Az adminisztrációs munka és a lassú fizetés miatt kevesen éltek eddig a jövedelemkiesést kompenzáló krízisbiztosítással. Aki mégis, annak májusban kell adatokat szolgáltatnia a gazdálkodásáról, és ekkor kérheti a jövedelem-kompenzációt is.
Kik csatlakoztak eddig?
Az első csatlakozási időszakban, 2021 februárjában 160-an léptek be a krízisbiztosítási rendszerbe, de az augusztusi visszalépési lehetőség után mindössze 136-an maradtak: 48 egyéni gazdálkodó és 88 jogi személy. A belépés feltételei, az átfogó adatszolgáltatás és a lassú kifizetés mellett ugyanis csak olyan ágazatokban éri meg csatlakozni, amelyek kevés támogatásban részesülnek és nagy piaci árkilengéseket élnek meg (jellemzően a baromfi- és sertéstartók). A többiek számára 10 oka is van annak, hogy nem túl vonzó ez a biztosítási konstrukció. (Lásd itt: Ezért nem népszerű a krízisbiztosítás.)
Adatszolgáltatás és kérelembenyújtás
A Kincstár közleménye szerint annak, aki csatlakozott a rendszerhez, május 2. és május 31. között kell adatokat szolgáltatnia a megelőző évről. Meg kell adnia az éves átlagos állatlétszámot, a mezőgazdasági jövedelemre vonatkozó adatokat, valamint a készletnyilvántartás adatait. Ehhez a Kincstár oldalán az Elektronikus kérelemkezelés → Krízisbiztosítási rendszer → Májusi adatszolgáltatás utolsó lezárt évre menüpontokat kell választani. Ezzel egyidőben a jövedelem-kompenzációs kérelmet is be lehet nyújtani.
A Kincstár az adatok alapján szeptember 15-éig állapítja meg a mezőgazdasági termelő krízisbiztosítási hozzájárulás-fizetési kötelezettségének összegét, valamint november 30-ig a referenciajövedelmét. A kompenzációs kérelmeket legkésőbb október 31-ig bírálja el és fizeti ki.
