Soha nem látott mélyponton a magyar cukorrépaterület

Írta: Gönczi Krisztina - 2022 október 18.

Az USDA jelentése hosszan foglalkozik az európai cukorpiaci helyzettel, kitérve az izocukorgyártás nehézségeire is. Hazánkat érzékenyen érinti a téma.

cukorrépa-betakarítás
A kampány novemberben ér véget (forrás: Szombathelyi Televízió)

A hazai cukortermelés 80 ezer tonna volt tavaly, idén pedig 60 ezerre mérséklődhet a haszon.hu szerint. Várhatóan a cukorfogyasztás negyedét sem tudja előállítani 2022-ben a magyar cukoripar. A kukoricából készülő izocukor számára azonban éveken át bőséges alapanyag termelődött az országban, mígnem az aszály és a háború tönkre tette az alapokat. A helyzet egész Európát tekintve rossz, a bajok 5 éve sűrűsödnek.

2017 óta áll a bál

Az EU cukorkvótarendszerének megszűnését követően, azaz 2017 óta 200 ezer hektárral (-12%) csökkent az uniós cukorrépaterület, és eddig 11 cukorgyár zárta be a kapuit. Az alacsony cukorár, a száraz időjárás, a peszticidek zsugorodó palettája (lásd következményként 2020-ban a répa sárgaság vírusának pusztító hatását) nehezített pályát teremtett a cukorrépatermelés számára, ezt idén a termelési költségek drasztikus emelkedése is kísérte. Igaz, a 27 tagállamból 15 felmentést kapott a neonikotinoidos csávázás tilalma alól, de az idei kampány csak közepes termést hoz Európában. Legfeljebb 16 millió tonna répacukor készülhet, 300 ezer tonnával kevesebb, mint tavaly – írja az USDA.

A cukorrépatermesztés jövedelmezősége a leghatékonyabb, legkedvezőbb klímával rendelkező országokban is csökkent az utóbbi években, ami a gazdálkodókat arra késztette, hogy más növényekre váltsanak. A Covid beütése és az alternatívaként vethető kukorica árának meglódulása csak fokozta az elfordulást a répától, a helyzetre az orosz-ukrán háborúval elszabaduló energia- és inputárak tettek pontot.

magyar cukorrépaterület
Soha nem volt ennyire kicsi a magyar cukorrépaterület (forrás: KSH)

A Covid kitörése óta a cukorgyárak kétségbeesetten emelték a cukorrépa felvásárlási árát, hogy lépést tarthassanak a kukorica drágulásával, de a jelentés szerint túl későn és a szükségesnél kisebb mértékben. (Más kérdés, hogy sok választásuk nem volt, mivel a kimeneti árakat sem tudták érdemben növelni a Covid és a háború alatt.) Nem tesz jót a cukorgyártásnak az EU belső piacán alkalmazott háromféle regionális árszint sem. A differencia oka az egyes régiók eltérő répacukorkínálata, de az mégis abszurd, ha a hektáronként 85 tonnát betakarító Spanyolországban 28 százalékkal drágább a cukor, mint a 82 tonna/hektáros Franciaországban, vagy ha a magyar határ egyik oldalán 25 százalékkal többet kínálnak a répabeszállítóknak, mint a másik oldalán. A regionális árak szétnyílása a jelentés szerint a déli régiók kevésbé hatékony répacukor-gyárainak kedvez, ami kontraproduktív az unió cukorellátása szempontjából.

regionális cukorárak EU
Szétnyíló cukorárak az EU-ban (forrás: EU Bizottság)

Nyerscukrot kell behoznia a gyárnak

Maguk a gyárak nemcsak alapanyaghiánnyal, de az energiaköltségek emelkedésével is küzdenek, 2022/23 folyamán újabb feldolgozó üzemek zárhatnak be a jelentés szerint. Az EU cukorfogyasztása átlagosan alakul, nyerscukorból nagyjából 1,3 millió tonna behozatalára lesz szüksége a közösségnek, ami a tavalyi szintnek felel meg, de a közösség készletei a szezon végére a 2020-as szint alá esnek, nagyjából egymillió tonnára.

Hazánkban az osztrák Agrana tulajdonában álló Magyar Cukor Zrt. 4,8 milliárd forint értékű, fele részben pályázati forrásból finanszírozott, két évig tartó beruházást végez, melynek keretében megújulnak a bepárló, a szaturációs és centrifugaállomások, valamint cukorhűtőt és új porcukorcsomagoló gépet vásárolnak. A modernizációtól a fajlagos energiafelhasználás és a feldolgozásnál keletkező veszteségek csökkentését várják – mondta el az igazgató, Kovács Gergely. A kapacitások kihasználása érdekében idén import nyerscukrot is finomítanak.

Az izoglükózgyártás is bajban

Idén egy erős kezdést követően megtorpant az EU izoglükóz-termelése, ami a háború kitörését követő termelésiköltség-növekedéssel függ össze. Emelkedett minden energiahordozó ára, illetve az alapanyagként beszerzendő kukorica és búza ára is. A jelentés szóvá teszi, hogy hazánkban 2017-ben megnyílt tiszapüspöki üzem aligha tudja kihasználni gyártási kapacitásait, ami nyilvánvalóan ront a várható üzemi eredményen.

A tiszapüspöki KALL Ingredients Kft. évi bő félmillió tonna kukorica feldolgozására képes, emellett Szabadegyházán az osztrák-amerikai tulajdonban üzemelő Hungrana Kft. 1,2 millió tonna és az ír tulajdonban álló, dunaföldvári Pannonia Bio Zrt. is ugyanennyi kukorica érkezését várná. Ez összesen 3,9 millió tonna, ami több, mint amennyi kukorica idén terem hazánkban. A gyárak kapacitását nyilván nem a mostanihoz hasonló évjáratokra tervezték, korábban sorozatban hoztuk a 8 millió tonnás országos termésmennyiséget.

Az EU az emelkedő mezőgazdasági termelési költségeket egyrészt egy félmilliárd eurós azonnali támogatással kompenzálta, másrészt felmentést adott egyes zöldítési követelmények alól (lásd az ugarok bevethetősége). Lehetővé tették azt is, hogy a tagállamok csökkentsék a biokomponens bekeverési arányát az üzemanyagokba. A zavartalan takarmányellátás érdekében az importált termékekben fellelhető szermaradékokra vonatkozó elvárásokat is csökkentették. Mindezektől azt várták, hogy javítják a mezőgazdasági termékek kínálatát, ezáltal csökkentik a fogyasztói árakat. Ez valószínűleg így is történt, de a magas infláció elmosta ezeket a kis pozitív hatásokat.

Lásd még a témában: A cukor eddig csak szelíden drágult.