A komposztteát varázselixírként emlegették, amely erősebbé teszi a növényeket, s azok így gyorsabban érnek, jobb ízűek és magasabbra nőnek. Bár ezeknek az állításoknak némelyikét kis fenntartással kell fogadni, a komposztteának valóban vannak előnyei.
Mi az a komposzttea?
A komposztteákat leginkább a szilárd komposztanyagok folyékony változataiként lehetne definiálni. Anyagtartalmukat tekintve oldható növényi tápanyagokat és hasznos mikroorganizmusok komplex közösségét tartalmazzák. Különböző internetes forrásokból számtalan „legjobb” recepthez lehet hozzájutni. De valójában minden komposzttea elkészítése úgy kezdődik, hogy a komposztot vízben keverik, a növényi tápanyagok és mikroorganizmusok kinyerése érdekében. A vízben kimosódik a komposzt tápanyagainak egy része, mikroorganizmusok és az úgynevezett humátok. Ez utóbbiak jelentősége abban áll, hogy például segítik a növényeket a jobb tápanyag-felhasználásban. A komposztteát régóta használják „light” műtrágyaként.
Az utóbbi években a komposzttea hívei a folyadék tápanyagot biztosító képességéről a benne lévő mikroorganizmusokra helyezték át a hangsúlyt. Az egészséges talajokban és komposztokban élő mikroorganizmusok védelmet nyújthatnak a betegségek, különösen a gyökérbetegségek ellen. A baktériumok által dominált teák felgyorsíthatják a nitrogén megkötését a talajban, és elősegíthetik a káros rovarokkal szembeni ellenálló képességet. A komposztteák a talajban is felgyorsíthatják a bomlást, különösen a szívósabb, fásabb anyagok esetében. A folyékony teák alkalmazhatók talajáztatásként, lombpermetként vagy öntözőrendszerbe juttatva is. A keveréket a gazdák önmaguk is elkészíthetik, de a hazai piacon számos gyártó/kereskedő kínálatában szerepelnek ilyen termékek. Így minden gazda önmaga döntheti el, hogy „gyárt” vagy vásárol.
Hogyan készül?
Azok kedvéért, akik azon gondolkodnak, hogy önállóan készítik el az igényeiknek megfelelő mennyiségű és minőségű komposztteát, röviden taglaljuk a gyártási elveket. A folyadék elkészítésének két eltérő módja van: levegős és nem levegőztetett. A levegőztetett, más néven aerob komposzttea pontosan az, aminek hangzik: hagyományos komposzttea, amely növelt mennyiségű oxigénnel van elkeverve. A levegőztetett komposztkivonatokat ugyanis aktívan levegőztetik különféle, erre alkalmas eszközökkel (ez lehet például a megfelelő méretű, az akváriumoknál használt levegőztetőberendezés is vagy bármilyen más eszköz).
Az elmélet szerint, ha a mikrobák gyorsan elhasználják az oxigént, az anaerob körülményeket kezd kialakítani. A komposzt levegőztetése gyorsabban állítja elő a jó organizmusok populációit, és megakadályozza a nem várt baktériumok megjelenését. A műveleti idő hozzávetőlegesen 24–36 óra. Az elkészítés után a folyadékot mihamarabb (javasoltan 2–4 órán belül) ki kell juttatni a földre vagy a növényre, mert gyorsan megjelenhetnek a nem a gazda barátainak számító baktériumok. A fentiekből következik, hogy a nem levegőztetett verzió esetén a mikrobák sokkal gyorsabban felélik a vízben oldott oxigént.
Azoknak, akik nagyobb területen szeretnének komposztteát használni, és az ehhez szükséges mennyiséget önmaguk szeretnék előállítani, érdemes lehet megfontolniuk a komposztteagyártó berendezés beszerzését. A komplett rendszer a hazai piacon – megfelelő szakmai támogatottság mellett – beszerezhető. A kereskedelemben kapható, kész komposztteák technikailag biztonságosabbak a „házi” készítményeknél, mert mentesek a rossz baktériumoktól. A „gyári” komposztteák ára széles sávban mozog. 20 literes kiszerelésben találhatunk terméket 10 ezer forint alatt és 30 ezer forint felett is.
Hogyan kell alkalmazni?
