Argentin kutatók csaknem 20 évet fordítottak egy aszálytűrő, de normál körülmények között is jól teljesítő búza megalkotására. Céljaikhoz a napraforgóból kölcsönöztek egy gént, azaz GMO-t alkottak. Most a globális élelmezésbiztonsági nehézségeket lovagolnák meg a HB4 búza elfogadtatására.
Az éghajlatváltozás, az ellátási lánc működési zavarai és a geopolitikai feszültségek a búzatermesztésre is hatnak, a globális készletek pedig 10 éves mélyponton állnak. Ezért megnőtt az igény a bőtermő és a kedvezőtlenebb körülmények között is jól teljesítő búzafajták iránt. Az egyik megoldást a magas termésbiztonságú, génmódosított búzafajták jelenthetik – vélekednek az argentin kutatók. Ám a humán élelmezés szempontjából kulcsfontosságú gabonához csak óvatosan szabad hozzányúlni. A fogyasztók jelentős része elutasítja a genetikailag módosított élelmiszereket, így aztán a malmok sem mutatnak érdeklődést az ilyen gabonák iránt.
Nemcsak aszályban teljesít jól
Mindez nem rettentette el az argentin kutatókat, akik közel 20 évet töltöttek el egy új, aszálytűrő fajta megalkotásával, amelyik kiváló vízhasznosító képességét egy napraforgóból kölcsönzött génnek köszönheti. A Bioceres Crop Solutions génmódosított HB4 búzája az elmúlt két évben már több dél-amerikai országban is termesztési engedélyt kapott, és elhárultak előtte a fogyasztási akadályok Ausztráliában és az Egyesült Államokban. Frederico Trucco, a Bioceres vezérigazgatója úgy véli, a HB4 a következő években számos kulcsfontosságú búzatermelő országban kereskedelmi forgalomba kerülhet.
A Bioceres szerint a szárazságtűrő HB4 búza korlátozott vízellátás mellett átlagosan 20%-kal magasabb termésátlagra képes, mint egy hagyományos fajta. Trucco szerint a HB4 másik előnye – szemben az egyéb, kedvezőtlen körülményeket jól tűrő fajtával –, hogy ez a búza nemcsak extrém viszonyok közt teljesít jól, hanem a normál évjáratokban is. Ez nem jellemző tulajdonság az intenzív technológiára nemesített fajták között. „Olyan búzát akartunk, amelyik minden időjárási forgatókönyv esetén megbízhatóan teljesít. Ha csak aszályban működne, akkor nagyon kis termőkörzetre korlátoznánk a bevethetőségét.” – fogalmaz Trucco.
A Bioceres szerint a GM-búza előnyei megmutatkoznak a takarónövényes technológiákban is, ahol a főnövény a legújabb big data-elemzések szerint termésdepressziót szenved a takarónövény víz- (és tápanyag) felhasználása miatt. A technológia elsősorban az USA-ban terjed, ahol magas a GMO-k társadalmi elfogadottsága is. Dalton Henry, a US Wheat Associates politikai lobbistája szerint az amerikai farmerek nyitottak a GM-búzára, és vannak olyan fontos exportpiacok, amelyek elfogadnák ezt az újítást. A búzaszövetség embere szerint a tavalyi aszály után, ami az USA két igen fontos termőkörzetét sújtotta, minden gazdálkodó tisztában van a szárazságtűrő képesség előnyeivel.
Kérdéses a herbicidtolerancia hatása
Az Egyesült Államok a világ ötödik legnagyobb búzatermelője és harmadik legnagyobb exportőre, ráadásul egyre inkább aszállyal küzd. Az argentinok szerint itt jók az esélyek a HB4 helyi elfogadtatására. Főként, hogy az észak-amerikai molnárok szövetsége (NAMA) közleménye szerint: „Növekszik a kereslet a fenntarthatóan termelt búza iránt, amely kevesebb vizet, műtrágyát, üzemanyagot és egyéb inputot használ fel, ugyanakkor az aszály csökkentette a búzatermést az Egyesült Államokban és szerte a világon. Az olyan szárazságtűrő búzák, mint a HB4, segíthetnek a globális ellátási kihívásokban.”
