egyik legnagyobb lucernakereskedője, az Al Dhara rendezkedett itt be többek között a lucernafeldolgozásra.)

A szántók átlagára a földpiac liberalizálása óta Romániában nőtt a leginkább (több mint a háromszorosára), így 2020-ra már meghaladta a magyar földek árát. Ekkor egy hektár szántót átlagosan 7,2 ezer euróért lehetett megvenni a keleti szomszédunkban, míg itthon 4,9 ezer euróért. 2020 nyarán úgy módosították a földtörvényt, hogy a vásárlásnál előnyt élvezzenek a társtulajdonosok, az eladóval rokonságban állók, a szomszédos gazdák, valamint az ültetvények esetében a beruházások finanszírozói, továbbá a 40 év alatti gazdálkodók. A vevő lehet jogi személy is, külföldi is, ha mindezeknek megfelel. A módosítás legszigorúbb része, hogy a megvásárolt területet 8 évig csak nagyon magas illeték terhe alatt lehet továbbadni, nem éri meg üzletelni vele.

Bár 13,5 millió hektárt biztosan művelnek, támogatást csak 9,5 millió hektár után igényelnek a román gazdák, de ez sincs teljeskörűen rögzítve a kataszteri nyilvántartásban, nemhogy a többi. Az uniós pénzek nyomon követése épp olyan nehézkesen megy, ahogy a földtulajdonok regisztrálása. 2019-ben, többszöri figyelmeztetés után Románia hajlandónak mutatkozott a támogatási adatok központosított, lekérhető összegzésére. A Covidra hivatkozva azonban meghosszabbították az adatbázis létrehozásának határidejét. Válaszul az EU 2020-ben 71 millió euró támogatás visszafizetésére kötelezte az országot. (Románia átláthatatlan forráskezelése nem akadályozta meg az uniós döntéshozókat abban, hogy 2021 őszén megítéljék neki a Helyreállítási Alap pénzeit.)

A kis gazdaságméretek meghatározzák a gépesíthetőséget, a hatékonyságot is. Az éves munkaerőegységre jutó termelékenység Németországban, Spanyolországban és Franciaországban 30 ezer euró körül alakul. Magyarországon ennek alig a harmadát tudja megtermelni egy dolgozó, évi 9 ezer euró értéket. A román kollégák azonban az 5 ezer eurós határt is csak alulról közelítik. És bár a gabonatermesztés az erősségük, nem érik el a magyar termelés átlaghozamait (lásd grafikon). Árulkodó az is, hogy a gazdálkodók nagyon rá vannak szorulva a támogatásokra. A hollandok bevételeiből csak 7 százalékot tesznek ki a szubvenciók, míg a bolgárokéban 30 százalékot. Romániában ez az arány 26 százalék, nálunk pedig 23. Azaz minden negyedik-ötödik forint támogatásból származik, és ebben, sajnos, nem sokban különbözünk a román termelőktől.

Rengeteg a kisgazdaság, a legfontosabb állat a birka (forrás: arc2020.eu)

Erős gabonatúlsúly

Nálunk sem tökéletes az állattenyésztés és növénytermesztés egymáshoz viszonyított aránya a megtermelt értékben, 2021-ben 61:32 százalékot tett ki a KSH szerint (a többi mezőgazdasági szolgáltatás volt). Azonban a románoknál ennél is rosszabbak az arányok: 70:30 a növénytermesztés javára, a szolgáltatások elhanyagolhatóan kis hányada mellett. „Magyarán nagyon sok gabonát termelnek, de ezt nem etetik fel az állatokkal. Másfelől nézve ez óriási lehetőséget is rejt. Ahogy Európában az állattartás súlypontja fokozatosan nyugatról keletre helyeződik át, Romániában kiváló takarmánybázisra lehetne alapozni az állattenyésztést – főként, ha ehhez feldolgozóipar is létesülne” – jegyzi meg a banki elemző. Pillanatnyilag a többi uniós ország használja ki Románia gyengeségeit. Legnagyobb beszállítóik a német, lengyel és magyar vállalkozások.

Nagy növekedési potenciál

Mégis joggal fogja el a magyar gazdákat az a szorongató érzés, hogy a románok a sarkunkban vannak. Ha az uniós csatlakozás körüli éveket vesszük kiindulási alapul, akkor a magyar termelés azóta csak 10 százalékkal több terméket állít elő, míg a román 16 százalékkal növekedett (lásd grafikon). A magyar mezőgazdaság lényegesebb mennyiségi növekedésre csak ipari növényekből és gyümölcsökből volt képes, míg a románok több mint megduplázták az ipari növények előállítását, de 50 százalékkal nőtt a gabonafélék volumene is. (A szolgáltatások nagy ugrása az alacsony bázisnak köszönhető.) Ha mindehhez hozzátesszük, hogy egymillió hektár parlagterület még bevonható a termelésbe, plusz a szántóterület 10 százalékát, azaz egymillió hektárt(!) már most is öntöznek, akkor valóban meg kell, hogy remegjen a magyar gazdák térde. Főként, ha hozzátesszük: Románia 2027-ig további 2,1 milliárd dollárt áldoz a csatornák rendbetételére.

