Francia anyavállalat széles körű genetikával
Milyen lehetőségei vannak egy komoly nemesítői háttérrel rendelkező vetőmagos cégnek, ha más versenytársakhoz képest jóval később jelenik meg a hazai piacon? Milyen területeken érték el eddig a legjobb eredményeket, illetve mit gondolnak a következő szezonról – Sík Imrével, az RAGT Vetőmag Kft. országigazgatójával a cég budaörsi irodájában beszélgettünk.
– Az ország egyik elismert vetőmagcégének élén áll. Gyermekként mert volna erre fogadást kötni?
– Erre természetesen nem, de a szakmához – elsősorban kertészeti irányból –mindig is vonzódtam, szakközépiskolában, majd a felsőfokú tanulmányaimnál is ebbe az irányba mentem tovább. Olyan szerencsés időszak volt ez az életemben, hogy már a szakközépiskolában, Gyulán, a kertészeti technikumban egy nagyon jó baráti társaság jött össze, és mindannyian ezen a szakmai vonalon tanultunk tovább, még a másoddiplomát is párhuzamosan szereztük. Ez a baráti társaság egyébként a mai napig megvan, mindenki a termelésben dolgozik, mint agronómus vagy növényvédő mérnök.
– Önnek hogyan alakult az egyetem után a szakmai élete?
– A mezőgazdasági kereskedelemben helyezkedtem el, mellette volt egy kevés termelési feladat és szaktanácsadás is – legnagyobbrészt szántóföldi kultúrákban, általános szántóföldi növényeknél. De 14 éve már itt vagyok az RAGT-nél, 2008-ban promóterként kezdtem, majd egy év múlva lettem alkalmazott. Ezt követően területi képviselő, majd régióvezető lettem, lassan két éve pedig országigazgató vagyok – Békés megyéből, Mezőberényből költöztünk Budapest mellé, hogy naponta be tudjak járni a budaörsi székhelyű központi irodánkba. A feleségem, aki sokáig a helyi pálinkamanufaktúrát vezette, szívesen lett részese ennek a kalandnak, két kisgyermekünknek azonban kicsit nehezebb volt az óvoda- és iskolaváltás.
Az RAGT itthon és a világban
– Mit érdemes tudni az anyacégről?
– Francia anyavállalatról van szó, amely családi vállalkozásként indult, majd szövetkezeti formát vett fel több mint 100 éve, ebből lett a mai vállalat. A legfontosabb tevékenysége a vetőmag-nemesítés, -előállítás és -forgalmazás. Kukoricakultúrában jelentős szerepet játszott egy új gyomirtási techológia megalkotásában, amely nem más, mint a Duo System. A technológiának köszönhetően számos nehezen irtható egyszikű gyom, többek között a szulfonil-karbamid-rezisztens fenyércirok is könnyen irtható. Az RAGT nemesítette ki a hibridet ehhez, a BASF-fel közös fejlesztőmunka során. Emellett több ilyen speciális nemesítési irányvonalat is képvisel a cég kukoricánál, napraforgónál, ciroknál is. Nagyon fontos irány a stressless technológia, amelynek célja, az olyan kukoricahibridek nemesítése, amelyek az átlagosnál jobban tolerálják a száraz, stresszes időszakokat. Ugyancsak irány a korai egyöntetű csírázás, kelés és a nitrogénhasznosítás növelését segítő nemesítés. Az innovációk bővülésével stabilan magas hozamokra és kiemelkedő beltartalmi paraméterekre képes genetikát sikerült létrehoznunk, amellyel számos feldolgozó cég érdeklődését felkeltettük. Nem véletlenül kezdett a Nestlé az RAGT-vel közös szójanemesítési programba. Az anyacég sok olyan növény nemesítésével is foglalkozik, amelyeket Magyarországon nem forgalmazunk, de van olyan is, amit például nem a leányvállalat, hanem más kereskedőcég értékesít. Ilyen például a szója, vagy a kalászosok közül az őszi búza, tavaszi árpa és a durum is. Hogy egy fajtanevet említsek, például az RGT Planet, amelyik az egyik legnépszerűbb tavaszi árpa Európában, a legnagyobb felületen értékesítik. Az RAGT egyébként a kalászosoknál Európában a legnagyobb szereplő. A vállalat központja ugyan Franciaországban van, de világcég, hisz Argentínától Ausztráliáig van értékesítése, működnek leányvállalatai.
– Ezen a területen miért nincs kalászosban Magyarországon ennek megfelelő piaci részesedésük?
