Magas készletek, rossz átvételi árak, nagy termelési költség – a bioszektort is sújtja a válság. Először fordul elő, hogy veszteséges hónapokról számol be az ágazat.
A biotermékek egy speciális fogyasztói réteg extra igényeit szolgálják ki, prémiumterméknek tekinthetők, mégis nehezen eladhatók a válságban. A koronavírus idején – ami szintén erős piaci zavarokkal járt – egészen más trendeket láttunk. Akkor kétszámjegyű növekedést produkált a biopiac. Ennek legfőbb oka, hogy ezeket az élelmiszereket egészségesnek gondoljuk.
A prémium veszít többet
Most azonban az elszabaduló energiaárak és infláció általános takarékoskodásra ösztönzi a fogyasztókat. A németek a jólét ellenére különösen spórolós nemzetnek számítanak, itt fogyasztásösztönző akciókkal kevés sikert lehet elérni válság idején. Elsőként a luxuskiadásokat vágják vissza, és ezek közé tartoznak a bioélelmiszerek is. Olaf Zinke, az agrarheute.com elemzője arra mutat rá, hogy a jelenlegi krízisben a konvencionális élelmiszerek piacán kisebb a fogyasztási visszaesés, mint a bioszegmensben. A nagy áruházláncok polcain pedig nagyobb mennyiségben vannak jelen az olcsóbb alapanyagokból készülő, sajátmárkás termékek.
A bioszektor eddig egy folyamatosan felfelé ívelő pályán állt, de az orosz-ukrán háború kitörése óta megfordult a trend. Egyre nehezebb eladni a bio minősítésű termékeket, noha kifejezetten mérsékelt az áruk. A kisebb bioboltokban nem ritka az 50 százalékos forgalomcsökkenés. Brandenburgban az egyik legnagyobb Demeter-minősítésű termékeket forgalmazó gazdaság közvetlen kapcsolatot létesített a vásárlóival. A biodinamikus termékeket saját üzletükben árusítják, illetve futárokkal és postán juttatják el a rendeltetési helyükre. Az egyre kevesebb megrendelés mellett egyre magasabbak a szállítási költségek, így most ez az értékesítési forma a csőd szélén áll. Míg 2021-ben hetente csaknem 4000 vásárlót szolgáltak ki, most 2300-at (-43%).
Nyereséghez szokott szegmens
Egy hannoveri biotermék-kereskedő 30 százalékos forgalom-csökkenésről számol be, de a tojások esetében az 50 százalékot is eléri a visszaesés, holott csak a péksütemények árát emelte eddig. Hessenből 50 százalékos bevételkiesésről érkezett hír. Egy gazdálkodó arról beszél, hogy azelőtt még sosem fordult elő, hogy veszteségesen termeltek volna. Ezért most sokan a konvencionális termelésre való váltáson gondolkodnak.
Hasonló folyamatokat látni a biotej termelésében is. Bár emelkedik a portéka ára, sokkal lassabban, mint a konvencionális tejé. Ha csak kicsivel kerül többe, mint a hagyományos ital, akkor még van esély eladni, nagy differencia esetén viszont azonnal elpártolnak tőle a takarékos vásárlók. Magyarán a drágábban előállított termékek terén sokkal kisebb a mozgástér felfelé, mint az olcsóbbaknál. Minél kevesebbe került eddig egy élelmiszer, annál nagyobbat tudott ralizni az elmúlt hónapokban. (Látjuk ezt hazánkban is a kenyér árán: júliusban csaknem 60 százalékot ugrott az ára.)
Működési nehézségek
A biogazdaságokban literenként legalább 15 eurócenttel többe kerül a tej előállítása, így a megtermelt bevételekből a dolgozói fizetésekre kevesebb jut, mint az agráriumban garantált minimumbér (10,45 euró). 10 eurós órabérrel kell megtartaniuk a munkavállalóikat, ami szinte lehetetlen – meséli egy bajor tehenészet vezetője. Szerinte a versenyképes fizetés 20 eurós óradíj lenne, amit a literenként 55 centes átvételi ár nem fedez. A biotermelők érdekvédelmi szövetsége szerint 68–73 eurócent körül kellene lennie a biotej átvételi árának ahhoz, hogy a működési kiadások kényelmesen fedezhetők legyenek. Csakhogy egy ilyen magas árat a boltokban már nem lehet érvényesíteni.
Lásd még a témában cikkünket: A biopiac stabil árai fékezik az inflációt.