A magyar agrárium csak élőállat- és állatitermék-, illetve takarmány-előállításában tudott nagyobb növekedést produkálni a románnál, pedig ezek is szerény fejlődést mutattak a csatlakozást követő évekhez mérten. Ha az egy főre jutó megtermelt érték alakulását történelmi távlatokba helyezzük, akkor is szorongató érzés foghatja el a magyar termelőt. Még ha van is honnan felfejlődniük a román kollégáknak, aggasztó volt látni, hogy a Covid előtti években rendszeresen 10-20 százalékkal teljesítették felül a 2014–2016 közötti számaikat, míg mi ez idő alatt 5 és mínusz 5 százalék közötti mértékben „növeltük” az egy főre eső megtermelt értéket. (Lásd a grafikont.)

A román nemzetgazdaság növekedése idén várhatóan 2,5 százalékos lesz, 2024-ben pedig elérheti a 3 százalékot. Ha van verseny, amelyben Magyarország az abszolút nyertes lenne az egész uniós mezőnyben, akkor az egyértelműen a foglalkoztatottság javulása. Hazánk 2010-ben ezen a téren még a negyedik legrosszabb mutatóval rendelkezett, 2021-re viszont már a nyolcadik legmagasabb aránnyal. Románia ezzel szemben annyi eredményt tudott felmutatni, hogy az utolsó helyről elmozdult hátulról a harmadik pozícióba, pusztán Görögországot és Olaszországot előzte meg. A magyar átlagbérek magasabbak is: itt 438 ezer forint volt a bruttó átlagkereset 2021-ben, míg Romániában 72 lejes árfolyamon számolva 398 ezer forint. (vg.hu).

Új kapukat nyitott a háború

Azt is észben kell tartanunk, hogy 2022 új lehetőségeket nyitott meg Románia előtt. Az orosz-ukrán háború miatt átrendeződtek a kereskedelmi útvonalak, ezzel együtt lendületes logisztikai fejlesztések indultak az országban. Nagyon beszédes, hogy míg az ukrán termékek első számú vásárlója 2019 óta Kína volt, 2022-ben Lengyelország vette át az első helyet, a második legfontosabb partnerük pedig Románia lett. 2,557 milliárd dollár értékben érkezett ide ukrán agrártermék, ami 17-szeres(!) növekedés egyetlen év alatt. Az igényekre Románia a vasúthálózat fejlesztésével és a konstancai kikötő teherbírásának növelésével válaszolt. (Lásd még márciusi lapszámunkban: Így keresztezi a termelői vágyakat végérvényesen a vasút). Az ukrán dunai kikötőkben hajóra rakott termények ugyanis rendszerint csak a romániai Konstancáig utaznak, egy nagyjából 100 kilométeres vízi utat tesznek meg. Ezért Románia 5,3 milliárd lej (434,6 milliárd forint) értékű beruházással fejleszti a kikötőt, amelynek 257 kilométer hosszú vasúti pályáját korszerűsítik, valamint 13 kilométer új vasúti pályát építenek hozzá. Továbbá bővül és megújul a legnagyobb dunai kikötőjük is Galacinál.

Hosszú távú hatása van annak is, hogy sok nemzetközi befektető vonult ki, települt át a háborús zónából Romániába, illetve módosított a befektetési célpontján, így 2022 első kilenc hónapjában harmadával több, 5523 külföldi tulajdonú vállalkozást jegyeztek be 2021 azonos időszakához képest. A hírek szerint a harkivi traktorgyár is Romániában folytatja a működését. Ne feledjük, hogy Ukrajna a vetőmag-előállítás szempontjából is fontos volt a nyugati nemesítőházaknak. Ezek a nemzetközi vállalatok most elsősorban a hibridkukorica-termelésben jártas új partnereket keresnek. Románia az Európai Unió második legnagyobb kukoricatermelője, és tekintve az egymillió hektárnyi öntözött területet, vonzó helyszíne a vetőmag-termeltetésnek. Azt se feledjük, hogy itt nem övezi ellenszenv a génszerkesztést, így amikor eljön az idő, hogy az EU az ilyen fajtákat is köztermesztésre engedi, itt a vállalatok azonnal támogató közeget találnak hozzá.

Gönczi Krisztina, Héjja Csaba, MKB Bank–Takarékbank