Jogosan sok probléma lehetősége merül fel a gazdálkodók fejében, ha a direktvetéses (no-till) technológia szóba kerül. Nem kell ehhez messzire menni; ha körülnézünk egy gazdaságban, azonnal szembetűnik a talajművelő „vasak” sokasága, így könnyen frusztrálttá válhat a gazda, ha valaki azt mondja: ezeknek csak a töredékére lenne szükség, mert ezek az eszközök rombolásra valók – márpedig nagyrészt ez az igazság.
Míg a talajművelési filozófiák és gyakorlatok nagyon eltérőek lehetnek, szeretnénk bemutatni, hogyan lehet segíteni a tömörödött rétegek megszüntetését és megelőzni a kialakulásukat úgy, hogy a talajszerkezet javuljon.
A talajtömörítés típusai
A felszíni kéregképződés, cserepesedés a talajtömörödés egyik formája, amely csökkenti a keléskori tőszámot és a víz beszivárgását. Ezt az esőcseppek felszíni talajrészecskékre történő becsapódása okozza, ami úgy hat, mintha milliónyi kis kalapács verné a talaj felületét. Hirtelen, nagy mennyiségű csapadék esetén a talajrészecskék összeszitálódnak. A magasabb szervesanyag-tartalmú vagy magas homoktartalmú talajokon kisebb a kéregképződés lehetősége, de a savanyú, kalciumhiányos talajokon is jellemző a kéregképződés.
A magárok oldalainak tömörödését a nedves talajba történő vetés és a túl erős kocsinyomás okozza. A duplatárcsás nyitók nedves talajba vágásának nyíró hatása miatt a barázdák oldalfalai a vetés után megkeményedhetnek. Jellemző hiba, mert attól tartunk általában, hogy képes lesz-e a vetőgép belehelyezni a magot a talajba, miközben a téli fagyás-olvadás hatása pont hibátlan magágyat készít a felső5-10 cm-es mélységben.
A felszíntől a megszokott talajművelési zónáig sekély tömörödés következik. Ezt a fajta tömörítést általában a jól kiegyensúlyozott traktor és nyomáscsökkentett abroncsok is létre tudják hozni, de a vadállomány taposása és az ultrasekély művelés is okozhatja, főleg akkor, ha több menettel kezeltük a területünket. A sekély tömörödés általában átmeneti, és normál sekély talajműveléssel kiküszöbölhető, vagy a fagyás-olvadás hatása is enyhíti. A klasszikus eketalpjelenség alatt az 5–30 cm mélységű altalaj tömörítését értjük, közvetlenül a normál talajművelési zóna alatt. Ezt a tömörödéstípust azok a talajművelő eszközök okozzák, amelyek teljes szélességben kenik a talaj alsóbb rétegét úgy, mint például a tárcsák, szárnyas kapák, ekék.
A mélytömörödöttség a talajművelési zóna alatt található, és a talajra ható maximális tengelyterhelés okozza. Betakarításkor a pótkocsik és a kombájnok nagy tengelyterheléssel bírnak, így ez a két eszköz járul hozzá a leginkább a mélyebb rétegek tömörödöttségének kialakulásához. Az ebben a mélységben létrehozott tömörödött réteget vassal esélyünk sincs megszüntetni, ezért a legfontosabb, hogy el se kövessünk ilyen hibát, és technológia szinten fókuszban legyen a megelőzése. Már-már klasszikus gondolat, hogy a következő főnövényünk technológiája az előző főnövényünk aratásánál kezdődik.
Természetes térfogatváltozás, avagy zsugorodás-duzzadás
A talaj szemcseméreteinek aránya határozza meg a talaj vízmegtartó és tápanyagmegtartó képességét. Minél magasabb arányban tartalmaz nagy szemcseméretet a talajunk, mint például a homokfrakció, annál kevésbé tud duzzadni, mert átfolyik rajta a víz, míg, ha az agyagtartalom, vagyis az apró szemcseméret dominál, akkor annak nagy lesz a víz- és tápanyagmegtartó képessége. Ebből kifolyólag nagy duzzadóképességgel rendelkeznek a szmektites, agyagos, kötött talajok. Ez a tulajdonság jelentős lazítóhatással bír horizontálisan és vertikálisan egyaránt, ha kiszárad, mint a 2021-es nyáron is.
120-150 cm mélyre is lehatolhatnak a függőleges repedések, amelyekből srégen keletkeznek az oldalirányú repedések, amelyek annyira nagy erővel képesek eltolódni, hogy a fás szárú gyökereket is el tudják roppantani.
Nem csak sárban kell a cipőre vigyázni! A szmektites, vagyis duzzadó agyagásványokkal jellemezhető talajok szárazon erősen repedeznek, nedvesen pedig erősen tapadnak a talajművelő eszközökhöz (STEFANOVITS, 1999)
Fagyás-olvadási ciklusok
Ugyan a teleink egyre enyhébbek, de a fagy hatása nemcsak a szántás szalonnáit aprózza, hanem a talajfelszínt és a mélyebb rétegeket is. Ettől a jelenségtől nem várhatunk igazi mélyművelést az egyre inkább mediterránba hajló klímánkon, de mint tudjuk, a jég térfogata 9%-kal nagyobb a vízénél, így a felszín közeli fagyás-olvadási ciklusokból sok lehet a tél folyamán, amelyek hozzájárulnak a 0–30 cm-es szint átlazításához, míg a mélyebb rétegek átfagyása manapság nagyon ritkán jellemző.
