Öntözés, megfontolt talajművelési technológiák, az innovatív biotechnológiai és precíziós nemesítési eljárások engedélyezése, kibontakoztatása – Rádi Feríz, a Pannon Genetic Kft. ügyvezető igazgatója szerint Magyarország és Európa ezekkel őrizheti meg a pozícióját a nemzetközi mezőgazdasági versenyben. A fiatal szakember a növénynemesítésben vállalt munkájával 2021-ben elnyerte a Magyar Növénynemesítők Egyesülete által meghirdetett, Az Év ifjú nemesítője címet.
Aszály: az innovatív biotechnológia elkerülhetetlen
– Most is, amikor beszélgetünk, 34-36 fokos napok kerülgetik egymást (a beszélgetést július végén rögzítettük – KZ), port kerget a forró szél, a kukoricák néhány kivételesen szerencsés nyugati térségtől eltekintve hervasztó látványt nyújtanak. Önöknél hogy van? Tudják még kezelni a hőséget öntözéssel, vagy ekkora légköri aszály már kezelhetetlen?
– Sajnos, inkább az utóbbi jellemző. Az elmúlt 5-6 év szélsőséges időjárása rendkívüli módon elbánik a mezőgazdasággal. A 2000-es évek elején öntözés nélkül átvészeltük a nyarat a hibridkukorica-tenyészkertben, most sajnos előfordul, hogy alig van mit bemutatni. Nem is csak az aszály a probléma, hanem a viharok, jégesők is, összességében az erősödő szélsőségek. Szerintem huszonöt éve nem voltak olyan jegek, mint mostanában. Továbbá régen azt mondtuk, hogy tíz évből két-három szokott rosszabb évjárat lenni, most pedig öt évből három is olyan, hogy, ha nem öntözünk intenzíven, tönkremegy, amiért megdolgoztunk.
– Gondolom, akkor itt sem kérdés, milyen irányba kell, hogy tartson a nemesítés.
– Korábban a magas termés, a jó vízleadás és a patogénekkel szembeni rezisztencia volt a fő prioritás, most ezek mellett elkerülhetetlenül ott van a stressz- és aszálytűrő képesség erősítése, a növények felvértezése a szélsőségekkel szemben. Az említett kihívások miatt ma már az innovatív biotechnológiai eszközök alkalmazása is elkerülhetetlen.
– A precíziós nemesítésre gondol?
– Döntően igen, mert ez egy olyan eszköztár, amely lehetővé teszi, hogy rövidebb idő alatt érjük el a kívánt eredményeket a növénynemesítésben. És a klímaváltozással vívott küzdelemben bizony az nyer, aki gyorsabban alkalmazkodik. Továbbá a jobb tápanyag-felvevő képesség elérése és a stressztűrő képesség erősítése terén a precíziós nemesítés szignifikánsan és bizonyítottan jobb eredményeket képes elérni, és olyan termésmennyiség-növekedést hoz, ami igazolja az alkalmazását. Egyébként az, amit a piac ma lát a nemesített növények körében, az a sok-sok évvel ezelőtti állapotokat, kutatásokat tükrözi. Mi, nemesítők 10 évre előre tudjuk a termékpalettánk alakulását és az új innovációnk bevezetésének időpontját.
Párbeszéd, tudomány, spiritualitás a globális versenyben
– Ebből mindig az a kérdés adódik, hogy az utóbbi évek-évtizedek rohamos változásai nem akadályozzák-e a nemesítői stratégiai célok kijelölését. A 90-es években még talán senki sem gondolta volna, hogy kifogy a kutakból a víz, hogy Békés megyében novembertől májusig 60 milliméter eső is alig hullik, és nyáron mindennapos lesz a 38 fokos meleg.
– Ez így van, nehéz előre látni mindent, de abban szinte biztosak lehetünk, hogy ezek az évtizedek óta tapasztalható trendek nem fognak megfordulni: még szélsőségesebb időjárási viszonyokra lehet számítani, és még inkább döntő lesz a víztakarékos növénytermesztési technológiák fejlesztése mellett az alkalmazkodóképes tenyészanyagok nemesítése.
– Mit gondol, képes lesz a növénynemesítés felvenni a versenyt a klímaváltozás sebességével?
