A megváltozott természeti és gazdasági környezet szakmai felkészültséget is megkövetel, viszont azt tapasztaljuk, hogy a tendenciákat és összefüggéseket folyamatában és egyben kezelve kell a szakmának értelmeznie. Már a 24. órában, sőt, talán késésben is vagyunk – foglalható össze az AGROmashEXPO kerekasztal-beszélgetésének mondandója.
Most aszály van akkor vagy nem?
„Globálisan melegedő környezetben élünk, az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) mérései szerint 1901 óta 1,2 °C-ot nőtt az évi középhőmérséklet Magyarországon” – hívta fel a figyelmünket Dr. Lakatos Mónika klimatológus. Az éves csapadék mennyisége a 20. század elejétől tekintve némileg csökkent, az elmúlt évtizedekben viszont nőtt a csapadékintenzitás, főként nyáron, ráadásul szélsőséges eloszlásban. A meteorológiai elemzések egyértelműen a 21. század további melegedését vetítik előre. Az egyes évszakok közül legkevésbé a tavasz, legnagyobb mértékben a nyár átlaghőmérséklete emelkedik majd. Az éves csapadékösszeg kismértékű növekedésére számíthatunk, amely elsősorban az őszi és téli évszakok csapadékosabbá válásával magyarázható. A jövőben a rövid ideig tartó, nagy mennyiségű csapadékok különösen ősszel lehetnek gyakoribbak, míg nyáron a hosszabbá váló csapadékmentes időszakok jelenthetnek kihívást. A klimatikus változások jelentős hatást gyakorolnak a növénytermesztésre is. Az elmúlt harminc évben folyamatosan gabona- és olajosmagexport-pozíciója volt hazánknak – utalt a történelmi adatokra a gabonapiaci elemzéseiről is ismert Bidló Gábor terménypiaci szakértő, az Első Pesti Malom- és Sütőipari Zrt. termelési igazgatója. Az uniós csatlakozásig a fekete-tengeri kijárat volt legfontosabb értékesítési csatorna, ahol évente 2–6 millió tonna termény került eladásra. Az elmúlt években az EU-n belüli értékesítés került előtérbe, kiemelt célpiacunk Olaszország, ahova a gabonaexport mintegy 30-40%-a kerül. Ez azért is alakulhatott ki, mert az észak-olasz területeken már csak öntözés mellett lehet kukoricát termelni, és ez a terület nem elegendő az ellátáshoz. A klímaváltozás stresszt jelent a talajoknak is. Dr. Berényi Üveges Judit kutató, az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet talajtani szakértője szerint, ha egy talaj növénytakaróval fedett, jó szerkezetű, humuszban gazdag, élő gyökereket tartalmaz, akkor viszonylag jól ellen tud állni ezeknek a hatásoknak. Probléma akkor adódik, amikor a takaratlan, már leromlott (elporosodott, tömörödött, szerkezet nélküli) talajokat érik ezek a szélsőséges események. Ilyenkor találkozunk megnövekedett erózióval, a táblán pangó vízzel, vagy szélsőséges aszályérzékenységgel.
Máté Rózsa, a BIOFIL Mikrobiológiai Géntechnológiai és Biokémiai Kft. kutatási vezetője a talajélet, a talajban élő mikrobák, ezen belül is elsősorban a baktériumok és a mikorrhizagombák pozitív hatásaira hívta fel a kiállítás látogatóinak figyelmét. A klímaváltozás ugyanis kedvezőtlenül hat a gyökér környezetében élő baktériumokra, gombákra is, amelyek különféle tápanyagokkal, nitrogénnel, foszforral, káliummal, mikroelemekkel, vitaminokkal látják el a növényt, és segítik a megfelelő vízellátását a talaj szerkezetének javítása révén. Ezért nagyon fontos, hogy vigyázzunk a növény és gyökérkörnyezet mikrobiológiai élete közötti egyensúly fenntartására, illetve ha a klímaváltozás okozta stressz, a helytelen művelési módok, vagy nem okszerű vegyszerhasználat miatt ez az egyensúly felborul, akkor mikrobiális talajoltással törekedni kell az egyensúly ismételt helyreállítására
A probléma megoldására a BIOFIL Klíma talajoltó baktériumkészítmény a legújabb innováció a mikrobiológiai talajoltó termékek körében. A terméket speciálisan a klímaváltozás szélsőséges hatásainak a talajban okozott kártételének mérséklésére fejlesztették ki.
A klímaválságról korábban írt cikkünk is érdekelheti.
Sándor Ildikó
