A Portfolio Agrárszektor konferenciájának záró szekciója a földpiac körül forgott. A Cseszlai István (NAK Biztosításközvetítő Kft.) által moderált kerekasztal-beszélgetésen kiderült, hogy a földárak növekedését a termelés jövedelmezősége és a hivatalok szigora korlátozhatja, de nem állíthatja meg. A befektetői körök továbbra is erős versenyben vannak a földekért a gazdákkal, fontos volt újabb fékeket beépíteni a tulajdonosi és bérleti rendszerbe.
Fékezni kellett a drágulást
Idén sokkal kevesebb földért sokkal több pénzt költöttünk el – hangzott el –, 2,8 millió forint egy hektár termőföld átlagára, míg 2019-ben kevesebb, mint egymillió volt, ugyanakkor a korábbi 140 ezer hektárról 80 ezer hektár körülire csökkent a forgalom. Mint arra Cseh Tibor András, a MAGOSZ megbízott főtitkára rámutatott: az inflációnak semmi köze a földárakhoz, más szempontok mozgatják a piacát. 2020-ban 3% infláció mellett 10%-ot emelkedtek a földárak, és ez fordítva is működik.
Rozsi József, az Agro-Sükösd Kft. ügyvezető igazgatója 3300 hektár bérleménnyel a háta mögött vallja, hogy a haszonbérleti díjat és a föld értékét egyaránt a megtermelhető jövedelem nagysága határozza meg, ezért nem is aranykorona-érték szerint, hanem az adott terület termőképessége alapján fizetnek bérleti díjat, a kettő nem ugyanaz. A gazdálkodó úgy véli, nem fog megállni a földárak emelkedése, hiszen magasak a földalapú támogatások, növekszik a föld jövedelemtermelő képessége, és szűk a kínálat is – bár igaz, hogy Nyugat-Európához mérten, ahol szinte nulla a földforgalom, a magyar földpiac még élénknek számít. Megjegyezte: egy-egy település legnagyobb földhasználói a helyi bérleti díjakra is nagy hatással vannak. A többi gazda vagy igazodik ehhez, vagy a földtulajdonos átviszi a földjeit a jobb fizetési hajlandóságú, hatékonyabban működő gazdaságba, ami automatikusan birtokkoncentrációhoz vezet.
Felvetődött, hogy a földárak emelkedése az utóbbi években már akkora volt, hogy elszakadt a jövedelemtermelő képességtől, magyarán ezt a földárat már nem lehet kitermelni. Ez a spekulatív, befektetői érdeklődésnek is köszönhető, és éppen ez indokolta, hogy az Agrárminisztérium a földárak és haszonbérleti díjak terén gátak beépítését kezdeményezze a jogszabályokba. Andréka Tamás, az Agrárminisztérium államtitkára kiemelte, hogy a kifüggesztett árakat a földhivatal minden esetben a helyben szokásos árakhoz mérten fogja megvizsgálni, és minden 10%-nál nagyobb eltérést alá kell tudni támasztani. Utalt arra is, hogy az állattartók a szomszédos földhasználót is megelőzhetik a földhöz jutásban, amennyiben 20 km-en belülről jelentkezve igazolni tudják a takarmány iránti extra igényüket. Ugyanakkor elismerte, hogy a magyar ügyvédek és igazságügyi szakértők rendkívül kreatívak, a jogalkotónak folyamatosan reagálnia kell a megoldásaikra.
Fehérebben érkezik az adómentes jövedelem
Sövényházi Balázs, a Veszprém megyei Agrárkamara elnöke szerint a legutóbbi jogszabálymódosítások kiküszöböltek egy sor problémát, ami föld árának területi, térbeli és időbeli eltéréseiből adódott, de úgy látta, amíg nem éri retorzió azt a szakértőt, aki a helyben szokásos ártól való 400%-os eltérést próbálja meg szubjektív súlyozással igazolni, addig mindig lesznek próbálkozások az áreltérítésre. Örvendetesnek nevezte, hogy egy-egy szerződés tartalmi-formai hibái most már a felülvizsgálat korai szakaszában kiderülhetnek, és azt, hogy a felére (30 napra) rövidült a kifüggesztés időtartama. Segítséget jelent a gazdálkodóknak, hogy a mostanihoz hasonló vis maior helyzetekben csökkenthető a bérleti díj. Arra is látott példát, hogy vis maior-igazolás hiányában is érvényesíteni tudta egy összezáró gazdaközösség a díjcsökkentést a tulajdonossokkal szemben. Kiemelte, hogy a bérleti díj megfizetése már nem lehetséges készpénzben, ez is fehéríti ezeket a jövedelmeket.
Andréka Tamás ezzel kapcsolatban halkan megjegyezte, hogy történelmi hiba volt a rendszerváltáskor elválasztani egymástól a földtulajdont és a -használatot, ennek következménye az, hogy ma a földbérleti díj az egyetlen jövedelem, ami adómentes Magyarországon. Úgy vélte, a befektetői kör továbbra is élénken érdeklődik a föld iránt, termelői oldalon pedig egy vélhetően jobb évjárat teremtheti meg a javuló anyagi lehetőségeket a földvásárláshoz. Mindent egybevetve jövőre a termőföld átlagára már 3-3,1 millió forint körül lesz, és nagyobb lesz a mozgás a földpiacon, amiben lényeges szerepe lesz az osztatlan közösben létrejövő adásvételeknek.
Mindenki helyezkedik
Cseh Tibor András néhány veszélyre is felhívta a figyelmet. Az elővásárlási jogban az állattartók javára történt módosítás egyeseket trükközésre csábíthat, ezt kiemelt figyelemmel kell követni, lehet, hogy szükség lesz az állattartó fogalmának szigorúbb definíciójára. Utalt rá, hogy a Hajdúságban már annyiba kerül a föld, mit Brandenburgban, holott a termelés jövedelmezősége a közelében sincs annak. A befektetési célból megvett földeken mindenképpen keresni akarnak a tulajdonosok, ám észben érdemes tartani, hogy a volt haszonbérlőnek egy éven át előhaszonbérleti jogosultsága van, keményebb tárgyalások jöhetnek a felek között. Az osztatlan közösben tapasztalható élénk adásvétel pedig annak a jele, hogy a termelők is helyezkednek, minél nagyobb tulajdoni hányaddal igyekeznek bent lenni az ingatlanban.
Lásd még a témában: Ezért drágul a termőföld.