Itt jegyezzük meg, hogy a herbicid-felhasználásban éppen ellentétes eredményt hozhatna a HB4, hiszen ez is toleráns a glufozinát hatóanyaggal szemben, ami az eddigi tapasztalatok alapján a globális gyomirtó felhasználásának növekedését eredményezi. Különös aggodalomra ad okot, hogy egy totális gyomirtóval szemben ellenálló búzával azokban az országokban, ahol ugyanilyen kukoricát és szóját termesztenek, egész évre általánossá válna a környezetet terhelő herbicidnyomás. Trucco szerint a búzatechnológia nem igényli a totális gyomirtószert, a HB4 herbicidtoleranciája pusztán annak köszönhető, hogy ezt használták genetikai markerként a napraforgógén beültetésekor.
Kinek adható el?
Argentína, Dél-Amerika legnagyobb búzatermelő és -exportáló országa 2020 októberében engedélyezte a HB4 búzát köztermesztésre és élelmezési célra. Mivel az argentin búza legfontosabb piaca Brazília, ezért kulcsfontosságú volt, hogy ott is elismerjék a GM-búza fogyaszthatóságát, ami egy év múlva meg is történt. A malomipar azonban a fogyasztói elvárásokra hivatkozva azzal fenyegetőzött, hogy leállítja az argentin búza vásárlását. Az engedélyezést követő lakossági felmérés azonban kimutatta, hogy az emberek közel 70%-a nem aggódik a GM-búza miatt, így az argentinok bíznak az előre lépésben a köztermesztésben is.
Kolumbia szintén engedélyezte a HB4 búza fogyasztását. Ezt követően az argentinok Ausztráliát vették célba, hiszen az ottani klimatikus viszonyok miatt kevés a búza hozama és nagyok évjárati kilengések. Ausztrália is jóváhagyta a HB4-ből készült liszt humán célú felhasználását, és már a köztermesztés engedélyezési eljárása zajlik. A másik nagy fegyvertény az USA farmereinek meghódítása lenne a brazil kutatók szerint, ehhez előbb egy sor helyi kisparcellás és nagyüzemi kísérletben kell bizonyítania a HB4-nek. Az USA egyelőre csak fogyasztásra, termesztésre még nem engedélyezte a GM-búzát.
A kereskedők ugyanis aggódnak: az Egyesült Államok (és Ausztrália) leghűségesebb vásárlói között ugyanis ott vannak például a japánok, akik szigorúan elutasítják a GMO-kat, és egy-egy ilyen tétel bekeveredése a normál szállítmányokba az egész rakomány visszautasítását eredményezi. Trucco azonban biztos abban, hogy a rendelkezésre álló gabonavizsgálati technológiával a 0,001%-os GMO-tűrésszint fenntartható.
Trucco bizakodó Egyiptom fogadókészségét illetően is, ahol a közel-keleti malmokat üzemeltető Al-Hazaa Investment Group vezérigazgatója szerint „eljött az idő, hogy fontolóra vegyük ezt a lépést. A Covid-járvány, az orosz-ukrán háború és az éghajlatváltozás ráirányítja a figyelmet a globális gabonaellátási lánc sérülékenységére és a meglévő mezőgazdasági területek minél hatékonyabb hasznosítására.” Trucco arra is emlékeztette a befektetőket: bár ez a technológia lassan kezdi el visszatermelni a kutatásba fektetett pénzt, de aztán évtizedeken át folynak be a licenszdíjak. A Monsanto Roundup Ready szójája (azaz a glifozát gyomirtóra rezisztens szója) 1994-ben került forgalomba Argentínában, de a szabadalma csak 2014-ben járt le.