A szakirodalmat forgatva, illetve a gazdák által követett gyakorlatot vizsgálva szembetűnik, hogy igen széles skálán mozog a teára vonatkozó hígítási javaslat. Vannak, akik a vízzel történő 1:1 arányt tekintik az optimálisnak. Mások arról számolnak be, hogy a folyadék nagyobb hígításnál, például1:4, sőt 1:10 aránynál is jól teljesít. A komposztteát közvetlenül a talajba lehet juttatni, vagy lombpermetként is használható. A lombtáplálás leginkább a beteg vagy fertőzött növények egészségének javításában segít. A valódi eredmények eléréséhez egynél több kijuttatásra van szükség, és a legtöbben legalább kéthetes ismétlést javasolnak
Az aktív felhasználók véleménye szerint a komposztteák előnyei még gyengébb talajon is jelentkeznek, ha a teát a talaj javítására használják. Kimutatták, hogy a komposzt segíti a talajban a tápanyagok megtartását, javítja a hozzáférhetőségüket, növeli a gyökeresedés mélységét, és elnyomja a gyökérbetegségeket. A komposzttea, kiterjesztve, ugyanezeket az előnyöket nyújtja, ebben rejlik a népszerűsége. Hiszen ki ne javítana inkább egy hektár talajt az ajánlott 100–180 liter folyékony készítménnyel, ahelyett, hogy 2–10 tonna komposztot kellene felhordania erre a területre?
Azt viszont fontos megjegyezni, hogy a komposzt és a komposzttea nem ugyanaz, mennyiségileg és minőségileg különböznek. A komposzt nagy része főleg szénvegyületekből származik, amelyek a hasznos mikroorganizmusok fő táplálékai. A komposzttea viszonylag keveset tartalmaz ezekből a széntartalmú „tápanyagokból”. A komposztok és komposztteák jótékony mikroorganizmusai a legtöbb talajban eleve jelen vannak, és gyorsan elszaporodnak, ha megfelelő mennyiségű és minőségű tápanyaghoz jutnak. Amennyiben a talajban nincsenek jótékony mikroorganizmusok, az valószínűleg azt jelenti, hogy a körülmények nem optimálisak a számukra. Amennyiben ezeken a feltételeken nem javítunk, úgy minden hozzáadott mikroorganizmus elpusztul. A kész komposztteát távol kell tartani a közvetlen napfénytől, mert csak így kerülhető el a mikrobapopuláció UV-károsodása. A legjobb eredmény érdekében célszerű a folyadékot szobahőmérséklet körüli szinten tartani.
Az érem másik oldala
Ahogyan sok más gyakorlat esetén, így a komposzttea kapcsán is kialakult két tábor. Az egyikbe a folyadék elkötelezett hívei és felhasználói tartoznak. A másikba pedig azok, akik kissé szkeptikusan közelítenek a témához. Az utóbbiak ellenérvei között szerepel többek között az, hogy a tea előállításához használt kis mennyiségű komposztban lévő tápanyagok csupán kisebb része marad a folyadékban, ami ráadásul egy nagyobb területre kerül kijuttatásra. Továbbá nincs sziklaszilárd bizonyíték arra, hogy a tea használatával valóban nagyon magas mikrobapopulációkat lehet létrehozni, valamint kevés az ellenőrzés a baktériumok típusai felett, tételenként, miközben fennáll a kórokozó-populációk kialakulásának a kockázata, az eredeti komposztban lévő szervezetektől függően. Mindemellett felmerül a kérdés, hogy valóban van-e értelme a mikrobapopuláció felépítésének, ha nincs elég szerves anyag a talajban ahhoz, hogy megérkezésük után táplálja őket? Ezzel szemben a komposzttea-használók egészségesebben fejlődő növényekről és nagyobb termésről számolnak be.
Végső értékelés helyett
Dr. Linda Chalker-Scott, a Washington University docense azt mondta, hogy nincs „ezüstgolyó”, vagyis minden talaj- és talajegészségügyi, valamint növényegészségügyi problémát egyszerre és maradéktalanul megoldó eszköz. De azt ő is elismerte: bizonyos növények esetén kimutatható, hogy a komposzttea képes elnyomni a kórokozókat.
Noha az aktívan levegőztetett komposztteák nem feltétlenül jelentenek csodaszert minden növény betegségre, hatékony eszközt kínálhatnak a talaj mikrobapopulációjának megerősítéséhez, valamint a növény betegségekkel és rovarokkal szembeni ellenállásának növeléséhez. Ahol már megfelelő a talaj szervesanyag-tartalma, ott fokozhatja a bomlási aktivitást és a növények tápanyag-elérhetőségét. Gyors eszközt jelenthet a műtrágyák és növényvédő szerek által károsított mikrobapopulációk újjáépítésére. Habár a tápanyagtartalmuk szerény, az általuk képviselt folyadék forma a tápanyagokat a növény számára azonnal hozzáférhetővé teszi.
Komolyan kell azonban venni a kórokozókkal és a lombozatra történő kijuttatás változó hatékonyságával kapcsolatos aggodalmakat, főként a nem kereskedelmi forgalmú vagy nem zárt technológiában készült komposztteáknál.
SZERZŐ: CZÉKUS MIHÁLY