– Másokhoz képest később léptünk piacra, 6 éve kezdtük el egyáltalán beállítani a Magyarországi kísérleteket, kiszelektálni a megfelelő fajtákat, amelyek egyébként nagyon jól adaptálhatók a hazai viszonyokra. Ez persze nem csoda, Csehországban van ennek a szegmensnek a kutatási központja, ahol hasonló a klíma, mint a miénk. Fontos feladatunk lesz a következő években, hogy kalászosokban is ugyanazt az ismertséget és pozíciót elérjük, mint kukoricában vagy napraforgóban.
– Ez utóbbiaknál milyen eredményeket értek el hazánkban?
– Magyarországon a két legnagyobb területen termesztett növény a kukorica és a kalászosok, 1-1 millió hektárral, utána kb. 700 ezer hektárral a napraforgó következik. Leányvállalatunk indulásánál a kukoricát és a napraforgót céloztuk meg először. Ez a két növény, ahol először vált nélkülözhetetlenné a hazai piacon az RAGT. A korábban a kukoricánál már említett Duo System mellett népszerű például a napraforgóban a Clearfield és Clearfield Plusz rendszerünk, vagy akár az Express toleráns hibridjeink. De hogy egy kicsit pontosabban a kérdésre válaszoljak, a kukorica és napraforgó tekintetében is a legnépszerűbb nemesítőházak közé tartozunk. A Duo System technológiában pedig magasan piacvezető az RAGT. Fajtakínálatunkban fontos szerepe van a ciroknak; Magyarországon ez még viszonylag kis piac, ahol mi az első két legnagyobb szereplő között vagyunk. Hasonló a pozíciónk a szójában is, nem véletlen ez persze, ahogy korábban is említettem, hogy a Nestlé az RAGT nemesítését, kutatását választotta. Olyan nemesítési eredményeket vár tőlünk, hogy az új szójáink még ízletesebbek legyenek a szójatejtermékeikben, a fehérjéinket jól fel tudják használni, és még inkább az emberi ízlésnek megfelelővé tudják tenni a szójaalapú kínálatukat. Ne hagyjuk ki a repcét sem, ahol persze nem mi adjuk el a legtöbbet a piacon, de minden éréscsoportban nagyon jó potenciállal rendelkező hibridünk van, nagyon erős a portfóliónk.
Csapat
– Mekkora csapattal dolgoznak kinn a területen?
– 18 fős az értékesítőcsapat. A korábbi vezető, Lontsák János szerencsére megértette az anyavállalattal, hogy mennyire máshogy működik Magyarországon a vetőmagpiac, és ez alapján kell a csapatot kialakítani. Csak összehasonlításképpen: Olaszországban 3 képviselővel el tudják látni a munkát.
Amikor új kollégákat választunk a céghez, a jelentkező nagyon erős szakmai háttérrel kell hogy rendelkezzen. Szinte minden kollégánk rendelkezik másoddiplomával is. Legtöbbünk növényvédelmi mérnök, de olyan kolléga is van, aki az alap agrárképzést követően vetőmagtermesztő vagy épp vízgazdálkodási szakon végzett. Amikor kimegyünk egy termelőhöz, fontos, hogy a kolléga jó rálátással bírjon az egész szakmára. Figyelünk a képzésre, fontos, hogy akár a támogatások terén is otthonosan mozogjanak a munkatársak. Ha új kolléga jön, akkor meg kell néznünk, hogy mennyire felkészült, és mennyire tud ebbe a „családba” beilleszkedni. Nem elég csak a katalógust felmondani…
– Hol dől el egyébként, hogy minek a kereskedelmét végzi a leányvállalat, és mi az a genetika, amit külsős cég képvisel?
– Ez anyavállalati döntés. A kalászos és a szója kereskedelme alapvetően más, mint a többi vetőmagé. Más a felület, más a logisztika.
– Nagyon erős versenytársaik vannak a piacon. Mi lehet itt az a plusz, amivel az RAGT felhívhatja magára a figyelmet?
– Talán a legnagyobb előnyünk az, hogy az RAGT élen jár bizonyos nemesítési eredményekben. Ilyen például a szárazságtűrésre szabott nemesítési irány, a Stressless is megemlíthető itt vagy a Duo System. Sok olyan újdonsággal jövünk a piacra, amely jó eredményekkel kecsegtet Magyarországon.
Kutatási háttér
– Milyen az RAGT kutatási háttere?
– Sok országban van beállított kísérletünk. A nemesítési feladatokat jórészt az R2N cég végzi, amelynek hazánkban is van telephelye. Így Magyarországon ugyanúgy végzünk kísérleteket, szelektálást, amit egy külön csapat támogat részünkről is. Az ország teljes területén tevékenykednek partnerek, akikkel ezt együttműködésben végezzük. Az R2N mellett ahhoz, hogy mindenféleképpen a legjobb genetikákat válasszuk ki, két kolléga is segíti a munkánkat. Mózes Petra a kalászost, szóját, zöldítő keverékek forgalmazását tartja kézben, és a hazai felületekre a legjobbakat választja ki, míg fejlesztőkollégánk, Szemerits Balázs pedig az őszi káposztarepce-, napraforgó-, kukorica- és cirokkultúrában felel ugyanezért a feladatért.
