Havonta körülbelül 6,8 millió tonna ukrán termény lépi át az ország határait. A nyomott árak csak részben enyhítik a helyi termelők anyagi gondjait, miközben továbbra is kérdés, lesz-e elég vetőmagjuk tavaszra?
Három nagy probléma
A forint árfolyamerősödése és az új ukrán kukorica rátorlódása az ó termésre folyamatosan 80 ezer forint körüli szinten tartja a magyar határra érkező szállítmányok tonnánkénti árát. Míg az állattartók örülnek ennek a helyzetnek, addig a növénytermesztők dühösek: meddig kell még elviselniük az ukrán kukoricaözönt?
Nos, a tavasz számos akadályt gördít az ukrán termelés elé. Denys Bashlyk, Ukrajna agrárpolitikai és élelmiszerügyi miniszterhelyettese szerint a helyi gazdálkodók három fő problémával szembesülhetnek a tavaszi vetéskor: „Először is a gazdaságok pénzhiánnyal küzdenek. Másodszor nincs elég vetőmagjuk. Harmadszor áramellátási gondjaik vannak.”
A pénzhiány és a raktárkapacitások megcsappanása egyaránt megfeszített terményexportra kényszeríti az ukrán gazdákat, ami mostanra elérte a háború előtti szintet, azaz szárazon és vízen havi körülbelül 6,8 millió tonna termény lépi át a határt. A nyomott árak csak részben enyhítik a termelők anyagi gondjait, miközben továbbra is kérdés, lesz-e elég vetőmag tavaszra?
Import vetőmagból dolgoznak
Az utóbbi évtizedekben olyan óriás vetőmagipari vállalatok települtek be Ukrajnába mint a Bayer, az Euralis, a KWS, a Limagrain, a Corteva, az RAGT, a Remington, a Maisadour. a Syngenta. Ukrajna eddig kalászosból nem szorult import vetőmagra, kukoricából egyre csökkenő mértékben a multinacionális vállalatok helyi jelenléte miatt (a felhasználás mintegy harmada volt import 2017-ben), míg repcéből és napraforgóból meghatározó volt az importhányad.
Az ország 20-szor annyit költ vetőmagra, mint amennyit az exportjuk a konyhára hoz. 2017-ben Ukrajna 66 ezer tonna szaporítóanyagot szállított be, ennek közel a fele kukorica, 35%-a napraforgó volt. 2020-ban a Covid hatására 50 ezer tonnára mérséklődött az ukrán vetőmagbehozatal, de az arányok maradtak. Jobb években (mint 2013 és 2014 volt) Ukrajna csak kukoricavetőmagból beszállít 50-54 ezer tonnát. Ami az exportot illeti, ennek mintegy harmada irányult eddig az EU-ba.
A háború miatt most extrém kevés saját előállítású vetőmaggal rendelkeznek a tavaszi kezdéshez, és ez főként a kukorica terén hoz változást, hiszen napraforgóból eddig is az importra hagyatkoztak. 2017-ben az EU tagállamiból érkezett az ukrán vetőmagimport 52%-a, 19%-a Törökországból és 17%-a az USA-ból. Magyarország – Oroszország és az Európai Unió államai mellett – ide is szállít kukoricavetőmagot, de idén nekünk is jóval kevesebb fémzárolnivaló áll a rendelkezésünkre az aszály miatt.
Lesz pénz, lesz vetőmag
Az EU egészét tekintve jobb a helyzet, de 2023-ban bizonyára nőni fog az Amerikából érkező tételek aránya az ukrán termesztésben. Ismerve az USA adakozó kedvét a hadban álló ország irányába, ezeket akár térítésmentesen is átengedik. A FAO pedig máris bejelentette, hogy 2023-ban 205 millió dollárral tervezi segíteni az ukrán mezőgazdaságot, ebből 100 millió dollár közvetlenül a gazdálkodókhoz érkezne.
Ez a cikk is érdekelheti a témában: Nagy, de veszélyeztetett üzlet a vetőmag.
