A felhőszakadások és árvizek mossák ki az ausztrál búzaszemekből a fehérjetartalmat, pedig a termés mennyisége kiválónak ígérkezett. Most döntően takarmány minőségű gabonára számítanak a helyiek.
Dél: kiváló mennyiség gyenge minőségben
Az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériuma (USDA) szerint Ausztrália 34 millió tonna búzát termelhet idén, amiből 27 millió tonna jutna exportra. Ez lenne a valaha mért harmadik legjobb terméseredmény a déli félteke legfontosabb búzaexportőrénél. Csakhogy Kelet-Ausztráliában szakadatlan esőzések és áradások rontják a kalászos minőségét, nagy része már csak állati takarmányozásra lesz alkalmas a szakemberek szerint. Ez megemeli a kenyérgabona értékét: az étkezési és takarmány minőség között folyamatosan nyílik az árolló.
Mindeközben az eurobúzához hasonló, alacsonyabb fehérjetartalmú termény vásárlására is nagyobb hajlandóságot mutat a piac, ami a szakértők szerint azt jelzi, hogy a vevők gyenge felhozatalra számítanak javító búzából, ezért igyekeznek időben lekötni a „minden célra alkalmas” tételeket.
Észak: magas fehérjeszázalék, jó kínálat
Emlékeztetésként: az északi féltekén az idei aratás apróbb, gyakran túl magas fehérjetartalmú búzaszemeket eredményezett, a sütőipar számára extrém gluténtartalommal. Igaz ez az Oroszország déli területen betakarított tavaszi búzákra is, ezért idén az oroszok és a franciák is a megszokottnál magasabb fehérjeszázalékkal tudják áruba bocsátani a termésüket. Orosz beszámolók szerint 1984 óta először fordult elő, hogy 14,5 százalékos fehérjetartalmú búzával is találkoztak aratáskor. (A magyar aszály extrém koncentrált búzaszemeket eredményezett, lásd cikkünket: Tízből nyolc búza elbukott a sütőipari teszten.)
Hozzátesszük: az északi és déli országok exporttételei normál esetben nem keverednek a nemzetközi piacon, mindenki a hozzá legközelebb eső nagy importőröket szolgálja ki: Ausztrália elsősorban a Fülöp-szigeteket és Indonéziát, illetve Kínát, míg Európa Afrikára és az arab országokra koncentrál.
