Még mindig csak kullogunk az európai trendek és nagyságrendek után az ökológiai gazdálkodásban, ezért fontos állomás, hogy megszerezte a hivatalos minősítést az első hazai ökológiai fajtakísérleti állomás. A mérföldkő több, mint jelkép: számos hazai ökológiai előállítású faj és fajta jövőbeni sikere múlik azon, hogy teret és lehetőséget kap a bizonyításra objektív kísérletek, vizsgálatok révén.
Nagy jelentősége lenne itthon
A világon 70 millió hektáron összesen 3 millió ökogazdaság működik. Minősítésük lényege, hogy az élelmiszer-előállítás során – növénytermesztők és állattartók – nem, vagy csak szigorúan korlátozott körben alkalmaznak bizonyos növényvédő és talajjavító szereket, hozamfokozókat, műtrágyákat, az állattartók pedig kerülik a mesterséges állatgyógyászati készítmények, teljesítményfokozók használatát. Európában összesen 17 millió hektáron működik ilyen rendszer. Területarányosan olyan országok állnak az élen, mint Liechtenstein (a művelt agrárterület bő 40%-án), Ausztria (26%), Észtország (22%), Svéd- (20%) vagy Olaszország (15%), Szlovákia, Szlovénia (10-11%).
Hazánkban ez az arány alig haladja meg a 6%-ot. Ez különösen azért szomorú, mert a hazai adottságok, növényfajok és -fajták a belföldi igények kielégítésén túl kiválóan alkalmasak volnának akár számottevő exportjelenlétre is a biológiai-ökológiai termékek kereskedelmében. Azokban az országokban, amelyekben az ökológiai átállás jelentősebb teret nyert, hatalmas fejlődés és üzleti forgalom nőtt köré a K+F-aktivitástól és a képzéstől a vetőmag-előállításon át a marketing és a kereskedelem szektoraiban. Magyarországon azért is volna jelentősége ennek az ágazatnak, mert a konvencionális növények versenyében, elsősorban sajnos a takarmány- és nyersanyagáru-kivitelben egyre inkább lemaradunk a szomszédos térségek konkurensei mögött.
Az első hazai ökokísérleti állomás
Mindez azon a tanulságos ünnepi tanácskozáson hangzott el, amelyen az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) munkatársai részvételével felavatták hazánk első ökobesorolású Fajtakísérleti Állomását. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) fertődi intézete ősszel szerezte meg a minősítést. A fejlesztéssel lehetővé vált, hogy a hatóság az ökológiai gazdálkodás elvei alapján beállított kísérleteket végezzen, valamint hatékonyan vizsgálhassa az ökológiai gazdálkodásra különösen alkalmas fajtákat. Az állomás minősítése része annak a folyamatnak, amely követi a Nemzeti Cselekvési Terv azon célkitűzését, hogy az ökológiai gazdálkodás fejlesztésével fellendüljön az ökológiaivetőmag-piac, javuljon az ökológiaitakarmány-hozzáférés. A Nébih jelenleg az ökovetőmag-adatbázisban 13, többnyire zöldségfajt kezel, amelyeknek 22 fajtája van. Az említett, sajnos a teljes hazai agrárterület mindössze 0,04%át kitevő ökológiai vetőmag-előállítás eredménye, hogy az elmúlt 5 évben 20 faj 50 fajtáját állítják elő 1300–2200 hektár területen.
Ez nem éppen válságálló szektor
Az ökoszektor még a mezőgazdaság más szegmenseihez képest is különösen támogatásfüggő, és nagyon érzékeny a különféle (részben globális) kihívásokra (például világjárvány, munkaerőhiány). Jól mutatják ezt az utóbbi 25 év ökoterület-változásai. Az első nagy lendületet az ezredfordulót követő években vette az ökogazdálkodás, amikor 40 ezerről 130 ezer hektárra nőtt az átállt terület, és pár százról csaknem 3 ezerre nőtt az ezzel foglalkozó gazdaságok száma. Attól fogva durván 5–10 éves ciklusokban vesz, illetve veszít lendületet a szektor, mint történt ez például 2014-2015 táján, illetve 2020-ban, amikor a nagy nehezen elért 300-350 ezer hektáros mértékről újra 300 ezer közelébe csökkent az így művelt terület nagysága. Mint a szakemberek többször is megfogalmazták: az ökotermékek piaca sok tekintetben analóg módon „mozog” a luxus, prémium termékekével. Szinte azonnal begyűrűznek ide a különféle logisztikai, gazdasági és időjárási krízisek, és sokéves erőfeszítéseket vetnek vissza.
Jó vetőmag, jó szaktanácsadók kellenek
A zamárdi Nébih-konferencián tartott kerekasztal-beszélgetés résztvevői – Dr. Mikó Péter (ATK Mezőgazdasági Intézet), Allacherné Szépkuthy Katalin (ÖMKi), Várszegi Gábor és Csapó József (Nébih) – úgy vélték, a területnövekedés alapvetően két tényező függvénye. Elsősorban szükség van olyan hazai fajokra és fajtákra, amelyek jövedelmezően és stabilan termeszthetők. Például olyan stratégiai növényekre – elsősorban gabona- és maghüvelyes-félékre –, amelyek nagyobb piaci szerepük révén nemcsak a piac, hanem a nemesítők üzleti érdekeit is kielégítik.
