Az orosz-ukrán háború nagyobb bajokat okoz a világkereskedelemben, mint a Covid, és ez meglátszik a kikötők forgalmán is, elsősorban Észak-Európában.
Nem jön az orosz nyersanyag
A hamburgi kikötő konténerforgalmának alakulása 2022 első felében a vártnál pozitívabban alakult. Az észak-európai régióban Antwerpen, Rotterdam és Bréma a legfőbb konkurensei Hamburgnak, de ezek mindegyike visszaesésről számolt be, a hamburgi forgalom viszont 1,1 százalékponttal erősödött, elérve a 4,4 millió TEU-t (20 láb hosszú szabványkonténer). Az előző év hasonló időszakához mérten azonban csökkent a megmozgatott árumennyiség Németország legnagyobb univerzális kikötőjében, ami elsősorban az ömlesztett rakományok kisebb mennyiségének köszönhető. Az Oroszországgal szembeni uniós szankciók ugyanis érezhetően visszavetették az észak-európai nyersanyag-kereskedelmet.
„Az orosz kikötőkből szinte teljes egészében leállt a konténerbeszállítás, és ömlesztett rakományból is jóval kevesebbet kezeltünk” – mondta Axel Mattern, a hamburgi kikötő maketingigazgatója. Arra is emlékeztet, hogy az ukrajnai háborún túl még mindig velünk él a koronavírus, ennek következményei is meglátszanak az ipari termelésen a és a kereskedelemben. Sok útvonalon hosszabb tranzitidők és meredeken emelkedő fuvardíjak alakultak ki.
A Covid kisebb baj, mint a háború
Míg az észak-európai kikötőket leginkább az orosz áruforgalom kiesése sújtja, addig a dél-európai kikötőkben leginkább a kínai koronavírus hatását érezni, ami az ázsiai gazdasági teljesítmény erős visszaesésével és félgőzzel üzemelő kínai kikötőkkel jár. Itt jegyezzük meg, hogy Kína a világ 50 legnagyobb kikötőjét részben tulajdonolja, a globális konténerszállítás 18%-át irányítja. Legutóbb a kínai COSCO Shipping Spanyolország legnagyobb tengeri terminál-üzemeltetőjében szerzett 51 százalékos részesedést. Ennek is köszönhető, hogy míg másutt akadozott a forgalom, Valencia júliusra a túlterheltség jeleit mutatta.
