Az őszi búza kísérletek, csakúgy, mint maga a búza, mindig is kiemelt figyelmet kaptak fejlesztői munkánk során. Nemcsak azért, mert a magyar emberek emocionálisan is az élethez, a megújuláshoz és a „mindennapi kenyerükhöz” kötik, hanem azért is, mert szakmai-partneri körökben ez iránt nyilvánul meg a legnagyobb érdeklődés, és azért is, mert Vállalatunk e növény termeltetésében, forgalmazásában kiemelt szerepet vállal. Talán a búzakísérletekben érvényesül leginkább a fajtaismeret szerepe, hiszen a legjobban vizsgázók közül kerülnek ki az IKR Agrár Kft. saját termeltetésű és exkluzív forgalmazású fajtái.
Ennek tudatában készítettük elő a 2021/2022-es évi kísérleteket is, melyeket 7 termőhelyen, 7 megbízható és hűséges termelő partnerünknél állítottunk be a Dunántúlon Bácsán, Hobolban és Reménypusztán, Kelet-Magyarországon pedig Hajdúböszörményben, Biharnagybajomban, Debrecenben és Végegyházán. Ezúton is köszönetünket fejezzük ki a sok segítségért a kísérletekkel kapcsolatos munkálatok, valamint a júniusban megtartott bemutatók során. Köszönet illeti annak a 15 nemesítőháznak a képviselőit is, akik velünk készségesen együttműködve, bizalommal adták át megmérettetésre az általuk is ígéretesnek tartott, már ismert, vagy éppen a legújabb genetikájukat képviselő fajtajelöltjeiket. Nagyon bízunk abban, hogy úgy a kísérleti gazdák, mint a nemesítők is megtalálják a kísérleti eredményekben az általuk is hasznosítható információkat.
A fajtasorokban 48 fajta szerepelt minden kísérletben, így beszámolónkat ezek eredményeire építjük. Megjegyzendő, hogy a 48 fajtából 16 vadonatúj, először került vizsgálatra, tehát a búza esetében is látszik a nemesítői aktivitás. Két helyen, konkrétan Bácsán és Reménypusztán még néhány Tradisco és Osijek nemesítésű vadonatúj fajtajelölt vizsgálatát is vállalták, ezek eredményeiről az adott kísérleti beszámolókban adtunk számot.
A terméseredményeken kívül búza esetében különösen fontos néhány beltartalmi, minőségiparaméter, mint például a fehérjetartalom, a sikértartalom és a hektoliter-tömeg vizsgálata is. A betakarítások során vett mintákból ezek a vizsgálatok a birtokunkban lévő „Mininfra” készülékkel meg is történtek, kivéve a végegyházi mintákat, melyek vizsgálatára lapzártáig még nem kerülhetett sor.
A repcénél már ismertetettekhez hasonlóan a búza számára is egy különlegesen száraz évjáratról beszélhetünk. Itt azonban még élesebben elvált a Nyugat- és Kelet-Magyarország egymástól, mert míg a Dunántúlon néha-néha megáztak a földek a tavasz folyamán, addig Kelet-Magyarországon alig esett 100 mm csapadék januártól a betakarításig. Erről tanúskodik a közölt grafikon, amin jól látszik, hogy a 3 dunántúli kísérlet terméséhez viszonyítva a 4 kelet-magyarországi erősen le van maradva.
A legnagyobb, 8,7 tonnás átlagtermést Hobolban mértünk, amit a példás „ellátáson” és gondozáson kívül a mély fekvésű, jó víztároló képességű talaj is elősegített. Itt kaptuk az egyetlen 10 tonna feletti termést is, konkrétan 10,2 t/ha-t a Socade CS fajta esetében. Hobolban rajta kívül még 15 fajta ért el 9 t/ha feletti termést, köztük a már ismertek közül a Rubisco, a Princess, a Chevignon és a Stromboli, az újak közül pedig az SY Rocinante, a Montecristo és a KWS Ultim. A hoboli mellett a bácsai (7,6 t/ha) és a reménypusztai (6,8 t/ha) termésszint is elismerésre méltó, hiszen itt is 150–180 mm nagyságrendű csapadékhiányt szenvedtek el. Bácsán kiugróan jól szerepelt az Obiwan és a KWS Criterium mellett a GK Arató, az LG Absalon és a Reciprok. Reménypusztán a Complice és a Pibrac újra bizonyított, de mellettük a GK Arató, az Orloge, az SY Exaltation és a Passion, valamint az új KWS Sphere jeleskedett. Továbbá nagyon jól mutatkoztak be a csak itt vizsgált új Tradisco fajták és fajtajelöltek (UN5125, Archason, Orloge, Comilfo, Tamborello, Greco) is.
