A támogatáspolitika közvetlen következményeként 10 év alatt harmadára esett a legnagyobb gazdaságok által művelt terület, és az ezer hektáros méret feletti tartományban is 25 százalékos a zsugorodás. A gazdaságok számában hasonló tendenciák vannak. A legfrissebb mezőgazdasági összeírásból más érdekességek is kiderülnek.
Adatok ezer szempont szerint rendezve
Megjelent a KSH 2020. évi nagy Általános Mezőgazdasági Összeírásának (Agrárcenzus) végleges eredménye. Érdekes újdonság, hogy ehhez egy interaktív oldalt is készítettek, amelyen például a gazdaság mérete, standard termelési értéke, vezetőjének kora és iskolai végzettsége, vagy a gazdaság földrajzi elhelyezkedése alapján is le lehet kérni információkat. Például azt, hogy az adott kategóriában az adott állatfajból a hazai állomány mekkora hányada található, vagy az ide sorolható gazdaságok hány százaléka vesz részt agrár-környezetgazdálkodási programban, vagy a használt terület hány százaléka tartozhat saját tulajdonba, és így tovább. A szokásos adatokon kívül a közzétett excel-táblázatban a gazdaságok öntözöttségéről, digitalizációs fokáról, a gazdaságvezető jövőképéről is szolgáltatnak információt.
Mindössze három tucat gazdaság maradt 2500 hektár felett
Kiderül az is, hogy az elmúlt 10 év nem kedvezett a nagyméretű gazdaságoknak, noha a világban inkább az üzemméret növekedésének lehetünk szemtanúi. Egészen ezer hektáros méretig – ez a támogatáspolitika által eddig favorizált határ – 30-70 százalékkal nőtt a gazdaságok száma és az általuk használt mezőgazdasági terület, különösen a 300-500 hektáros méretkategóriában. E felett azonban nemcsak az üzemek száma csökkent drasztikusan (pl. 2500 ha felett 129-ről 36-ra), de az általuk művelt terület nagysága is látványosan zsugorodott. Az 1000-2500 hektáros kategóriában ma negyedével kevesebb földet művelnek, mint 10 évvel ezelőtt, az ennél is nagyobb gazdaságokhoz mindössze a korábbi területek bő harmada tartozik.
A területek szétírása támogatás-maximalizálási okokból a kormányzat előtt is ismert jelenség, és felesleges bürokratikus terhet ró a cégekre egy egyre koncentrálódó világban. A legutóbbi kormányzati megszólalások szerint ezt a kényszert fel is oldanák a következő támogatási ciklusban, és a leghatékonyabb üzemek támogatására koncentrálnának – legyenek bármekkora méretűek.
A pályázási kedv a mérettel és a végzettséggel együtt nő
Az összegzés alapján csaknem minden ötödik gazdaság, összesen 42 ezer üzem részesült vidékfejlesztési támogatásban1 2018 és 2020 között. A támogatott gazdaságok használták az ország teljes mezőgazdasági területének 70, és tartották a teljes állatállomány 72 százalékát. Náluk képződött a mezőgazdaság teljes standard termelési értékének 67 százaléka, amihez a teljes mezőgazdasági munkamennyiség 44 százalékát használták fel. (Vagyis kevés munkaerő, nagy terület, nagy állatállomány és nagy termelési érték jellemzi ezt a réteget.) A vidékfejlesztési támogatásban részesülő gazdaságok aránya Vas, Hajdú-Bihar, Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében volt a legmagasabb. Borsod-Abaúj-Zemplén és Baranya megyében a mezőgazdasági területek több mint 80 százaléka vidékfejlesztési intézkedésben részt vevő gazdaságokhoz tartozott.
Az 1200 hektárt vagy az annál nagyobb területet használó gazdaságok 92 százaléka vett igénybe vidékfejlesztési támogatást. Ez az arány a birtokméret csökkenésével együtt válik egyre alacsonyabbá: a 5–300 hektár közötti üzemméretnél már csak 39 százalékos a pályázatiaktivitás. A tendencia az állattartó gazdaságok esetében is megfigyelhető. Statisztikailag igazolható az is, hogy a fiatal irányítóval rendelkező gazdaságok nagyobb arányban vesznek részt pályázatokban. A 40 év alattiak közül minden negyedik részesült ilyen támogatásban, míg a 65 év felettieknek csak a 14 százaléka. Nem meglepő, hogy a felsőfokú végzettséggel rendelkezők 43 százaléka, míg a legfeljebb középfokú képzettséggel rendelkezőknek csak 27 százaléka pályázik.