– Bizakodó vagyok, de a siker eléréséhez széles körű szakmai összefogásra van szükség, valamint rendkívül sok, lelkiismeretesen elvégzett, kitartó munkára. Tudjuk, hogy bizonyos növényi tulajdonságokra lehet hatékonyan, relatíve gyorsan nemesítői megoldást találni. Ezek sok kihívásra – például az említett tápanyag-hasznosítási képességre, stressztűrésre – választ is adnak. Vannak azonban olyan abiotikus kihívások, mint például a jégverés, a belvíz vagy a totális szárazság, amiket már a genetika sem képes kezelni. Ha egy növényt letarol a jég, akkor lehetett bármilyen genetikai potenciálja, abból nem lesz termés, és a szárazságnak is vannak olyan fokozatai, amikor már az öntözés sem segít. Mindez persze már nem csak a nemesítés gondja, hanem az agrotechnikáé is. A megoldás a komplex feladatok szimultán végrehajtásában rejlik. A megfontolt talajművelés, talajtakaró növények használata, valamint a megfelelő fajtaválasztás együttes alkalmazása a kulcs.
– Önök hogyan látják a hazai öntözésfejlesztési program eredményességét?
– Pozitívan tekintünk arra, hogy az Agrárminisztérium kiemelt figyelmet fordít az öntözött területek növelésére, több éve folyik a bürokrácia leépítése, ami megkönnyíti az öntözés jogi feltételeinek megteremtését. Szintén pozitívum, hogy kiváló támogatások vehetők igénybe öntözési közösségek létrehozására, valamint infrastruktúrák üzemeltetésére. Friss fejlemény, hogy Nagy István agrárminiszter éppen a napokban jelentette be: az idei év kihívásai miatt az eddig megkezdett öntözésfejlesztési munkát kettőzött erővel és kiemelt programként fogjuk folytatni. Úgy gondolom, ha a gazdák partnerek a kezdeményezésben, gyorsan lehet haladni ebben előre.
– Visszatérve még a precíziós nemesítésre, eszembe jut, hogy milyen viták övezik a GMO-s eljárásoktól a génszerkesztésen át a precíziós nemesítésig futó paletta egyes kategóriáit. És ennek megfelelően győzködik a különféle döntéshozókat Európában vagy itthon. Önök mit gondolnak?
– Úgy gondoljuk, rendkívül fontos a széles körű szakmai és társadalmi egyeztetés, a párbeszéd a környezetvédők és a biotechnológusok között. Fontos, hogy az objektív fogalmak alatt mindenki, aki véleményt formál vagy döntést hoz, ugyanazt értse. Nem szabad összekeverni a GMO-t a precíziós nemesítéssel, a GMO-n belül meg kell különböztetni a cisz- és transzgenikus technológiákat, a génszerkesztés szintén nem egyenlő a precíziós nemesítéssel, inkább feltételes részhalmaza lehet annak, amellett, hogy itt is meg kell különböztetnünk transzgenikus és transzgénmentes génszerkesztést. A lényeg az, hogy a tudomány és a spiritualitás kölcsönös tisztelete mellett fel kell ismernünk: egy nemzetközi versenyben veszünk részt, ahol lemaradni életveszélyes.
– Azt hiszem, így is elég nagy akár a kontinens, akár Magyarország lemaradása. A világon már sok helyen gőzerővel folynak azok a kutatások is, amelyek megalapozzák a géntechnológiával történő nemesítést.
– Meg kell jegyeznem, hogy a hagyományos szántóföldi növénynemesítést is géntechnológiának kell neveznünk, ha szigorúan vesszük a szakmai fogalmak jelentését. A kérdésre válaszolva, a magyar agrárium központi érdeke, hogy ezeket az innovációs folyamatokat figyelemmel kísérje, véleményezze, és a saját kutatói segítségével szuverén módon a maga igényei szerint formálja. Semmiképp sem szabad mindent, azonnal és feltétel nélkül átvenni. A megfontoltság a biotechnológiában is kívánatos erény. A kormány által meghirdetett Nemzeti Labor pályázatok teret nyitnak ennek a vizsgálati tevékenységnek. Fontos hangsúlyozni, hogy kizárólag laborkörülmények között folyó és nem GMO-technológiákról beszélünk! Kifejezetten új és előremutató a kezdeményezés, hogy integrálja mind az akadémiai szellemi forrást, mind az egyetemek és kutatóintézetek tudósait, és végül a gyakorlatban dolgozó nemesítőket is. Ahhoz, hogy eredményt érjünk el, pontosan erre van szükség: közös tudományos és közös finanszírozási alapokra kell helyezni a kutatásokat.
Talajművelés: tiltás helyett támogatást!