A legkisebb termésátlag (2,767 t/ha) Biharnagybajomban alakult ki, ami érthető is, ha figyelembe vesszük az őszi csapadék- és talajviszonyok miatti késői vetést, és a betakarításig jellemző, brutálisnak mondható aszályt.
Öröm az ürömben, hogy a minőségi értékek szokatlanul magasak – az elmúlt években alig láthattunk ilyen értékeket! –, ami a minőséget jelentő komponensek magas koncentrációjára utal a kevesebb termésben.
Értékelésünkben megosztottuk a kísérleteket, és termésszintenként külön értékeltük, mert a magas és az alacsony termések „összemosásával” elveszítettük volna a lényeges információkat.
Az adatokból megállapíthattuk, hogy kevés az olyan fajta, mely minden termésszinten a legjobb, de legalábbis a jók között teljesít, de találtunk ilyeneket is a GK Szereda, a Montecristo, a Sofru, a Comilfo, az Orloge, a Pibrac és a Passion esetében. Kifejezetten a magas termésszinteken terem jól az SY Rocinante, az Obiwan és a KWS Ultim, a magas és a közepes termésszinteken is jó a GK Arató, a Stromboli, a Sonatine CS, a Complice, a Chevignon és a Cameleon, az alacsony termésszinteken pedig az Axaro, a Tamborello, az LG Apilco és a Casador.
A legkiegyenlítettebb teljesítményt, azaz a legkisebb eltérést/szórást mutatják az Mv Felleg, a GK Szereda, a Passion, a Cameleon az Aloisius és az Artemis fajták.
A továbbiakban a magas termésszintű kísérletek összegző eredményeit ismertetjük két okból is: egyrészt ezekről rendelkezünk komplett adatsorokkal (a minőségi paramétereket is beleértve), másrészt a jövőre tekintve abban bízunk, hogy a technológiák fejlődésével és a termesztési gyakorlattal összhangban a magas termésszint lesz az irányadó.
A 3 legjobb kísérlet összesítése alapján a termésátlag 7,7 t/ha, mely a 8,453 t/ha maximum (SY Rocinante) és a 6,174 t/ha minimum (Artimus) értékek között alakult ki. A 48 fajtából 14 ért el 8 t/ha feletti termést, 31 fajta adott 7 és 8 t/ha közötti termést, és csak 3 nem érte el a 7 tonnát. A legjobbak között az új SY Rocinante és az SY Exaltation, az RWA-tól az Obiwan és a Sofru, a KWS-Bétamag-tól az új KWS Ultim és a Stromboli, a Lidea Seeds-től a Montecristo, a Sonatine és a Socade CS, az Agromagtól a Princess, a Tradisco-tól a Comilfo és az Orloge, valamint a GK Arató és a GK Szereda szerepel.
A fehérjeértékek is magasak, az átlag 13,3%, régen nem kaptunk ilyen jó értékeket. A legjobb értékek 14%-osak vagy afölöttiek (Artimus, Aloisius, Mv Felleg, Orloge), míg a legalacsonyabbak a 12,4–12,7% közötti Lidea Seeds fajtái (Socade CS, Montecristo, Somtouso CS), de csak egy fajta nem éri el a malmi minőség határértékét, a 12,5%-ot. A legjobbak között találjuk még a Tamborello (Trad.), a GK Csillag és a GK Déva (GK), a Monte Carlo és a Rubisco (RAGT), a 2 új RWA-fajtát (Ruler, Axaro), valamint az LG-től az Airbus, az LG Amstrong és az LG Absalon fajtákat. A termés- és a fehérjetartalom között felfedezhető a negatív összefüggés. Ezt egyébként az is bizonyítja, hogy a legszerényebb termésű Biharnagybajomban kaptuk a legmagasabb értékeket, 18,9%-os átlaggal!
A sikértartalom szorosan korrelál a fehérjetartalommal. A 48 fajta átlagos sikértartalma a 3 dunántúli kísérletben 28,8%, mely a 31,9% maximum és a 26,3% minimumérték között alakult ki. A rangsor nagyon hasonló a fehérjetartalom szerint ragsorhoz, ami bizonyítja a 2 tulajdonság közötti erős pozitív összefüggést. Ezek szerint sikértartalomban is a legjobban a Saatbau Linz fajtái (az Artimus és az Aloisius), a GK fajták, konkrétan a GK Csillag, a GK Szereda és a GK Déva, a martonvásáriak közül az Mv Felleg és az RWA által forgalmazott Ruler és Axaro. Ezek mind 30% feletti sikért produkáltak. 29%-os vagy afölötti sikérrel alig maradnak el ezektől a Rubisco és a Monte Carlo (RAGT), a Pibrac (SY), az Airbus, Absalon, Amstrong LG fajták.
