Hétfőn érkezett a hír, hogy a magyar kormány nagyon szigorú minőségellenőrzést rendel el az Ukrajnából Magyarországra érkező gabonák esetében. Az indok: a sokkal kevésbé szigorú termelési feltételek mellett előállított import termények letörik az árakat, jelentős versenyhátrányt okozva az Ukrajnával szomszédos országok gazdáinak. De nézzünk őszintén a dolgok mögé!
Nagyon kellett az a kukorica
Ami az ukrán import árletörő hatását illeti, az igaz, ennek alapvető oka pedig a háború, és a szárazföldön nyomott áron menekülő termény. Ami a minőséget illeti, az október végéig beérkező ótermésű ukrán kukoricával semmi baj nem volt, a megkésett betakarítás és a rossz tárolási körülmények először a december elején érkező, új termésű tételekben okoztak fuzáriumos fertőzést. A hazai aflatoxinos, a feldolgozóipar számára kétharmadrészt használhatatlan terméshez képest ez még mindig jobb választási lehetőséget nyújt, nem beszélve arról, hogy csaknem kétmillió tonna kukorica hiányzik a magyar piacról. Az évszázados aszály rendkívüli helyzetet eredményezett az országban, az ukrajnai import nélkül ma az állatok etetése kerülne horribilis összegbe.
Hozzá kell tenni, hogy egész Európát sújtotta a szárazság, a teljes közösség kukoricatermése 20 százalékkal romlott 2021-hez képest. Míg az unió keleti fele Ukrajnából fedezte a kukoricahiányt, addig a nyugati fele Brazíliához fordult. A dél-amerikai országból az év első 10 hónapjában 49 százalékkal nőtt a behozott agrár-élelmiszeri termékek importértéke (5,6 milliárd euró). A közösség második beszállítója, Ukrajna a háború következtében (ennek része az importvámok alóli mentesség is) 81 százalékkal növelte uniós exportját, ami így 4,3 milliárd eurót tett ki. A harmadik helyen Kína állt 3,2 milliárd eurós forgalommal és 68 százalékos értéknövekedéssel.
Az EU összességében 35 százalékkal többet költött agrártermékekre, mint egy évvel ezelőtt. A legnagyobb növekedést a gabonafélék behozatali értékében látni, ami megduplázódott 2021 azonos időszakához képest, de az olajosmagvak terén is 44 százalékos az értékbeli növekedés.
Olajmagból is sok érkezett
Tekintve a magas inflációt, informatívabb, ha a mennyiségi növekedéseket vizsgáljuk. Az EU-ba érkező ukrán kukorica mennyisége 66 százalékkal nőtt október végéig 2021-hez i mérten (ez még az ó termés volt). Az import májusban indult el, és a gabonafolyosó augusztusi megnyitása is rásegített (a tengeren keresztül az uniós államok közül a román, olasz és spanyol kikötők fogadtak nagy mennyiségű ukrán terményt). Ezen kívül sok napraforgóolaj, napraforgó- és repcemag is érkezett Ukrajnából. Az olajmagok ukrán exportját segítette a repcetermés történelmi rekordja, valamint a kikötőkben koncentrálódó növényolajgyárak és elektromos hálózat orosz bombázása, ami feldolgozhatatlanná tette a napraforgómagot. Ezek a termékek a kukoricával együtt a teljes uniós behozatal 70 százalékát tették ki. Az ukrán búza uniós exportja csak szeptembertől kezdett látványosan növekedni.
Nem adtuk a búzát
A magyar gazdáknak tehát júliustól szeptember végéig volt jó piaci lehetőségük eladni a búzát – de nem tették, mivel jobb árakra vártak. Sem belföldre, sem külföldre nemigazán értékesítették a terményt, januártól szeptember végéig 30 százalékkal csökkent a gabonafélék hazai kivitele. Ezen belül az új termésű búza exportja gyakorlatilag megfeleződött, a félmillió tonnát sem érte el a korábban megszokott egymillió tonna helyett – jegyzi meg Pótsa Zsófia, a Gabonaszövetség főtitkára. Ezt követően pedig áresés következett a piacon. (Lásd még júliusi írásunkat: Tárolni, tárolni, tárolni? Csak most ne rontsuk el!)
„A búza esetében különösen fájó, hogy így elvesztettük az exportpiacainkat.Ami pedig a kukoricát illeti, tévedés azt hinni, hogy jobb lesz a helyzet, ha véget ér a háború vagy 8 millió tonnás termésünk lesz. Ukrajna továbbra is vámmentességet fog élvezni az unió részéről, a most kiépült szárazföldi exportútvonalak pedig hosszú távon velünk lesznek. Az eddigi piaci beavatkozások már megmutatták: jobban fáj, ha megpróbáljuk magunkat kivonni a nemzetközi folyamatok alól, mintha alkalmazkodunk hozzájuk” – int a szakember. (Itt jegyezzük meg, hogy az Agrárkamara által képviselt szerveztek is erre a következtetésre jutottak az ársapkák kapcsán.)
Maradt a pozitív szaldó
Mindent egybevetve hazánk és egész Európa is többet költött agrár-élelmiszeripari cikkekre, mint korábban, de tekintve az aszályt és az inflációt, ez nem meglepő. A növekvő import ellenére az EU kereskedelmi egyenlege 48 milliárd eurós pozitívumot mutatott október végén, leginkább a tej- és malomipari termékek, a bor és a sertéshús kivitele húzta felfelé az egyenleget, lefelé pedig a halakra, olajosmagokra (leginkább szója), gyümölcsökre és diófélékre kiadott pénz módosította a mérleget.
Magyarország is megőrizte a pozitív szaldót, de ez kevéssé vigasztalja azokat, akik az aflatoxinos kukoricán és a pehelysúlyú búzán ülnek. Az agrártárca közleménye hivatott enyhíteni a közharagot és elkeseredést, de a minőségellenőrzés szigorításának nincs gyakorlati jelentősége, ezt elvégzik maguk az importőrök. Azt se feledjük, hogy ukrán gabona nélkül 30-40 százalékkal drágább lett volna a hazai takarmánygyártás alapanyaga, ami vagy tovább növelte volna az állati termékek fogyasztói árát, vagy az állattartás (elsősorban sertéshizlalás) fordult volna veszteségbe. Ha ez történt volna, most az állattartók érdekében adnának ki közleményeket, és bizonyára a kiskereskedelmet hibáztatnák a fogyasztói árakért.