A jó gazda gyökérrelés türelemmel művel
Már a műtrágya alkalmazása előtti időkben gyakori kutatási téma volt a talajtermékenység mibenléte. V. R. Viljamsz (1863–1939) a termékenység megőrzését abban látta, ha a vetésforgóba illesztünk fű- és herefélék keverékét. A leromlott, szerkezet nélküli talajok legjobb katalizátor-növénycsaládját a fűfélék jelentik. Gazdáktól többször halljuk, hogy mi értelme van egy áttelelő rozsnak úgy, ha már bokrosodás környékén megsemmisítjük, hiszen jelentéktelennek tűnik a felszín feletti biomasszája. Egyetlen rozsnövény teljes gyökérrendszere 13 815 672 ágból állhat, amelyek teljes hossza 622 km, területe 401 m2, és teljes gyökérszőrhossza 11 000 km (forrás: https://www.rye-sus.eu/). A saját tapasztalatunk is azt mutatja, hogy nagyon beindítja a fűfélék rizoszféraközössége a talajbiológiát és a talaj aggregátumainak képződését.
A pillangósoknak általánosan nem olyan erőteljes a gyökérzete, viszont a légköri nitrogént szerves formában adják át a talajnak és a társnövénynek, így már kapunk egy egészen egyszerű szimbiotikus rendszert, amely serkenti talajunk öngyógyító képességét. Egy szélsőségesen leromlott talajon nyilván meg kell teremteni minden lehetőséget ahhoz, hogy el tudjon indulni ez a folyamat, így érdemes az átállás előtt átlazítani géppel a talajt, hogy kezdetben a szétrombolt szerkezetet a gyökérzet minél nagyobb felületen be tudja szőni. Utána természetesen azonnal javasolt egy a lazultságot fenntartó takarónövény-keverék vetése.
A kémiai szerkezet javítása
Rendkívül fontos a pH-semlegesbe irányítás a savanyú talajok esetén ahhoz, hogy a talaj javítása ne legyen „döcögős”, és aztán ne bukjon el a javítási szándék lendülete. A megfelelő kalciummennyiség tudja megszelídíteni az agyagos talajokat, mert az ásványi és humuszkolloidokat összetapasztja, koagulálja. A csernozjomok termékenységének hírneve is abban rejlik, hogy megfelelő mennyiségű kalciummal rendelkező, löszalapú kőzeten alakultak ki, és füves növénytársulás takarta őket az évezredek során. A savanyú kémhatású, mészhiányos, levegőtlen talajokban a giliszták száma jóval kevesebb, vagy hiányozhatnak is. Az élettevékenységeikhez nélkülözhetetlen gyökér- és szármaradványokkal, kalcium-karbonát adagolásával, a mechanikai talajművelés mértékének csökkentésével és szervesanyag-pótlással a giliszták száma növelhető. A rizóbiumgümők mennyisége is nagyban függ a pH-tól, amelynek ideális tartománya 5,5-6,8 között helyezkedik el, így könnyen belátható, hogy a talajok kalciumtartalma jelentősen kihat a fizikai-kémiai-biológiai tulajdonságokra.
Dupla kerék, alacsony nyomás, gumiheveder, széles eszközök, CTF (állandó művelőutas gazdálkodás), kevés menet
A talajra muszáj rálépnünk, de a menetszámokat jelentősen lehet csökkenteni már azzal is, ha az ekét felváltja egy megfelelő nehézkultivátor, sávművelő vagy egyenes késes lazító egy vertikális művelőeszközzel (hullámos lapokkal felszerelt, 0–5%-ban döntött tárcsa). Így, ha a szántásos technológia 5-6 menetéből már csak 1-2 menet lesz, azzal máris kevésbé támogatjuk szegény talajunk aggregátjai rombolását. Nagy hagyománya van a sorközművelésnek is, amelynek valóban nagy jelentősége tud lenni a gyomkezelésben, fejtrágyázásban, de azzal is általában a legszárazabb időszakban húzunk egy sekély talpréteget, ami tovább rombolja talajaink szerkezetét és szervesanyag-tartalmát.
