A hírek szerint sem Nyugaton, sem Keleten nem lesz jó az idei burgonyatermés, a legszerencsésebb országok átlagos hozamokkal és összterméssel „dicsekedhetnek”. Hazánkban teljesen kikophat a termelésből ez a népélelmezési cikk.
Az átlagos a legjobb eredmény
A hosszú és szokatlanul száraz nyár után az északnyugat-európai burgonyatermelők szakmai szervezete, az NEPG úgy becsüli, hogy régióban 7-11 százalékkal csökken a termés idén, annak ellenére, hogy a növény területe 3,2 százalékkal nőtt. Leginkább a belga és a francia gazdaságok szenvedték meg az idei hőséget a térségben, a franciáknál 20 százalékos is lehet a terméskiesés.
Kelet-Európában pedig a románoknál lehetséges 10 százalékos hozamcsökkenés az EU legutóbbi becslése alapján. Ebben az országban éves szinten 3-4 millió tonna burgonya terem, de már tavaly is csak 2,7 millió tonnát tudtak a tárolókba hordani. A 2012. évi aszály idején 2,5 millió tonna alá esett a kibocsátásuk, ezt idén könnyen alulmúlhatják.
A legnagyobbak
A FAO adatai szerint Németország éves szinten 10-12 millió tonna burgonyát szokott előállítani, és ezzel az EU legnagyobb termelője. Idén gyenge-átlagos termésmennyiséget várnak a helyi szakemberek, ami elsősorban a termőterület bővülésének köszönhető, az átlaghozamok ugyanis nagyot estek az aszályban. A teljes burgonyaterület a tavalyihoz képest 8 ezer hektárral nőtt, megközelítve a 267 ezer hektárt, de az átlaghozam 5 százalékkal a sokéves átlag alatt maradt, és 9 százalékkal kisebb a 2021. évinél. Az össztermés így 10,3 millió tonna lehet a becslések szerint – egymillió tonnával kevesebb a tavalyinál.
Franciaországban jellemzően 7-8 millió tonna krumpli terem egy évben. A betakarítási kampány félidőben jár. Augusztusban arról szóltak a hírek, hogy az aszályban akár másfélmillió tonna potenciális termést is elveszíthetett a francia gazdaság. A lengyel termelők mintegy 8 millió tonna burgonya előállítására képesek. Idén itt is kevesebb mennyiséggel kalkulálnak, mint az előző szezonban, noha az átlaghozam nagyjából a megszokott lehet. Hollandia is nagy termelőnek számít, évi 6-7 millió tonna krumplit takarít be, és a környező országoknál kevésbé terhelte meg az idei aszály. Vélhetően a szokásos mennyiséget tudja betárolni.
Árak, költségek, termelési kedv
Apropó: tárolás. Az energiaköltségek emelkedése miatt senki nem akarja a portékát hosszan tárolni, ez időlegesen magas kínálatot okoz a piacon. A sofőrhiány és a fuvardíjak kihatnak arra, hogy milyen irányt vesznek a szállítmányok, továbbá fizetőképesnek kell mutatkoznia a kiszemelt célállomásnak. A holland kereskedők bíznak a kelet-európai keresletben, hiszen a térségben zuhan a belső termelés. Hazánkban 10 éve mélyrepülésben van az ágazat.
Ami a jövőt illeti, szomorúak a kilátások. Szeptember végén Észak-Európában az átlagos burgonyaár 25 euró/mázsa volt, a német gazdák 26 euróért (109 Ft/kg) tudták eladni a termést. Ez csak annak fényében szép, hogy tavaly még mindössze 14 eurót ért 100 kiló krumpli. A jegyzések alapján 2023. áprilisig nemigen akar moccanni a burgonya ára, márpedig ha így marad, annak súlyos következménye lesz a vetési kedvre. A termelési költségek emelkedése sok európai gazdálkodót arra késztethet, hogy tavasszal kisebb befektetéssel előállítható terményre váltson, így a krumpli területében a legnagyobb előállítóknál is csökkenés várható.
