Idén olajpálmából, mogyoróból, repcéből és szójából ötéves termelési csúcson van a világ, és gyapotmagból sem lesz sokkal kevesebb, mint a 2019. évi csúcstermés volt. Napraforgóból viszont 9 százalékkal visszaesik a kibocsátás a tavalyi, kiváló terméshez mérten.
A tavalyi termést sem sikerült eladni
Az előző értékesítési szezonban Kínának is kevés pénze volt növényi olajat venni. Saját lassuló gazdasági növekedése és a magas globális nyersanyagárak korlátozták a lehetőségeit. A növényi olajok árszintje olyan magasra futott, hogy Kína a hamarosan lezáruló szezonban 40 százalékkal kevesebbet tudott vásárolni belőlük, mint a 2020. évi betakarítás után. Július végéig pálmaolajból 2 millió tonnával kevesebbet szállított be, repceolajból 1,2 millió tonnával, napraforgómagolajból pedig 1,1 millió tonnával csökkent az importja. A szója- és a mogyoróolaj behozatala is lényegesen esett. A napraforgómag importja továbbra is lassú, mivel Oroszországból nehezen jutnak el ide a szállítmányok.
A megnövekedett olajmagkínálat az árak szelídülését hozta a világpiacon, de a szójababért még mindig 11 százalékkal többet kell fizetni, mint tavaly. Augusztusban a maláj és indonéz pálmaolajat tonnánként 1019, illetve1024 dollárért lehetett megvásárolni (FOB), míg a brazil és argentin szójaolajat 1361, illetve 1370, dollárért. Az amerikai szójaolaj nem volt versenyképes az előbbi árakkal (1689 dollár/t).
Az Európai Unió 14,8 millió tonna szójababra tarthat igényt a nemzetközi piacról, napraforgómagból pedig 2,35 millió tonnát hozhat be az új termésből. Ukrajna másfél millió tonna szójababbot és csaknem 2 millió tonna napraforgómagot képes exportálni a friss becslések szerint – nem kizárólag az EU piacára.
Lásd még a témában: Olajmagárak – Drukkolni kell a másfél tonnás átlagnak.