A 3 legjobb kísérlet átlagában a hl-tömeg is magas, átlagosan 78,8 kg/hl. 12 fajta átlagos értéke nagyobb 80-nál, és csak 3 fajta nem érte el a szabványban előírt 76-os értéket. A legjobbak között az SY Rocinante és az SY Starlord, a Ruler, az Axaro és a Sofru (RWA), a GK Arató és a GK Csillag, az Artimus (SL), az Airbus és az LG Absalon (LG), valamint a Somtouso CS találhatók. A hl-tömeg és a termés közötti enyhe ellentétes irányú a kapcsolat, azaz a nagy hl-tömegekhez általában kisebb termések tartoznak, de itt is találunk kivételt, pl. az SY Rocinante, a GK Arató, a Sofru, a KWS Criterium vagy a Passion esetében, ahol a nagy termésekhez magas hl-tömegek is társulnak.
Összességében elmondható, hogy a nehézségek ellenére az elmúlt búzatermesztési ciklusban is kaptunk hasznos információkat a kísérletekből. Újra bebizonyosodott, hogy a nemesítők teszik a dolgukat, és évről évre új genotípusokat állítanak elő, melyek egy vagy több tulajdonságukban felülmúlják a korábbiakat. Szerencsére olyanok is születnek, melyek kimagasló alkalmazkodóképességgel bírnak, mert a különböző termésszinteken (különböző termesztési viszonyok, technológiák között) is megbízhatóan jól teremnek.
Manapság a termőképesség mellett a minőség is (újra!) egyre fontosabbá válik, így a magas fehérje- és sikértartalom vagy a hl-tömeg hozzáadott értékként vehető figyelembe. S bár általában a termés és a minőség negatív összefüggést mutat, vannak korrelációtörő fajták, ahol a kimagasló termőképességhez kiváló, de legalábbis elfogadható minőség társul. A fajták termése és fehérjetartalma szerinti pozícióit elemezve örülhetünk, hogy a már korábban termeltetésre és forgalmazásra kiválasztott fajták zöme – a Complice, a Pibrac, a Rubisco, a Princess, a Chevignon és a Stromboli – az idei év kedvezőtlen viszonyai között is kiállta a próbát, és jól teljesített. Mellettük pedig felfedezhettünk olyan új fajtákat, melyek az elkövetkező évek népszerű és keresett fajtái lehetnek (GK Arató, GK Szereda, Passion, SY Rocinante, KWS Ultim, Montecristo, Orloge és Comilfo).
Szeretném felhívni a figyelmet azonban arra, hogy döntéseinknél nem szabad csak egy ilyen extrém év eredményeire támaszkodni, mert sajnos a Gazdák sok esetben hajlamosak csak az utolsó évre, az utolsó benyomásokra emlékezni, pedig a megalapozott döntésekhez legalább 2-3 év eredményeit célszerű figyelembe venni a fajtaválasztáskor is.
A jelenlegi helyzetben általában a gabonafélék, ezen belül az őszi búza piaca rendkívüli módon felélénkült, a termény keresettsége és eladhatósága minden eddiginél nagyobb. Mindez természetesen felhajtó erő a terményárakra, így a jövedelmezőségre is. Érdemes tehát tisztában lenni az elérhető fajtaválasztékkal, az egyes fajták igényeivel és megkülönböztető értékeivel. A fajta szerepe főleg a magas szintű, intenzív termesztési viszonyok között meghatározó, márpedig a fejlődés egyre inkább ebbe az irányba tart.
A fajtán kívül érdemes még a napjainkban kritikus tényezővé váló tápanyagpótlással és az abban szóba jöhető, az IKR Agrár Kft. kínálatában is szereplő új megoldásokat keresni, mint pl. a mikrobiológiai készítmények, N-megkötő és a talajban lévő tápelemek hasznosulását elősegítő gombák. A megfelelő fajtaválasztás – még a legjobb genetikával is! – csak a technológia együttes fejlesztésével hoz biztos eredményt. Arra biztatnám termelő partnereinket, hogy legyenek nyitottak az új fajták, az új technológiák iránt, járjanak el a fajtabemutatókra, hallgassák meg a nemesítő és egyéb fejlesztő cégek képviselőit. Hacsak kis területen is, de próbálják ki az új termékeket, hogy a döntéseikben a saját tapasztalataik is helyet kapjanak.
Vetőmagigényükkel forduljanak bizalommal az IKR Agrár Kft. Vetőmagkereskedelmi Igazgatóságának munkatársaihoz vagy területi képviselőinkhez: www.ikragrar.hu/kapcsolat.
dr. Kiss Erzsébet fejlesztési tanácsadó