Problémák, eredmények
– Az elmúlt 2-3 év nem volt egyszerű – Covid, ellátási problémák, háború a szomszédban. Önök hogyan élték meg ezt az időszakot?
– Önmagában a pandémiánál, amin reményeink szerint már túl vagyunk, az első kérdés az volt, hogy hogyan tudjuk az ellátást megoldani. Az európai vezetők az élelmiszerrel kapcsolatos teendőkre szerencsére nem szabtak korlátokat. Ha más nem közlekedhetett, az agráros szakemberek akkor is nyugodtan mehettek – a mezőgazdaság nem állt meg akkor sem. Nekünk nagy biztonságot jelentett, hogy az RAGT franciaországi előállítása mellett a ceglédi DPMG Rt. területein is komoly vetőmag-előállítás folyt, innentől kezdve az első sokk után kiderült, hogy a feldolgozás rendben van. Emellett segített az is, hogy mi mindig nagyon korán próbáljuk megrendelni és beérkeztetni a vetőmagokat, amit akkoriban még inkább előre vettünk. Így nem volt fennakadás.
– Az idei évük hogy alakult ebből a szempontból?
– Logisztikai szempontból sima évet zártunk, pedig forgalmunk nőtt kukoricában, napraforgóban, cirokban is. A következő év az időjárás miatt nehezebb lesz, mert a termesztett növények között átrendeződés is várható. Nem jók a termésátlagok, és ez a vetőmag-előállításra is rányomja a bélyegét. Persze a vetőmag-előállítást csak öntözött körülmények között végezzük, de ez még így sem volt egyszerű feladat idén. A francia anyavállalat a legnagyobb előállító, így a mi ellátásunk teljesen stabil.
– Ilyen extrém körülmények között hogy szerepeltek a fajták, hibridek? Mit tapasztalnak, milyen a hangulat a gazdáknál?
– Kezdjük a második kérdéssel – hát, utóbbi nem túl pozitív… Előfordult már olyan év, hogy nem sikerült a kukorica, de akkor jól teljesített a napraforgó, a kalászos. Ez az év olyan volt, hogy rosszul indult a repce, és utána a búza országosan még gyengébb lett, a kukorica pedig teljes káosz. Mindemellett a napraforgó is mélyen alatta teljesített az eddigi átlagoknak. Persze a gazdák tudják, ahogy, amikor nekik nem sikerül, akkor a vetőmag-előállítás sem megy olyan gördülékenyen. Mindenki várja az új árakat, hisz a műtrágya, a szállítás, a munkaerő is sokat drágult egy év alatt. Az árakat még nem ismerjük, de mire megjelenik a lap, szerintem épp gőzerővel fog menni a piac. Annyi biztos, hogy ez az év mindenkinek nehéz volt, a szokásokhoz képest szerintem el fog tolódni a vetésterület. Úgy gondoljuk, hogy repceterület tovább csökken, mert a rengeteg kivont növényvédő szer miatt egyre nehezebb megfelelő növényvédelmet biztosítani ennek a kultúrának. Ezenkívül az őszi csapadékkal a korábbi években sok gond volt, így sokszor hátrányból indult a repce; a három évvel ezelőttihez képest hozzávetőlegesen megfeleződött a területe, ami jelentős csökkenés. Az őszi árpa termőterülete már tavaly is erősen nőtt, itt inkább a vetőmag mennyisége a limit, de általában a kalászosok vetése is nőni fog. A tavasziak közül a kukorica területcsökkenése várható, ezt talán nem is kell nagyon magyarázni – azért olyanra nem nagyon emlékszünk, hogy hazánk behozatalra szorult ebből a terményből. A napraforgó nyertese lehet ennek a visszaesésnek, és a cirok is előtérbe kerülhet. De igazából itt a vetőmagmennyiség fogja meghatározni, minek mekkora lehet a területe.
Mindig bejön a nehéz szezon…
– Milyen szezont vár?
– Mindig nehéz szezont várunk, és ez általában be is jön… Minden év más, mindig más problémával kell megküzdeni. Nehéz lekövetni, hogy a piac egyre korábban indul el, még mielőtt a vetőmag betakarítása befejeződne. Ez egyre jelentősebb probléma. Korábban december elejéig nem jött ki árlista – idén pár napja, szeptember közepén már kiküldte a partnereknek az egyik versenytárs a friss árlistáját. Mi mindenesetre felkészülten várjuk a startpisztoly eldördülését.
Szerző: Fodor Mihály