– Említette az agrotechnológiát, ami lapunknak, a MezőHírnek szívügye, mert egyre világosabb, hogy talajtakarás, a bolygatás csökkentése, a szelíd lazítások nélkül még nehezebb lesz bírni az időjárással.
– Ez így van. A szántás nélküli, takarónövényes, mélylazításos technológiák vagy a mulcsba vetés, a szerves trágyázás opcionálisan része kell hogy legyen a talajművelésnek. Ha más nem, a tapasztalatok egyre több gazdaságot fognak meggyőzni. A talajok vízmegőrző képességének helyreállítása, megóvása, a jobb, takarékosabb és fenntarthatóbb vízgazdálkodás a túlélés feltétele lesz nemsokára. Fontos, hogy az EU politikájában a pozitív visszacsatolás mutatkozzon meg. Azzal, hogy elkezdünk tiltani, büntetni, nehezebben fogunk eredményt elérni, mint ha olyan érdekeltségi rendszert alakítunk ki – pályázatokkal, támogatásokkal –, ami révén a gazdák, gazdaságok szívesen alkalmazzák ezeket az agrotechnológiai megoldásokat. Hozzá kell tennem, az AKG több feltétele is, nagyon helyesen, ebbe az irányba mutat.
– És abban a vitában milyen álláspontot foglalnak el, ami a hozam kontra minőség témájában egyre többször megjelenik?
– Azt valljuk, amit például a Kukorica Kör is zászlójára tűzött: a nap végén senki sem kukoricát, napraforgót vagy gabonát szeretne termelni, hanem profitot, hiszen ez a feltétele a fejlődésnek. Nem az a döntő, hogy hány tonna terményt takarít be a gazdaság, hanem az, hogy azt milyen áron tudja értékesíteni, és mennyibe került az előállítása. Mi több, hogy közben mennyi kockázatot vállalt. Lehet 44 tonnás kukoricát csinálni, de ha a végén kevesebb pénz marad a kasszában, mint a szomszéd 8-10 tonnás termése után, akkor rengeteget dolgoztunk fölöslegesen és hatalmas kockázatot vállalva. A jövő sikeres agrártermelői azok lesznek, akik racionális költségvonzat mellett stabil termésátlagokat képesek produkálni.
IMBE – Innovatív Mezőgazdasági Biotechnológiáért Egyesület
Tagadhatatlan tény, hogy a 21. századi tudomány exponenciálisan fejlődik. Ez alól a biotechnológia szakterülete sem képez kivételt. A fejlődés gyors – és világszinten értelmezhető. A különböző ipari termékek és pénzeszközök mozgása mellett a tudomány eredményeinek globális áramlása is szerves részét képezi teremtett világunk folyamatos fejlődésének. Minden olyan országnak, amely részese akar maradni a globális versenynek, folyamatosan követnie és minősítenie kell az évről évre felmerülő új technológiai lehetőségeket, amelyeket szakmai és társadalmi konszenzus esetén alkalmazhat saját gazdasági fejlődése érdekében. Az Innovatív Mezőgazdasági Biotechnológiáért Egyesület azt a közhasznú társadalmi célt határozta meg tevékenységének első alappilléreként, hogy széles körű szakmai összefogás keretein belül, magyar kutatók szemüvegén keresztül objektív tájékoztatást nyújtson a legújabb mezőgazdasági és biotechnológiai irányzatok természetéről, felhasználási lehetőségeiről. Továbbá olyan színvonalas és objektív alapszintű tudással lássa el a magyar közélet érdeklődő tagjait, amellyel felvértezve képesek önálló szuverén vélemény kialakítására az adott technológiai témakörben. Második alappillérként a következő 50 év legnagyobb globális kérdését, a klímaváltozást és a környezetvédelmet helyezi előtérbe, továbbá kutatja és feltárja, hogy a mezőgazdasági biotechnológia miként járulhat hozzá a problémák kezeléséhez. A mezőgazdaság és a hozzá kapcsolódó iparágak súlyos környezeti terhelést jelentenek világszinten. Alapvető tény, hogy a célszerűen, biztonságosan és hatékonyan alkalmazható biotechnológiai innovációk megoldást jelenthetnek a mezőgazdasági produktivitás fejlődése és a környezetvédelem uniójának megteremtéséhez. Hiszünk abban, hogy a fenntartható, zöld Magyarország csak széles körű szakmai és társadalmi összefogással valósítható meg, a biotechnológia és a környezetvédelem közös erőfeszítéseinek eredményeképpen.
Kohout Zoltán
