Az új újtermésű ukrán kukorica már nem olyan tökéletes minőségű, mint a 2021 évi volt – tapasztalják az importőrök, a hazai viszont takarmánynak is aligha alkalmas. A magyar állattartók számára így igen kevés gabona és fehérjeforrás áll rendelkezésre a futó szezonban. A belföldi árakra is nagy hatása van annak, hogy mennyi kukorica érkezhet még keletről és mennyire számíthat a világ Dél-Amerikából.
Egyre olcsóbb, de egyre rosszabb is
Ukrajnába megérkezett a hó, ami ismét megakasztotta a kukorica betakarítását. A gazdák még mindig nem mondtak le a kint maradt termésről, szárazabb, fagyosabb időben folytatni akarják a csövek szedését. Az állományok közel 40 százaléka még lábon áll, a termés mennyiségére és minőségére vonatkozó becsléseket folyamatosan csökkentik a szakemberek. A magyar importőrök a fuzáriumos tételek emelkedéséről számoltak be az ukrán szállítmányokban.
Ukrajna tengeri kikötőiben a múlt héten 226 dollárért (90,5 ezer Ft) rakták hajóra a kukoricát és 420 dollárért (168 ezer Ft) a szójababot. A kukorica dömpingszerűen menekül az országból a rendkívül gyér tárolási lehetőségek miatt, Odessza azonban – az orosz bombázások következtében – egyre kevésbé használható. A vasúton érkező szállítmányokat már 192 dolláros tonnánkénti áron (77 ezer Ft) átadják a határon.
Bár a háborúnak köszönhetően még néhány hónapig ömleni fog Európára az ukrán kukorica, ebben az időszakban rendszerint már minden szem a dél-amerikai betakarítási és vetési adatokra figyel.
Argentínában gyenge a termés
A múlt héten Argentínában 30-35 °C-os hőség uralkodott a földeken, kevés esővel, ami megakadályozta a szója- és kukoricavetés befejezését. December 7-ig a tervezett 16,7 millió hektár 37 százalékán sikerült végezni a fehérjenövénnyel, ami 20 százalékkal kisebb terület a tavaly ilyenkorinál. A szójavetések negyede rossz állapotban van, kétharmada tűrhető, és csak 11 százaléka van jó kondícióban. Tavaly ebben az időpontban az állományok 78 százalékát sorolták a jó kategóriába.
A múlt héten a kukoricavetések 7,3 millió hektárt foglaltak el Argentínában, a tervezett munka harmadát végezték el a farmerek, de ez az ütem csak 7 százalékkal marad el a múlt évi mögött. Az állományok ötöde van jó kondícióban, tavaly ez az arány 85 százalék volt. Az aszály nemcsak a vetést nehezíti, de rontja a sok szélességi körön átnyúló ország búzatermését is. Az aratás a vártnál hamarabb fog befejeződni, de az eddigi adatok alapján idén csak fele annyi búza (12 millió tonna) lesz Argentínában, mint tavaly volt.
Brazíliára számíthat a világ
Eközben Brazília északi és középső részét rendszeresen öntözik rövidebb esők. Délen jóval kevesebb csapadék hull, itt sokkal többre lenne szüksége a stresszes kukoricának. A szójaállományok országszerte jó állapotban vannak. Az előzetes becslések szerint idén november végéig Brazília szójababexportja 10 millió tonnával alulmúlja a tavalyi teljesítményt, 76,8 millió tonna lehet. Szójadarából viszont 25 százalékkal többet szállított a külpiacokra a tavalyi mennyiségnél, november végig 19,2 millió tonnát. Kukoricából ennél is sokkal élénkebb a kivitel: az első 11 hónapban 38,5 millió tonnát exportáltak (+90%), az év végéig akár meg is duplázhatják a tavalyi eredményt.
A múlt héten a brazil kukorica exportára 256,5 dollár (102,5 ezer Ft) volt, három hete meglehetősen stabilan tartja magát. A szójababot 575 dollárért (230 ezer Ft) rakták hajóra. Amíg van elérhető ukrán termés, Európa azt fogja preferálni.
