A mezőgazdasági gépek tűzeseteinek legnagyobb hányadát a bálázógépekben keletkezett tüzek teszik ki. A katasztrófavédelem statisztikája alapján évente átlagosan 30-40 hengeres bálázógép semmisül meg munka közben keletkezett tűz miatt. Cikkünkben a nyári kánikulai időszak kapujában a bálázógépek tűzmegelőző felkészítésének és karbantartásának főbb momentumait gyűjtjük egy csokorba.
A nyári forróságban végzett szalmabálázáskor vagy alacsony nedvességtartalmú széna betakarítása esetén a megbízhatóság mellett a tűzmegelőzés érdekében szintén kiemelt feladat a rendszeres átvizsgálás, karbantartás. A nyári mezőgazdasági géptüzek terén a változókamrás hengeres bálázók a fokozott tűzveszélyességi kockázatú csoportba tartoznak, a kombájnok mellett.
A rendfelszedő is okozhat tüzet
Sokan nem is feltételeznék, de a rendfelszedő bizonyos egységeinek szezon előtt fel nem tárt elhasználódása is tűz forrása lehet. Főleg a régebbi konstrukciójú, hagyományos görgős-vezérlőpályás rendfelszedők igényelnek kiemeltebb figyelmet a tűzmegelőzés tekintetében. Néhány régebbi évjáratú hevederes bálázó rendfelszedője kétoldalt konzolos, középre hordó csigával továbbítja a terményt. Ezeknek a konzolos tengelyeknek a csapágyazása magas fordulatszámon nagy terhelést visel el, ezért ezeket sűrűn kell ellenőrizni, és ha nem megfelelően futnak vagy szorulnak, akkor cserélni kell. Ha nem fordítunk rá figyelmet, a csigalevelek beleérhetnek a csigavályúba vagy a konzolcsiga csapágyazásánál más alkatrészekbe, és a súrlódás hatására felforrósodva tüzet okozhat.
A változókamrás hevederesek a legnagyobb veszélyben
Mint ahogy fentebb már említettük, a bálázótüzeknek döntő arányban a változókamrás hevederes körbálázók esnek áldozatul. Ezeknél a konstrukcióknál a változtatható átmérőjű hengeres bálákat bálaformázó hevederek képzik, melyek feszítő-, illetve mozgatógörgőkön futnak. Ezeknek a görgőknek egy része a bálázó bálakamrájának két oldalfalába zárt csapágyazással illeszkedik, és a legnagyobb arányban már karbantartásmentesek. Ezek a csapágyak jelentik az egyik gyakoribb okát a bálázótüzeknek. A hevederek által üzem közben állandóan magas terhelésnek vannak kitéve a görgők tengelyei, és avatatlan, figyelmetlen kezelő számára a csapágy elhasználódása is sokáig rejtve marad. Erre a meghibásodásra a bálázó kezelője általában nem fordít kiemelt figyelmet, így nagyrészt csak akkor derül fény rá, amikor már bemelegednek, és tüzet okoznak.
A heveder és a feszítőgörgője a legjelentősebb veszélyforrás
Az elkopott csapágy és a csapágyháza először üzem közben folyamatosan felforrósodik, majd pedig a kopás előrehaladtával, az egyenlőtlen járás miatt a feszítőhenger vége beleér a bálakamra oldalába, és ott a súrlódástól tűzveszélyes felmelegedés jöhet létre, vagy akár szikra is kipattanhat. Annak érdekében, hogy a csapágyak elhasználódását időben felfedezzük, minden üzemkezdet előtt álló helyzetben legalább 10 percig járassuk a bálázógépet, és a járatás után (de szigorúan csak utána, nem pedig működés közben) közvetlenül, tapintással ellenőrizzük az összes görgőcsapágyazást. Ha valamelyiknél túlhevülést tapasztalunk, akkor azt feltétlenül még a bálázógép munkába állását megelőzően cseréljük!
