Brexit: az áruk mozgása szabad, az embereké nem

Január 1-től új szabályok léptek életbe az Egyesült Királyság és az Európai Unió között, miután véget ért az átmeneti időszak is. A végső megállapodás értelmében az áruk szabadabban mozoghatnak majd, mint az emberek. A pontot az utolsó utáni pillanatban tették fel az „i”-re a felek.

 

Boris Johnson
Boris Johnson brit miniszterelnök aláírja a megállapodást (Forrás: Boris Johnson Facebook oldala)

 

Korlátlan árumozgás, de nagyobb bürokrácia

Az Egyesült Királyság és az Európai Unió megállapodásra jutott a jövőbeni kereskedelmi, üzleti és gazdasági kapcsolatrendszerükről – jelentették be karácsony napján a felek. Ennek értelmében vám- és illetékmentességre épülő szabadkereskedelmi megállapodás jött létre – írta meg a portfolio.hu. Az Egyesült Királyság 47 évet és egy hónapot töltött az Európai Közösség, majd utódja, az Európai Unió tagországaként. A Brexit előzményeként 2016. június 23-án népszavazást tartottak a brit EU-tagságról, és a résztvevők szűk, 51,9 százalékos többsége a távozásra voksolt. A kilépéssel megszűnt a négy uniós szabadságjog – az emberek, az áruk, a tőke és a szolgáltatások akadálytalan áramlásának – automatikus érvényesítése a kétoldalú forgalomban – jelentette az MTI is. A karácsonyi megállapodásban azonban rögzítették, hogy mindkét fél továbbra is vám- és kvótamentesen kereskedik (százszázalékos vámliberalizáció), ám az exportőröknek és importőröknek komoly bürokratikus teherrel kell megküzdeniük. Az Egyesült Királyság és az Európai Unió kereskedelmének értéke a hivatalos statisztika szerint tavaly 668 milliárd font (272 ezer milliárd forint) volt.

 

Az áttörés nem kis részben a halászati vitában elért kompromisszum eredménye – írta a potfolio.hu. A Downing Streeten tartott csütörtök esti sajtóértekezletén Boris Johnson elmondta: a megállapodás alapján az Egyesült Királyságra jutó részarány a brit területi vizeken kifogható halmennyiségből a jelenlegi hozzávetőleg 50 százalékról öt és fél év alatt kétharmadhoz közeli szintre emelkedik, utána pedig a tudományos, környezetvédelmi és állománymegőrzési meggondolásokon túl megszűnnek az elvi mennyiségi korlátok. Ezen túlmenően rendeződött a beruházások védelmének, az egyenlő versenyfeltételek biztosításának, az állami támogatások rendszerének, az adók átláthatóságának, a légi és közúti szállítás szabályozásának, az adatvédelem kölcsönös szavatolásának és a társadalombiztosítás koordinációjának ügye is. Mindkét fél elkötelezte magát a környezetvédelem, az éghajlatváltozás elleni küzdelem mellett, a szociális és munkavállalói jogok, illetve a kötelező érvényű vitarendezési mechanizmus biztosítása mellett. A külpolitikára, a külső biztonságra és a védelmi együttműködésre nem terjed ki a megállapodás.

 

Csak útlevéllel és letelepedési engedéllyel

A megállapodás kimondja azt is, hogy megszűnik a munkavállalók szabad áramlása a két gazdaság között. Hétfőtől az EU-országokból és az unión kívülről újonnan érkezőkre egységes bevándorlási szabályozás érvényes. Ám azok az EU-polgárok, akik már törvényesen és életvitelszerűen laknak az Egyesült Királyságban, továbbra is maradhatnak. Ehhez azonban meghatározatlan időre szóló tartózkodási engedélyért – hivatalos elnevezéssel letelepedett jogi státusért – kell folyamodniuk a brit hatóságokhoz; ennek benyújtási határideje 2021. június 30. Az újonnan érkezők esetén a letelepedési kérelmeket a szakképzettség és angol nyelvtudás alapján pontozásos rendszerben bírálják el.

 

Leginkább a pénzügyi szektornak fáj

A megállapodással együtt megszűnt a brit hazai össztermék (GDP) éves értékének 80 százalékát előállító szolgáltatási szektor garantált hozzáférése az Európai Unió egységes belső piacához. Ez különösen érzékenyen érintheti a londoni pénzügyi szektor, a City több mint 300 ezer alkalmazottat foglalkoztató pénzügyi szolgáltató cégeit. London teljes önálló kivitelén belül a pénzügyi és egyéb kapcsolódó szolgáltatások exportjának értéke eléri az évi 100 milliárd fontot (több mint 40 ezer milliárd forint). A kétoldalú kapcsolatrendszerről kötött megállapodás lehetőséget biztosít arra, hogy a brit kormány és az EU a következő hónapokban tárgyaljon a pénzügyi szolgáltatási szektor uniós piaci hozzáféréséről. A londoni pénzügyi szolgáltatási cégek azonban már felkészültek a megállapodás hiányára is: fiókintézményeket hoztak létre vezető uniós pénzügyi központokban, mindenekelőtt Frankfurtban és Párizsban. A 2016-os népszavazás óta ezermilliárd fontnak megfelelő eszközállományt telepítettek át uniós országokba.

A megállapodást még ratifikálnia kell a brit parlamentnek és az Európai Parlamentnek is.

agrár Anglia áruforgalom brexit ember EU kereskedelem letelepedés mezőgazdaság mozgás munkavállalás Nagy-Britannia pénzügy szabadkereskedelem unió útlevél
f