Sajnos ebben a szektorban is létező probléma az, ami a növénytermesztés más kiskultúrás ágazataiban. A speciális, szűkebb piacú növényfajtákra sem a nemesítők, sem a biológiai növényvédelmi eszközök gyártói nem fordítanak pénzt és energiát, hiszen a kisebb forgalom miatt a költséges fejlesztési ráfordítások nem vagy csak nagyon hosszú idő alatt térülnének meg. A konferencia egyik visszatérő, keserű adata eklatánsan rámutat, milyen lemaradásban van az átállt területeken a növénytermesztés. Az ökoterületek döntően (bő 60 százalékban) gyep és legelő besorolásúak. A szűk 300 ezer hektár ökoterületnek csak mintegy harmada szántó, és alig tizede ültetvény. És akkor még mindig ott az ugyancsak kemény kihívás: hogy a szektorban képződő árualap lehetőleg ne nyersanyagként, hanem feldolgozott termékként hagyja el az országot.
A másik fontos kihívás az ökológiai gazdálkodást még mindig övező tájékozatlanság és az ezt enyhíteni képes szaktanácsadói hálózat kialakítása. Az előadók beszámolói szerint még ma is alapvető szintű információhiány, tévhiedelmek tapasztalhatóak a szektorban, sőt, nemegyszer a végfelhasználók, a vásárlók körében is. Ugyancsak hátráltatja a kibontakozást a szaktanácsadói hálózat hiánya, illetve a nem állami, hanem a vállalkozói szektorból érkező szaktanácsadók sokszor megbízhatatlan, üzleti és nem mindig szakmai alapú jelenléte.
Biztos jövője van
Az itthon viszonylag kedvezőtlen adatok és trendek azért is keserűek, mert az idei év új távlatokat nyit meg az ökológiai gazdálkodás előtt. A konvencionális növénytermesztés elszabadult árai – például a nitrogénalapú műtrágyák, az energia- és üzemanyagárak – Európa-szerte arra késztetik a gazdálkodókat, hogy alternatív megoldásokat keressenek. Ugyancsak ezt a trendet erősítik a környezet és a talajok megóvását, javítását célzó európai uniós szabályozások. Az ökológiai gazdálkodás eszköztárában számos olyan eszköz van, amely felvértezi a mezőgazdaságot ezekkel a speciális kihívásokkal szemben.
Az ország vetésterületeihez, adottságaihoz jól alkalmazkodó, az időjárási és más stresszhatásoknak, betegségeknek ellenálló fajok, fajták például várhatóan nagyobb eséllyel kerülnek át a hagyományosból az ökológiai nemesítésűek közé is, mint egyes külföldi fajták. Másrészt az ökológiai gazdálkodásnak eleve részei az olyan megoldások, mint a mechanikai gyomirtás, a talajlazító és nitrogénmegkötő talajtakaró-növények. Ezek hatékony alkalmazása jelentős művelési terhelést, inputanyag-ráfordítási költséget takarít meg a gazdaságoknak.
Ellenálló, jó hozamú fajták
Az ökológiai gazdálkodás során különösen fontos szerepe van a helyes fajtaválasztásnak – erősítették meg az előadók a december 12-i rendezvényen. Olyan, jó ellenálló képességgel rendelkező fajtákat kell előtérbe helyezni, amelyek kisebb kártétel mellett is jól teremnek. Szintén mérvadó, hogy jó legyen a gyomelnyomó képességük, jól tűrjék a mechanikai gyomszabályozást is. További meghatározó kritérium még, hogy a kiválasztott fajta például toleráns legyen az aszállyal vagy akár a nagy mennyiségű csapadékkal szemben is. Ugyancsak fontos, hogy a nemesítés olyan növényeket eredményezzen, amelyek nemcsak a környezeti kihívásokra – például a klímaválsággal járó vízhiányra vagy éppen csapadéközönre – stressztűrőek, de bírják a csökkentett inputanyag-mennyiséget is. Mindezen fajtatulajdonságok vizsgálatára, ellenőrzésére különösen alkalmas a Nébih fertődi Fajtakísérleti Állomásának teljes, csaknem 20 hektáros, öntözhető területe. Eztán az ökológiai gazdálkodásra alkalmas fajták vizsgálata az első ökológiai fajtakísérleti állomáson történhet majd Fertődön.
Jelentős eredmények
A szombathelyi régióhoz tartozó fertődi Fajtakísérleti Állomás már az ökológiai átállás során több megbízást kapott az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézettől. Két éve, ősszel állították be az emlékezetes, 21 fajtás őszibúza-fajtakísérletet. Az öko őszi búza posztregisztrációs kísérlet 2021 őszére kiegészült 26 őszibúza-fajtával és további 6 tönkölybúzafajtával is. Idén ősszel pedig már a kísérlet vetése a hivatalosan átállt ökológiai minősítésű területbe történt. Ennek eredménye azért jelentős, mert így a betakarított termény már ökológiai minősítésű lesz. Kétségtelenül nagy kihívást jelentett rövid időn belül sikeresen megteremteni az ökológiai gazdálkodáshoz szükséges körülményeket az állomáson. A Nébih tavalyi, a hazai ökogazdálkodást segítő Vidékfejlesztési Program ökológiai gazdálkodásra való átállást, ökogazdálkodás fenntartását segítő támogatása révén több fejlesztés, beruházás valósulhat meg, amelyekre szükség van az ökológiai gazdálkodásra való átálláskor. Jelentős részben e támogatásnak köszönhető, hogy megvalósulhat az ökológiai gazdálkodásra alkalmas fajták vizsgálata az első ökológiai fajtakísérleti állomáson, Fertődön – hangzott el a konferencián. Azt is megtudtuk, hogy a folyamat természetesen nem áll meg a fertődi állomással, a következő átállított kísérleti helyszín a mintegy 5 hektáros tordasi állomás lesz.
Kohout Zoltán