Abban az esetben, ha egy ilyen túlmelegedésre nem derül fény, akkor üzem közben a hevederek által odagyűjtött aprószalma vagy széna meggyulladhat, és akkor már a gyors beavatkozás sem biztos, hogy megmenti a bálázót. A másik nagyon fontos egység, amelyre figyelmet kell fordítani, az a bálaformázó hevederek párhuzamos, egymástól egyenlő távolságra történő futása. Amennyiben ezek a gumihevederek egymáshoz közel, nem párhuzamosan futnak, akkor a folyamatos súrlódásuk szintén tüzet okozhat. A napi üzemelés előtt ellenőrző járatásnál ezekre is figyeljünk, és ha nem megfelelően futnak, akkor valószínű, hogy ez szintén valamelyik feszítőgörgő csapágyazásának elhasználódására utal.
Abban az esetben is egyenlőtlenül futhatnak, ha valamelyik heveder megnyúlt. Ezek a hevederek sem örök életűek, sőt a régebbi konstrukcióknál még kapcsozott megoldással vannak végtelenítve, így emiatt is előfordulhat megnyúlás. Bár a lánckerekek csapágyazása kevésbé számít a tűzveszélyesség kockázati tényezői közé, de ha ezek elérik élettartamuk végét, szintén túlhevülhetnek, és a köréjük összegyűlt por és egyéb szennyeződés szintén könnyen lángra kaphat. Ezek ellenőrzése nehézkesebb, és jobban rejtve marad meghibásodásuk, így járatásnál ennek az ellenőrzésére is feltétlen szánjunk időt.
Miután a tűzveszélyességi kockázat szempontjából kiemelt egységek, illetve alkatrészek napi ellenőrzésére kitértünk, foglalkozzunk néhány mondatban azzal, hogy hogyan kezeljük azt a szituációt, amikor már a legnagyobb igyekezetünk ellenére is megtörtént a baj, és lángra kapott a bálázó.
Mentsük, ami menthető, de mérlegeljünk is
Először is azon az erőgépen, amellyel a bálázót üzemeltetjük, mindig legalább két tűzoltó készülék legyen készenlétben. Természetesen van olyan szituáció, amikor a kettő is kevés, de ha csak egy darab van, akkor tűz esetén nagy szerencsénknek kell lenni, hogy azzal sikerüljön a lángokat megfékezni. Tisztában vagyunk vele, hogy egy ilyen helyzetben, felfokozott lelkiállapotban nehéz jól mérlegelni, hogy meddig érdemes küzdeni a bálázógép megmentéséért, és mikor kell arra a döntésre jutni, hogy már az üzemeltető gép mentésére koncentráljunk inkább. Mégis azt javasoljuk, hogy amikor a tűz megfékezésének esélye eleve alacsony, akkor inkább a traktor-munkagép kapcsolat gyors megbontására törekedjünk, és az erőgépet minél hamarabb biztonságos távolságra és helyre vigyük.
Természetesen ezt úgy tegyük, hogy közben a saját testi épségünket nem kockáztatjuk, hiszen az emberi élettel egy gép értéke se ér fel. Ha a helyzet úgy alakul, hogy nem tudjuk a bálázót megmenteni, viszont a traktort már biztonságos helyre tudtuk vinni – megvédve a tűztől –, akkor, ha még marad tűzoltási kapacitásunk, próbáljuk meg a tűzoltók kiérkezéséig minden eszközzel lokalizálni a tüzet. Maga a bálázó leégése is jelentős veszteség, de forróságban, különösen szélben pillanatok alatt terjednek a tarlón a lángok, és a terület leégése mellett a tűz más, akár még lábon álló terményre is gyorsan átterjedhet.
Reméljük, a nyár folyamán minden bálázótulajdonost elkerülik a fentebb említett veszélyes szituációk, és a rendszeres ellenőrzéssel megelőzik a bálázótűz kipattanását.
Farkas Imre