Élelmezésbiztonsági szempontból a hagyományosnál jobb lisztet adó búzát hoztak létre a kutatók. A kísérlet a minőségi oldalról nézve sikerült, a mennyiségi oldal még kérdéses.
Beltartalmi módosítás
2021 tavaszán számoltunk be róla, hogy elindulnak a kísérletek egy új, génszerkesztett búzafajtával, amelyikben kikapcsolták azt a gént, amelyik a liszt sütésekor a rákkeltő akrilamid képződéséért felel. Ugyanis egy aminosav, az aszparagin alakul át akrilamiddá a sütés-pirítás során, így az ennek termeléséért felelős gént kellett szabályozniuk a kutatóknak. Azóta elvetették, learatták, lisztté őrölték és feldolgozták a kísérleti búzát az Egyesült Királyságban működő Rothamsted Research kutatói. Ez volt az első szántóföldi kísérlet CRISPR-technológiával módosított búzával egész Európában.
A szántóföldi teszt eredményei szerint a génszerkesztett búzában az aszparagin szintje akár 50%-kal alacsonyabb volt, mint a Cadenza kontroll fajtáé. Tésztáját elkészítve a benne képződött akrilamid mennyisége akár 45%-kal is csökkent a feldolgozás módjától függően. A Rothamsted kutatói nem is kételkedtek a minőségi változtatás sikerében: a gének nemcsak a „lombikban” működnek, hanem szabadföldön is. A szabadföldi termesztést szabályozó törvényjavaslat most van elfogadási fázisában Angliában.
Fontos szerkezetalkotó aminosav
Itt fontos megjegyeznünk, hogy egy dolog a minőség, a másik a mennyiség. Vajon képes lesz a módosított búza legalább közel olyan jól teljesíteni, mint hagyományos társai? Az aszparagin a fehérjék másodlagos szerkezetének kialakításában (pl. a DNS-láncok összekötésében) és membránok képzésében játszik szerepet. Így nehéz elképzelni, hogy fele mennyiségű aszparaginnal ugyanakkora hozamot érjen a búza. Egy kisebb termést megfelelő felárral kell ellensúlyoznia a piacnak – ha a sütőipar és a fogyasztók felkészültek erre.
