Az OTP Agrár szakértőinek legfrissebb elemzése arra mutat rá, hogy a rendszerváltást követően behozhatatlannak tűnő hibákat vétettünk a hazai agrárium fejlesztésében. Versenytársainkhoz képest növekvő hátrányban vagyunk, amit elfed az, hogy több téren is érdemi javulást tudtunk felmutatni.
Ilyen volt a tavalyi év
A mezőgazdaság teljes kibocsátási értéke 2021-ben elérte a 3.378 milliárd forintot, a növénytermesztés 61, az állattenyésztés 32 százalékkal járult hozzá a teljesítményhez. A mezőgazdaság kibocsátási értéke – folyó alapáron – így 13 százalékkal nőtt, a növénytermesztés 19, az állattenyésztés pedig 8,5 százalékkal emelkedett 2020-hoz képest. A kibocsátás növekedése a 16 százalékos termelőiár-növekedéseknek köszönhető, hiszen az előállított termékek mennyisége 2,3 százalékkal kevesebb volt tavaly. A vállalkozói jövedelem 17 százalékkal növekedett annak ellenére, hogy összességében 15 százalékkal többet költöttek a termelés finanszírozására a termelők. A nagyobb ráfordítással előállított kevesebb agrártermék a mezőgazdaság termelékenységének visszaeséséhez vezetett, ami mérsékelte a hozzáadott érték növekedését.
Ilyen volt az elmúlt 30 év
Az alábbi ábra szemléletesen mutatja, hogy a globális agrártermelés az elmúlt 30 évben folyamatosan emelkedett, míg a magyar agrártermék-előállítás a rendszerváltást követő négy évben drasztikusan visszaesett, és erről a szintről azóta sem tud érdemben elmozdulni. Hazánk tehát az elmúlt évtizedekben jelentős pozícióvesztést szenvedett el a világ élelmiszertermelésében, részesedése mintegy felére csökkent. Kedvező folyamatként kell ugyanakkor elkönyvelni, hogy 2010 óta a mezőgazdaság jövedelemtermelő képessége erősödött. Az ágazati adózás előtti eredménye 2020-ban már 97 milliárd forinttal meghaladta a jövedelemtámogatásokat.
Rosszul kihasznált lehetőség: uniós csatlakozás
Az Európai Unió tagországainak mezőgazdasági termelése 2018-2020 átlagában 29,9 százalékkal haladta meg a 2004-2006 évekét. Az OTP szakértői három másik országgal vetették össze a miénket: Lengyelországgal, Hollandiával és Ausztriával. Magyarországon a bővülés üteme magasabb volt, mint Ausztriában vagy Hollandiában, ugyanakkor Lengyelországban a mezőgazdasági kibocsátás közel dupla olyan gyors ütemben növekedett, mint hazánkban. Tehát az Európai Unióhoz való csatlakozást a lengyel gazdák nagyobb hatékonysággal használták ki, mint magyar társaik.
Színesebb termelési szerkezettel többet keresnénk
Hollandiában az egy hektár mezőgazdasági területre jutó bruttó termelési érték a magyarénak közel a tízszerese! Ráadásul a különbség növekvő tendenciát mutat. A növekedés ütemét tekintve jelentős az elmaradásunk Ausztriától és Lengyelországtól is. Míg hazánk 2004-ben ezen a téren még jelentősen meghaladta Lengyelországot, ma már elmarad tőle. Az, hogy Magyarország termelésintenzitása a legalacsonyabb a kiválasztott országok közül, az állattenyésztés hazai mezőgazdasági termelésben játszott kisseb súlyának tudható be. Emellett a támogatásorientáció a növénytermesztés termelési szerkezetét is leegyszerűsíti.
Sokkal többet exportálunk, de a versenytársak még többet
A magyar agrár-külkereskedelem a 2010-et követő évek sikertörténete. Az exportteljesítmény meredeken nőtt és már megközelíti a 10 milliárd eurót. Az agrárimportot az agrárexporténál mérsékeltebb növekedés jellemezte, aminek eredőjeként az egyenleg is dinamikusan emelkedett. Ugyanakkor a többi vizsgált ország is növelte agrárkivitelét. Ausztria exportintenzitása mintegy két és félszerese Magyarországénak, de jelentős élelmiszerimportja miatt az egyenlege csak nulla körül ingadozik. Lengyelország területegységre jutó agrárkivitele ma már meghaladja Magyarországét, sőt az egyenleget tekintve is jobban állnak. Lengyelország agrárgazdaságának, különösen pedig agrárkülkereskedelmének jelentős erősödése elsősorban annak tudható be, hogy a versenyképességüket javító fejlesztéseket valósítottak meg az uniós csatlakozásukat követő években.
Lásd még a témában: Lengyel kukorica, román napraforgó? Változik az agrárimportunk.
Összeállította: Gönczi Krisztina
