Az innovációk és a mezőgazdaság digitalizációja nyújtotta lehetőségek álltak a Széchenyi István Egyetem mosonmagyaróvári kara által megrendezett Precíziós Agrártájoló kiállítás fókuszában. Az eseményen a hazai agrárszektor legjelentősebb szereplői is részt vettek.
Az agrárium jövőjét a precíziós gazdálkodás és digitalizáció jelenti
„A mai világban egyre nehezebb érvényesülni az agráriumban a legkorszerűbb technológiák ismerete, használata nélkül, melyekhez a gazdálkodóknak fel kell zárkózniuk. Ezt segítik az olyan innovatív képzések, mint a precíziós mezőgazdasági szakmérnök, az agrárdigitalizációs szakmérnök vagy a drónirányító és -adatelemző szakirányú továbbképzési szak” – nyilatkozta dr. Vona Viktória főszervező, a precíziós mezőgazdasági szakmérnökképzés vezetője.
Az Agrotec Magyarország Kft. precíziós gazdálkodási termékekért felelős termékmenedzsere, dr. Virág István is erre a karra járt, így kiállítóként is a legkorszerűbb technológiával járultak hozzá a képzéshez. „Ezt gyakorlati helyek biztosításával mi is támogatjuk” – fogalmazott. A jövőben kiemelt fontosságú lesz, hogy a diákok megértsék az adatáramlást, aminek pedig az informatika okán a biztos angol nyelvtudás a feltétele. A jövő agráriumában az ember kiszorul azokról a területekről, amelyek nagy precizitást, gyorsaságot és monotóniatűrést igényelnek. A szakember szerint a jövőben nagyon fontos lesz a gépforgalmazók részéről az értékesítő és gépkezelő csapatok képzése, mert ami eddig a mechanika feladata volt, azt most az elektronika, a robotika és mesterséges intelligencia nyújtja. A változásra már dr. Mesterházi Péter Ákos, az Axiál Kft. csoportvezetője hívta fel a fiatalok figyelmét.
Már generalistákra van szükség a precíziós jövőnkben
A fiatalok előtt álló kihívások kapcsán dr. Weisz Miklós, az AGRYA-Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetségének társelnöke elmondta, hogy az ágazatnak pozitív jövőképet kell mutatnia. Jelenleg a fiatalokat a trendi, a vonzó és a szexi hívószavakkal lehet elérni, az agrárium pedig ezt akár tudná is nyújtani, viszont kérdéses, hogy lesz-e elegendő olyan képzett fiatal, aki ezeket az eszközöket képes lesz készség szinten, jövedelmezően és fenntarthatóan kezelni. Az jó hír már, hogy a precíziós gazdálkodás területén sok specialista van, aki a rendszer egy-egy szeletét ismeri, most már generalistákra lesz szükség, akik a teljes képet is értelmező, speciális tudással is rendelkeznek. Egy friss felmérés szerint a jövőben olyan szakemberekre lesz szükség az agráriumban, akik külföldi munka- vagy tanulmányi tapasztalattal, valamint készségszintű alkalmazkodóképességgel rendelkeznek. Ezt a közelmúlt eseményei – pl. a Covid-járvány – is visszaigazolták, hisz gyorsan kellett alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez.
Kifogyóban vannak a természeti kincseink?
Talajaink, vizeink és a levegőnk is korlátozottan áll rendelkezésünkre, és nekünk, az ebből élő – és töltekező – embereknek kell felhívni a társadalom figyelmét arra a tényre, hogy ezek a kincsek sem örök életűek – hallhattuk Pecze Rozália, a Syngenta európai és afrikai fenntarthatósági programjai felelősének előadásában. A hazai talajoknak átlag 0,5%-kal csökkent a humusztartalma, egy friss kísérlet szerint pedig a kutatók 18 év alatt tudnak 0,5%-nyi humusztartalmat regenerálni egy lejtős, barna erdőtalajon. Ez két olyan adat, amit komolyan kell venni. A Syngenta szakértője szerint a jövőt a szén-dioxid-kibocsátás és az üvegházhatású gázok fogják meghatározni, Angliában például bizonyos árukért és szolgáltatásokért már lehet CO2-kredittel fizetni; ehhez viszont jobban kellene ismernünk a természeti erőforrásokat és a közöttük levő kapcsolatot.
SZERZŐ: HANZ GÁBOR, FOTÓ: MÁJER CSABA JÓZSEF
