400 forint az euró, bent ragadt a gabona, mi lesz?

Írta: Gönczi Krisztina - 2022 március 07.

Az árfolyamváltozás és a gabona-exporttilalom hatásait mérlegeli most minden mezőgazdasággal foglalkozó szakember. Aki a júniusi exportra alapozott, az most megremegett.

kukorica raktárban
Mennyi maradt a raktárban? (fotó: Horizont Média)

Váratlan fordulat

Március 7-én, hétfőn 10 órakor már 400 forintot ért egy euró. Nem rég írtunk róla, hogy a régió legnagyobb zuhanását élte át a magyar valuta, de akkor még úgy tűnt, meg tudta fogni az esést. Párizsban e sorok írásakor 411 euróért kötik a májusi búzát és 364 eurót ér a kukorica tonnája. 400 forintos euróárfolyammal számolva ez magyar pénzben már 164,4 ezer forintos búzát és 145,6 ezer forintos kukoricát jelent. Mint az ismert, pénteken Nagy István agrárminiszter bejelentette: Magyarország az elszabaduló árak miatt nem engedi ki a gabonát az országból.

Egy hónappal ezelőtt azt írtuk, hogy még búza is van a hazai raktárakban, de kukoricából mindenképpen lassabb az export üteme a szokásosnál. Egy Fejér megyei gazdaság vezetője így indokolta a Mezőhírnek, miért várnak még mindig az eladással: „Pénzünk van, helyünk van a búzaaratásig, miért ne várnánk még egy kicsit, hogyan alakul a piac? Azt gondolom, hogy 5 hónap múlva sokkal kevesebb kukorica lesz az európai raktárakban, mint most. Akinek akkor is lesz terménye, annyit kér érte, amennyit nem szégyell.” Azóta kitört a fegyveres konfliktus a két nagy gabonaexportőr között, és a fentiek hatványozottan igaznak bizonyultak. Csakhogy aki júniusig akart várni az eladással, most bizonytalan helyzetbe került.

Nem vesztünk a tilalmon – vagy mégis?

Raskó György közösségi oldalán azt írja, hogy a gabonaexport tilalma miatt még nem lesz olcsóbb a gabona, csak benn marad az árutulajdonosok (kereskedők) raktáraiban. Szerinte érdemes tartani a gabonát, hiszen két évig megőrzi a minőségét. Ő úgy tudja, a gazdák már 90%-ban eladták búzájukat, a kukorica esetében 80%-ra teszi az értékesített mennyiséget. Arra int, hogy a termelők határidős ügyletekkel biztosítsák be az idei termés 30-40%-át, és ne sajnálják a drága műtrágyát, meg fog térülni a ráfordítás.

Egy ismert hazai takarmánygyártó és gabonakereskedő cég igazgatója a Mezőhírnek a következőket mondja az gabonaexport tilalmával kapcsolatban: „Hogyan teljesítjük így az exportszerződéseinket? Ez rossz hatással van a partneri kapcsolatokra. Azonkívül anyagilag is kellemetlenül érint minket: amit megvettünk magas áron, azt el akartuk adni, most mihez kezdünk vele? Szerintem sok termény ragadt bent az országban, ami tényleg lejjebb nyomhatja a belföldi árakat. Már csak azért is, mert aratásra ki kell ürítenünk a raktárakat. Az etanolgyártók és a takarmányipar kissé fellélegezhet, de ettől még a hús nem lesz olcsóbb.” A szakember attól tart, hogy a mesterségesen lejjebb szorított terményárak mellett borulhatnak a műtrágyakalkulációk, és a termelés eredményességének megítélése. Ez pedig ronthatja a vetési kedvet.