A gumihevederes eszközök alkalmazását csak a nagyobb gazdaságok engedhetik meg maguknak, de az abroncsok nyomásának csökkentése, az ikerkerekek használata és a szélesebb abroncsméret annyira sokat számít, hogy a mesterséges eredetű taposásnak még nagyobb tömörítőhatása is lehet egységnyi felületre vetítve. A széles eszközökről a hatékonyság fokozása és a lóerők jutnak először eszünkbe, de gondoljunk bele, mennyivel kevesebb a traktor kerekei által létrehozott nyomvonal, amely a művelőtalpréteg kialakulásáért felelős, ha vetéstől a permetezésen át az aratásig ugyanazokat a nyomvonalakat tudjuk használni. Így el is érkeztünk a:
Controlled Traffic Farming, avagy szabályozott forgalmú gazdálkodás rendszerhez
A Controlled Traffic Farming (CTF) állandó keréknyomokra épülő gazdálkodási rendszer, ahol a termőzóna és a forgalmi sávok tartósan el vannak választva. Jelentősen javíthatja a jövedelmezőséget és a fenntarthatóságot, hiszen, ha nem tudjuk megelőzni a bajt, akkor is csak az adott nyomvonalakat kell kezelésbe vennünk.
A szabályozott forgalmú gazdálkodás olyan rendszer, amely minden gépterhelést az állandó forgalmi sávok lehető legkevesebb területére korlátoz. Ennek a rendszernek a hatékonyságát nagyságrendekkel lehet javítani, ha a gépeink egységes szélességűek és minél szélesebbek.
Mikor tud komoly tömörödés létrejönni?
Csak akkor, ha az agyagszemcsék nedvesek és duzzadtak! Nagyon fontos, hogy már technológia szinten gondoljuk át, hogy tudjuk elkerülni a nedves talajra lépést. Gondoljuk át a lehetséges forgatókönyvet már előre, hol kell technológia szinten változtatni, hogy ne hibázzunk!
Lehet, hogy a régiónkban valamivel többet ad egy hosszú tenyészidejű kukorica vagy szója, de biztos, hogy megéri kitolni a betakarítás idejét október végére, amikor már jó eséllyel nedves a talaj? Így próbáljuk majd vasakkal orvosolni a kombájn tömörítőhatását, emellett a vadak is jobban koncentrálódnak a szántóföldi területekre, és szárításra is nagyobb eséllyel költünk. Ha mégis így járunk, akkor csak fagyott talajfelszínen takarítsuk be a terményt, ha nem követi őszi kalászos az előző kapás kultúrát. Ha tehetjük, kerüljük el a nedvesben való betakarítást és ezáltal a mély keréknyomok gyártását, mert ha azt vassal akarjuk megoldani, akkor csak becsapjuk magunkat. Attól még ott marad egy olyan mélységű tömörödött réteg, amelynek a káros hatását évekig fogjuk nyögni.
Ahogy írtuk, a következő főnövény technológiája az aratással kezdődik, így sokat tudunk tenni területünk vízháztartása, defláció elleni védelme érdekében, ha magasan vágjuk a tarlót. Ezzel a technológiával könnyebben fogjuk direktbe vetni a takarónövény-keveréket egy mulcsvetésre alkalmas géppel is, mert a vetőgépek (a direktvetőgépek is) a finomra szecskázott tarlómaradványoktól dugulnak be.
Technológiai ajánlás a no-till felé vezető úthoz
Az intenzív talajjavításhoz minél gyorsabban kell sok gyökeret vinnünk a talajunkba, így érdemes aratás után egy egyenes késes lazítóval átjárni a területünket, majd mihamarabb belevetni egy nyári, melegkedvelőkből álló keveréket, amiben lehet szudánifű, cirok, köles, napraforgó, négermag, tehénborsó, szója, pohánka. Ezt a keveréket terminálhatjuk nyár végén vagy kora ősszel kémiai úton, így jól védekezhetünk a meglévő évelő gyomok ellen is, majd vessünk bele egy hidegkedvelőkből álló mixet, úgymint rozs, homoki zab, szöszös bükköny, talajművelő retek. Ha ezt az intenzív dupla takarónövényes utat választjuk, akkor ne bonyolítsuk túl a keverékeket, válasszunk keverékenként maximum 3-3 fajt, amely minél agresszívabb gyökérzetű. Két példakeverék erre az egyszerű összetételre:
- nyári keverék: szudánifű, négermag, talajművelő retek;
- őszi, áttelelő keverék: rozs, szöszösbükköny, homoki zab.
Ha savanyúak a talajaink, nyugodtan szórhatjuk a meszezőanyagot a takarónövény-állományra, mert a növényállományon való taposás jól elnyeli a gépek súlyát, és a mész is éppen a felszínen fog elsősorban hasznosulni, ami enyhíti a cserepesedést, másrészt idővel a giliszták is bekeverik azt az alsóbb rétegekbe.
Befejezés
Aaron Daigh, az Észak-dakotai Egyetem (NDSU) professzora találóan egy Rubik-kocka kirakásához hasonlítja a talaj tömörödött rétegeinek megszüntetését, elkerülését: 6 oldala van egy kockának, aminek nem megy egyszerre a kirakása. Színről színre, oldalról oldalra haladunk, amihez világosan látnunk kell a problémákat (az oldalakat) és azok megoldásait. Ehhez stratégiák kellenek, és legfőképp türelem, mert talajaink problémáinak „kirakósához” évek szükségesek.
SZERZŐ: MOLNÁR TAMÁS • TALAJREFORM
